3,1 százalékkal gyengébb volt a magyar ipar teljesítménye idén októberben tavalyhoz képest a KSH szerint. Idén szeptemberhez képest ugyan volt némi javulás, de sem az autó-, sem az akkugyárak nem tértek még magukhoz.
Megpróbáltuk sok nézőpontból körbejárni az akkugyárhatalommá válás meglévő – és várható – kockázatait és előnyeit, amihez Éltető Andrea közgazdász volt segítségünkre. Hány gyár épült és épülhet még? Mikortól válhat a lakossági energia- és vízigény kárára az víz- és energiazabáló iparág? Mennyire piszkosak a tiszta közlekedéshez szükséges gyárak? Vajon tudnánk jobban csinálni, mint ahogy most megy, és egyáltalán megéri ez az egész? Gyere velünk, és megtudhatod.
A kínai beruházó szerint az aktuális piaci trendek nem befolyásolják a terveket, jövőre már kezdődhet a próbatermelés.
A világ legnagyobb akkumulátorgyártója „megfontolná” egy üzem felhúzását, ha Donald Trump frissen megválasztott amerikai elnök megnyitná az ország kapuit a kínai befektetések előtt.
A magyarok mellett kirgizektől, vietnámiaktól, szlovákoktól és ukránoktól is megvált a BC Gen Kft., amely tervezett beruházásait is halasztja. A térség parlamenti képviselője több mint egy tucat elbocsátott magyar dolgozóról tud.
A zöldszervezet szerint a hazai és a nemzetközi joggal is szembemegy az a törvényjavaslat, amely alapján a nemzetgazdasági miniszter már a környezeti hatásvizsgálati eljárás előtt kijelölhetné, hol létesüljenek az akkumulátorhulladékot feldolgozó üzemek. Ez kizárja a társadalmat a döntéshozatalból, és megelőzheti a helyi tiltakozásokat is.
Pekingben tárgyalt egy sor akkumulátor-újrahasznosító céggel a nemzetgazdasági miniszter, “megismerésük és lehetséges magyarországi befektetéseik megvizsgálása céljából”. Vagyis arról igyekezett őket meggyőzni, hogy telepítsenek üzemeket Magyarországra, “lehetőséget teremtve a használt akkumulátorok nagy mennyiségű újrahasznosítására”. Az újrahasznosítás egyébként uniós kötelezettség.
Az akkuipart érintő jogszabályok elemzésével mutatja ki Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa, hogy miért nem lehet a magyarországi gyártást összehasonlítani a nyugat-európai országokéval. Az alábbiakban a tanulmány főbb megállapításai olvashatók.
Az e-autók piacának támogatására 11 pontos, 100 milliárd eurós javaslatcsomagot tett közzé a kormány, amelynek nagy része azt szolgálná, hogy a Magyarországon megtelepedő ázsiai gyártók jól járjanak.
A német BASF vegyipari cég egy globális akkualapanyag-gyártási hálózat kiépítésének tervét kaszálhatja el.
Riportot közölt a BBC a magyar akkumulátoripari ambíciókról, részletezve a fejlesztéseket, a kockázatokat, és kitér arra is, hogy mit lát igazán nagy kihívásnak a kormány.
1500 milliárd forintnál is többet áldoz a kormány akkuipari beruházásokra, azoktól várva a gazdaság felemelkedését. A felelőtlen engedélyeztetés miatt azonban felmérhetetlenek az egész Kárpát-medencét veszélyeztető környezeti károk. Domokos László és Fülöp István írása.