A közel 10 százalékos lakáspiaci drágulás ellenére jobb helyzetben vannak azok, akik önerőből vásárolnának lakást – írja a Bankmonitor elemzése. A használt lakások ára 9,6, az új építésűeké 10,1 százalékkal volt magasabb átlagosan az idei második negyedévben, mint egy évvel korábban, így összességében átlagosan 9,8 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak.

A portál számításai szerint így egy tavaly 50 millió forintba kerülő lakás ára mára 54,8 millióra emelkedett, miközben a havi nettó átlagbér 377 467 forintról 429 900 forintra nőtt. 2023 II. negyedévében így még 133 hónapnyi bér kellett egy 50 milliós ingatlan megvásárlásához, most viszont még az áremelkedéssel együtt is csak 128 hónapnyi.

A Bankmonitor szerint az inflációkövető 2030/I Prémium Magyar Állampapír formájában létezett olyan alacsony kockázatú befektetés is, amelynek hozama meghaladta a lakáspiaci áremelkedést. A tavaly júniustól vásárolható papír induló éves kamata 15,5% volt, a ténylegesen megfizetett időarányos kamat 2024. május 21-én 14,99% volt – írja a portál, ez alapján pedig úgy számolnak, hogy ha 99 százalékos árfolyamon adtuk el a papírt, azzal egy 50 milliós befektetésből 56,99 millió forintot vehettünk ki, 2,19 millióval többet, mint amennyivel egy 2023-ban azonos értékű lakás drágult.

Javult azoknak a helyzete is, akik hitelből vásárolnának lakást, a Bankmonitor szerint tavaly 30 milliós önerő mellé 8,6 százalékos kamattal lehetett hozzájutni egy 20 milliós lakáshitelhez, ami 20 éves futamidőre 174 833 forintos törlesztőrészletet jelent, az akkori átlagkereset 46,32 százalékát. Ezzel szemben ha valaki a tavalyi 30 milliós önerejét az említett állampapír-konstrukcióba fektette, úgy idén 34 197 000 forintot vehetett ki belőle, a maradék 20 603 000 forintra pedig 6,29 százalékos kamaton kapna hitelt. A törlesztőrészlet így 20 évre 151 074 forint lenne, ami a nettó átlagbérnek csak a 35,14 százaléka.