Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A DNS-alapú molekuláris számítógépet eddig elsősorban adattárolásra használták. Amerikai kutatók viszont olyan technológiát fejlesztetek, amely lehetővé teszi a biológiai DNS komputer számára, hogy úgy dolgozzon, mintha „igazi” számítógép lenne.
Az, hogy a Földünkön az élőlények legbonyolultabb kódjait hordozó DNS-t adattárolásra használják, nem újdonság. A kutatók már korábban is felfigyeltek a hatékonyságára: az egészen kis helyen történő óriási mennyiségű adat tárolására (testünk minden egyes sejtje nagyjából 800 MB-nyi adatot tartalmaz). Nem véletlen, hogy egyre több helyen kezdtek foglalkozni DNS-alapú adattárolással – amelynek elvéről itt olvashatnak.
Az Észak-Karolinai Állami Egyetem és a Johns Hopkins Egyetem kutatói azonban tovább léptek ennél: új, a Natura Nanotechnology folyóiratban részletezett technológiájukkal, amelyet „elsődleges DNS-tárolónak és számítási motornak” neveztek el, bebizonyították, hogy a DNS-alapú rendszerek nemcsak adatokat tárolhatnak, hanem olyan összetett feladatokat is végrehajthatnak, mint a számítás, az átírás és az információk mozgatása.
Ami ezt a rendszert megkülönbözteti a korábbi DNS-alapú számítógépektől, az a rugalmasság. A szakemberek ugyanis enzimeket használtak az adatok másolására és átírására az eredeti DNS károsítása nélkül, és így voltak képesek szimulálni a fájlok törlését és visszakeresését – ez a DNS megfelelője a merevlemez törlésének és új fájlokkal való feltöltésének. Mindez utat nyithat az olyan DNS-rendszerek felé, amelyek képesek kezelni az összetett, fejlődő adatkészleteket. A korai tesztek során a rendszer képes volt az alapvető számítások feldolgozására, beleértve a kis rejtvények, például a 3×3-as mezőn játszott sakk és a sudoku megoldására is.
A kutatók azt remélik, hogy munkájuk a molekuláris számítástechnika új korszakát indítja el, amely túlmutat az egyszerű tároláson és a teljes értékű biológiai gépek birodalmába kerül. – írja a ZME Science. A jelenlegi rendszer persze össze sem mérhető sebességében vagy teljesítményében a mai szuperszámítógépekkel, azonban a benne rejlő lehetőség óriási, a molekuláris számítástechnika új hullámát indíthatják el. A kutatók olyan területeken is látnak potenciális alkalmazásokat, mint az orvostudomány, ahol a biológiai adatok valós időben dolgozhatók fel az élő szervezetekben.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
