A földtörténet legsúlyosabb kihalási eseménye, amelyben a szárazföldi fajok 90 százaléka pusztult el, több mint 200 millió évvel ezelőtt következett be – állapította meg egy kínai tudósok által vezetett kutatócsoport. Korábban a tudósok a tömeges kihalás időpontját 252 millió évvel ezelőttre tették.
A maláriát terjesztő szúnyogfajok egyedszámát is szabályozzák például a szúnyoggal táplálkozó békafajok – ha ezek egyedszáma csökken, vagy kihalnak, akkor az az emberek szemszögéből is komoly veszélyeket hordozna magában.
Csak látszólag tűnik könnyűnek megállapítani, hogy kihalt-e egy állat; valójában alig van ennél nehezebben megválaszolható és megosztóbb kérdés a biológiában.
A fenntarthatatlan fakitermelés, halászat és vadászat a kihalás motorja egy kormányközi szervezet friss jelentése szerint.
A leghíresebb természettudós szerint amíg vigyázunk a bolygóra, nem várható katasztrófa.
Néhány biológus szerint nem lehet tudni, miféle események várnak a jövőben a Földre, így mielőbb gondoskodni kell a fajok megmentéséről.
A maszkellenesek, a vírustagadók és oltásellenesek után egy újabb tudománytalan csapat köszörüli egyre hangosabban a torkát.
Egy 233 millió évvel ezelőtt bekövetkezett, eddig ismeretlen nagy kihalási eseményt azonosítottak a kutatók, akik szerint az úgynevezett karni pluviális (esős) esemény készítette elő a terepet a dinoszauruszok uralmához.
Százötvennél is kevesebb növényfaj pusztult ki az elmúlt időben, szól a hivatalos statisztika, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) úgynevezett vörös listája. Ennél közel négyszer többet találtak egy új, globális elemzés készítői.
Drasztikusan csökkenhet a Föld biológiai sokfélesége, ami ugyanolyan fenyegetést jelent az emberiségre nézve, mint a globális felmelegedés – figyelmeztetett a bonni Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testület (IPBES) elnöke, a szervezet Párizsban megrendezett hetedik plenáris ülésén.
Kihalási válsággal néz szembe a Föld, amelynek növény- és állatvilága a dinoszauruszok alkonya óta nem látott ütemben pusztul – figyelmeztet Cristiana Pasca Palmer, az ENSZ Biodiverzitási Egyezményének teljesítéséért felelős ENSZ-titkárság vezetője.
Megmentené a Földön élő növény- és állatfajok jelentős többségét a klímaváltozás hatásaitól, ha az iparosodás előtti időkhöz képest a jelenlegi 2 helyett 1,5 Celsius-fokban sikerülne korlátozni a Föld felmelegedését – hangsúlyozzák a Kelet-angliai Egyetem kutatói.