Izrael minden fronton meggyengítette ellenségeit, de a Hamász terrortámadására válaszul indított gázai háborúja sok bírálatot vált ki a világban.
Hogy történhetett, hogy Izrael Libanont bombázta, de Szíriában dőlt meg a rezsim? A legfeszültebb időszakban utaztam az ostromlott országba, ahol közelről láttam a Hezbollah elleni háborút. Miért támogatja a libanoniak egy része Izraelt? Hogyan ejtette túszul a Hezbollah egész Libanont? Hogy lehet kilőni egyetlen emeletet egy toronyházból? Szellemvárosokban forgattam, ahol nem csak a bombázásoktól, de a lincselésre kész lakóktól is tartani kellett. Nézze meg Földes András teljes riportfilmjét.
Eldurvul a közbeszéd, összeomlik a közmegegyezés, veszélybe kerül a demokrácia amennyiben nem szabályozzák a jelenleginél jobban a digitális médiát, írja a Guardian szerkesztőségi cikke. Grúzia autoriter irányba sodródik, ám a nyugat nem tesz eleget, hogy ne így legyen, írja a Foreign Affairs. Az elnyomás hosszú lidércnyomása várhat a megszállt ukrán területekre, fogalmaz cikkében a Financial Times. A lap egy másik cikke szerint jelentősen átalakultak az erőviszonyok a Közel-Keleten, Irán évtizedek óta nem tűnt ennyire sebezhetőnek. Két neves amerikai jogász szerint a Kongresszus meg tudná akadályozni, hogy Donald Trump hivatalba léphessen. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Szíriát is felforgató események kulcsa volt a Hezbollah meggyengülése. Videónk a helyszínen mutatja meg, hogy néz ki földközelből a terrorszervezet elleni háború. Miért lettek egymás ellenségei a libanoni polgárok? Miért akarták meglincselni az újságírót? Miért lövik a keresztény negyedeket? Vad fordulatot vett küldetésem, ahogy az izraeli határhoz közeledtem, de több kérdésemre választ kaptam.
Komoly presztízsveszteséget könyvelhetett el az orosz államfő azzal, hogy az általa támogatott Bassár el-Aszad volt szíriai diktátornak menekülnie kellett a hazájából, miután Damaszkuszt bevették a lázadó erők. Ha ez nem lenne elég, lehetséges, hogy az egész közel-keleti és afrikai politikájukat újra kell gondolnia a Kremlnek, és búcsút mondhat Oroszország két szíriai bázisának is.
A forradalom egyik legnagyobb kérdése, hogy Abu Mohamed al-Dzsolani vajon mennyit volt képes elengedni korábbi radikalizmusából.
Basar Asszad volt elnök a jelek szerint végleg feladta, és vannak arra utaló jelek, hogy a lázadók vezetője, Abu Mohamed al-Dzsolani békés átmenetre törekszik. Az eredményes villámháború alapjaiban rajzolhatja át a Közel-Keletet. Az iszlamista lázadók győzelme nem jelenti a feldarabolt Szíria egységét, de óriási csapást mért az orosz érdekekre, Iránra és a libanoni Hezbollahra.
Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.
A Die Presse szerint Európának okulnia kell a korábbi hibákból és saját kudarcaiért nem tolhatja át a felelősséget másokra. A közel-keleti tűzszünetről ír a Washington Post, a Wall Street Journal és a Guardian. Nehéz helyzetbe került a magyar és a szlovák kormány, miután az Egyesült Államok szankciók alá vonta a Gazprombankot. Trump visszatérése után Európának a zsebébe kell nyúlnia biztonsága érdekében, írja a Time magazin.
Josep Borell szerint az uniós tagállamok túlságosan megosztottak, és lassan jutottak dűlőre a háborús konfliktusokkal kapcsolatos kérdésekben.
Tanulságos változásokat hozott a világpolitikában az 1956-os szuezi háború, amely az izraeli–brit–francia erők sikere ellenére Egyiptom politikai győzelmét hozta. A Közel-Keleten a britek helyét az USA vette át.
A Washington Post szerint Trump győzelme bebetonozza az illiberális Nyugat diadalát. Timothy Garton Ash rettenetes hírnek nevezi Ukrajna szempontjából Donald Trump győzelmét. A Guardian vezércikke azt írja, fel kell gyorsítani az Ukrajnának szánt amerikai támogatás folyósítását. Várhelyi Olivér, Orbán embere pótvizsgára kényszerül a biztosi meghallgatáson, számol be róla a Süddeutsche Zeitung. A Szuverenitásvédelmi Hivatalról ír a Der Standardban Takácsy Dorka, a Német Marshall-alapítvány ösztöndíjasa. Friss nemzetközi sajtó a hvg360-on.