Az otthonokban és a természetben túrázva egyaránt sokakat bosszantanak a pókhálók, pedig a tudomány számára nagyon is értékesek lehetnek a környezeti DNS feltérképezésében – derül ki egy új, a Science folyóiratban közzétett tanulmányból. A publikáció szerint valóságos kincsesbányák ezek a szinte mindenhol előforduló pókhálók, melyek segítségével a kutatók még többet megtudhatnak a természetről.

A módszer ráadásul költséghatékony, és nem is károsítja a környezetet jelentős mértékben. Semmilyen drága eszköz telepítése nem szükséges, így az ilyen típusú vizsgálatok kifejezetten egyszerűek is lehetnek.

A pókhálókon megtapadó környezeti DNS elemzése rengeteg dolgot elárulhat az azt körbevevő környezetről, például a veszélyeztetett fajok által lakott területekről is – ilyen helyeken a különféle berendezések telepítése már önmagában károsítaná a környezetet.

Kétmillió éves DNS-t találtak az északi-sarki talajban, a tudósokat is meglepte az eredmény

A dán és a brit kutatók a grönlandi talajból vettek mintát, hogy megnézzék, milyen környezeti DNS-mintákat tartalmaz. Az eredményre éveket kellett várni, de megérte.

Ráadásul – jegyzi meg a BGR – egyéb módok is rendelkezésre állnak a környezeti DNS tanulmányozására, a virágoktól a leveleken át egészen a piócák vizsgálatáig.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.