Amerikai kutatók egy angol nyelvű szójátékkal „arcátlannak” mondott felfedezésre hivatkozva azt állítják, hogy elég egy egyszerű szájüregi mintavétel ahhoz, hogy meg lehessen becsülni a páciens halálának kockázatát.
Ezzel véget vetettek a vitának, a felfedező csontjai a sevillai katedrálisban vannak eltemetve.
A leghosszabb ideig élő állatok közé tartozik a grönlandi cápa, és régóta próbálnak rájönni a tudósok, mi állhat ennek hátterében. Úgy tűnik, megvan a válasz.
Katalán kutatók újfajta megközelítésben vizsgálták azt, hogy miként okozhat rákot a genetikai tényező. A felfedezésük arra is magyarázatot adhat, miért reagál két ugyanolyan beteg eltérően a meglévő gyógyszerekre.
Amerikai kutatók egy olyan újabb biológiai szabályt alkottak, amelyik látszólag szembe megy egy általánosan elfogadott feltételezéssel az élet stabilitásával és erőforrásmegőrző képességével kapcsolatban.
Amerikai kutatók egy olyan, a borostyánra hasonló anyagot hoztak létre, ami képes megvédeni a benne lévő DNS-t a hőtől és a nedvességtől, az adat kinyeréséhez pedig nincs szükség veszélyes anyagokra.
Amerikai kutatóknak sikerült újraprogramozniuk az ázsiai elefántok sejtjeit. Ezek az állatok genetikailag 99,6 százalékban hasonlítanak a mamutokra.
Az ELTE kutatói nagy hazai együttműködésben jól kötő kismolekulákat találtak, amelyekkel nem a sejtosztódás alapvető mechanizmusaiba avatkoznak be, hanem az egészséges állapotot állítják helyre.
A természet károsítása nélkül lehet fontos megállapításokat tenni a pókhálókon lévő környezeti DNS elemzésével – ez pedig fontos kérdésekre adhat választ.
Akár egy tudományos-fantasztikus film vezérmotívuma is lehetne a DNS-ből készített processzor, azonban ezúttal amerikai kutatók meglepő, ám jól megalapozott ötletéről van szó. Ma még csak ígéretes kísérlet, de már most sejthető, hogy hamarosan komoly alkalmazások épülhetnek rá.
Több szempontból is fontos lehet a most elkészült, minden korábbinál részletesebb genetikai térkép az araciba kávéfajtáról. Egyrészt finomabb kávékat eredményezhet, másrészt felhasználásával ellenállóbbá is tehető a világszerte veszélyben lévő növény.
Még ma is folyik a vita arról, hogy mi okozhatta nem csupán a mamutok, hanem úgy általában a nagytestű állatok (megafauna) populációjának jól ismert csökkenését. Sokan az éghajlat változásában találják meg a magyarázatot, dán kutatók azonban biztosak abban, megtalálták az igazi, másra utaló bizonyítékokat.