A magyar származású George Szirtes kapta meg III. Károly költészeti aranyérmét

A költőt teljesen meglepte, hogy a király őt tartotta a legalkalmasabbnak a díjra, pedig már 13 verseskötete jelent meg.

„Már ok nélkül vagyok dühös magamra: / (miféle hülye név az, hogy Judit?) – Kiss Judit Ágnes költészete frivol, ironikus és kritikus

Nyáry Krisztián: Azok a gyerekek, akiknek sok verset olvasnak, jobban teljesítenek matematikából

Az író összegyűjtött néhány tudományosan alátámasztott érvet, hogy miért is érdemes a gyerekeknek verseket olvasni.

Oravecz Imre: „Mennyi hülyeséget csinál az ember az élete során. És utólag érti, hogy miért?”

Alkonynapló címmel rövid bejegyzésekből álló új kötetet jelentetett meg a Kossuth-díjas költő-író, Oravecz Imre. Szajlán beszélgettünk vele az új könyvről, írásról és szembenézésről, alkotásról és intimitásról, az öregedésről, közösségekről, közéletről. Ráadásul még egy felolvasást és egy új műrészletet is kaptunk tőle.

G. István László költő: Nem tudok úgy írni, hogy „na most akkor írni fogok”

Folyamatos egyensúlykeresés egy egyensúlyvesztett állapotban – talán így lehet a legérzékletesebben megfogalmazni az írás lényegét G. István László szerint, aki Villanó por címmel új, immár a 15. kötetével jelentkezett.

Vasfüggöny #7 – Tompa Andrea, Erdős Virág: Mitől lesz egy író veszélyes?

Elérkezett kulturális podcastsorozatunk első évadjának vége, amelyben összefoglaltuk, milyen állapotban van a független művészet 2023-ban Magyarországon. A záróepizódban az irodalomé volt a főszerep Tompa Andreával és Erdős Virággal.

Budapesti fura szerzetek: dr. Réthy László muzeológus, a lóf*szok felkent költője

A századfordulós akadémiai elit tagja volt, nemzetközi szinten is jegyzett, nagy tekintélyű tudós, akinek álnéven írt, nyomdafestéket nem tűrő és ezért hivatalosan kiadatlan pornográf, máskor csak viccesen obszcén verseit generációkon keresztül adták kézről kézre a főváros egyetemistái. Így vált Réthy László, pontosabban Lőwy Árpád a budapesti, szájhagyomány útján terjedő diákirodalom meghatározó költőjévé.

Parti Nagy Lajos: Ezt a rezsimet meg kellene buktatni. De Magyarországon most nincs erő a radikális változáshoz

NER-csadorról, fóliaperzekutorokról, varánuszkommandókról, militáns fütyürészésről is beszél az író, akinek 70. születésnapjára kiadója, a Magvető Hadd legyek hűs címmel az összes versét tartalmazó kötetet jelentet meg.

Budapesti fura szerzetek: Hazafi Veray János, a rossz versekkel házaló népi költőceleb

A századfordulós korszak jellegzetes pesti figurája volt, magát a haza vándor lantosának nevezve járta az országot, ahol csődület volt, ő menten ott termett kifent, szénfekete bajszával, pörge darutollas kalpagjával, zsinóros magyar ruhájával és pár picula reményében szavalta rendületlenül az olykor tényleg kacagtató „megrovásos kalandjait”.

Budapesti fura szerzetek: Sértő Kálmán, a magyar Villon, aki a nyilasok háziköltőjeként végezte

A népi mozgalom ígéretes parasztpoétát látott benne, támogatói között ott volt Féja Géza, Illyés Gyula, de az urbánus mecénás Hatvany báró is pártfogolta, ám ünnepelt költő csak a nyilasok között lehetett. Sértő Kálmán meg leginkább dicsőségre vágyott, ami azonban kérészéletűnek bizonyult, a politikai eltévelyedéséért pedig száműzték a magyar irodalmi panteonból.

Mégsem írt meg mindent, ami neki adatott – posztumusz jelenik meg Lator László életműnek „hiányzó láncszeme”

Az ősszel már csak posztumusz kötetként jelenhet meg A Lator-tanya című képes beszélgetőkönyv, amelyben a múlt héten, a szülőfalujára emlékeztető Ispánkon elhunyt Lator László költő mesél ifjúkora versihlető élményeiről.

Késelés Villával: egy hely, ahol a közéletről is kedvükre vitatkozhatnak a pályakezdő írók

A járvány után mindenki elsősorban találkozási pontokra vágyik, ezt meg tudjuk teremteni – mondja a Késelés Villával formáció társalapítója, Vida Kamilla költő, aki szerint komoly elhivatottság kell ahhoz, hogy valaki művészi pályán maradjon.