Tech HVG 2024. október. 31. 08:03

Valójában hány éves? Meddig fog élni? Szájból vett minta után egy egyszerű teszt megmondhatja

Amerikai kutatók egy angol nyelvű szójátékkal „arcátlannak” mondott felfedezésre hivatkozva azt állítják, hogy elég egy egyszerű szájüregi mintavétel ahhoz, hogy meg lehessen becsülni a páciens halálának kockázatát.

Az öregedés mai tudományos ismereteink szerint elkerülhetetlen, azonban nincs rá általános recept: számos életmódbeli tényező befolyásolja azt, hogy ki, mennyire gyorsan öregszik. Mivel a környezeti hatások a DNS-en és a DNS-hez köthető fehérjéken történő módosulások, úgynevezett epigenetikai jegyek formájában nyomott hagynak a genomunkban, azaz a teljes genetikai állományunkon, a kutatók úgy gondolták, hogy az öregedés számszerűsíthető az epigenom bizonyos helyeken történő jellemzésével. (Az epigenom olyan szabályozó mechanizmusok összessége, amelyek befolyásolják, hogy a gének mikor és milyen mértékben működjenek.)

Az elmúlt években a tudósok a fentiek alapján már számos epigenetikus órát, egyfajta életkor-órát fejlesztettek, amelyek lényegében az öregedés során a DNS-ben bekövetkező kémiai változások figyelembevételével kalkulálja ki az egyén biológiai életkorát, és megmutatja, hogy milyen gyorsan öregszik valaki. Ezen módszerek többsége a vérsejtekben előforduló DNS-metilációra fókuszált. (Génjeink tartalmazzák a testünk felépítésére és karbantartására vonatkozó utasításokat, de ezeknek a géneknek az olvasási és kifejeződési módja idővel változhat. Ennek egyik módja a DNS-metilációnak nevezett folyamat, ahol kis kémiai címkék kapcsolódnak a DNS-ünkhöz. Ezek a címkék kapcsolóként működnek, és be- vagy kikapcsolják a géneket.) Ez a módszer azonban vérvételt igényel, ami otthoni környezetben és az idősebb felnőtteknél is kihívást jelenthet.

A Salk Biológiai Tanulmányok Intézetének szakemberei és az Edinburghi Egyetem kutatóival együttműködve egy „második generációs” órát fejlesztettek ki, amelyik a szájüregben, az arc belsejéből összegyűjthető sejtekben található metilációs adatokon alapul. A kutatók CheekAge-nek nevezték el a módszerüket (a cheek magyarul arcot jelent), amelyről állítják, hogy pontosan megjósolható vele a halálozás kockázata. A CheekAge-et egyébként úgy képezték, hogy a metiláció hányadát körülbelül 200 ezer helyen vetették össze az egészségre és az életmódra vonatkozó általános pontszámokkal – mindez a fiziológiai öregedés feltételezett különbségeit tükrözi.

Van egy új módszer: kizárólag az elöregedő sejteket törli, az egészségeseket nem károsítja

Fontos szerepe lehet az öregedéssel összefüggő állapotok megelőzésében és kezelésében egy új, innovatív módszernek.

A kutatók – akik a Frontiers in Aging folyóiratban foglalták össze észrevételeiket – úgy gondolják, hogy a CheekAge felülmúlja az első generációs órákat, amelyeket a véradatokat tartalmazó adatkészletekkel képeztek. Azt is hozzátették, hogy az a tény, hogy az arcsejteken edzett epigenetikus órájuk előre jelezte a mortalitást, arra utal, hogy a szövetekben gyakoriak a halálozási jelek. Kutatásuk azt is sugallja, hogy egy egyszerű, nem invazív steril vattapálca is hatékony eszköz lehet az öregedési folyamat tanulmányozásában és nyomon követésében.

A jövőbeli kutatások célja annak tisztázása, hogy a halálozáson kívül milyen egyéb összefüggésekre lehetne fényt deríteni a CheekAge segítségével. Ilyen lehet az életkorral összefüggő betegségek feltárása vagy az egészséges élet időszakának tartama.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.