A kormány akkugyárépítő mániája az egész Kárpát-medencét élhetetlenné teheti

„Ön inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet azzal, hogy Magyarország részt vegyen az elektromosjármű-gyártásban és az ahhoz kapcsolódó iparágak és területek fejlesztésében?” – hangzik az egyik kérdés a kormány zöldenergiáról szóló online kérdőívében. Hogy ez valójában nagyrészt az akkumulátoriparról szól, annak felismerését az állampolgárok szemfülességére bízzák. A választ befolyásolni igyekvő magyarázat szerint az autóipar összesen 500 ezer embernek ad munkát, akiket csak az új technológia alkalmazásával lehet megvédeni. Ha e fejlesztések nem Magyarországon valósulnak meg, munkahelyek ezrei szűnhetnek meg – riogat a kormány. Arról bölcsen hallgat, hogy az akkugyárak fokozódó munkaerőigényét már most is csak több tízezer külföldi vendégmunkással lehet kielégíteni.

Amióta Orbán Viktor a fejébe vette, hogy „akkunagyhatalmat” farag az országból, a fenti gazdaságpolitikának rendelt alá gyakorlatilag mindent. Civilek és oknyomozó újságírók szorgos munkája kellett ahhoz, hogy az állami százmilliárdokkal kitömött, zömmel dél-koreai és kínai beruházásokról kiderüljön: csak a környezetvédelmi hatóságok szemérmes félrenézései következtében telepedhettek meg az országban. Tehát miközben az Európai Parlament március közepén felülvizsgálta és szigorította az ipari és mezőgazdasági termelési kibocsátásokról szóló irányelvét, Magyarország kizárólag iparbővítési szempontok szerint vizsgálja a kérdéskört, és nyakra-főre adja ki – valódi környezeti hatásvizsgálatok nélkül – az engedélyeket. „A kormányzati és céges kommunikációban megfigyelhető, hogy

a veszélyeket, kockázatokat nem említik vagy bagatellizálják, sőt újabban már az „akkumulátor” szót sem használják, hanem helyette zöldenergia-tárolót emlegetnek

– mondja Éltető Andrea, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) főmunkatársa.

A kormány eddig 1500 milliárd forintnál is több támogatásról döntött, hogy így segítse a főként ázsiai gyárak és feldolgozók kiépülését – legalábbis a nyilvánosságra hozott adatok szerint. Hogy pontosan mennyit költött el az adófizetők pénzéből, azt nem tudni, mert az állami szerepvállalás mértékét több projektben is titkolja.