A zöldszervezet szerint a hazai és a nemzetközi joggal is szembemegy az a törvényjavaslat, amely alapján a nemzetgazdasági miniszter már a környezeti hatásvizsgálati eljárás előtt kijelölhetné, hol létesüljenek az akkumulátorhulladékot feldolgozó üzemek. Ez kizárja a társadalmat a döntéshozatalból, és megelőzheti a helyi tiltakozásokat is.
Ha elfogadják a szeptemberben benyújtott javaslatot, amely értelmében az országban létesülő akkumulátorhulladék-feldolgozó üzemek helyszínét az iparügyekért felelős miniszter, tehát Nagy Márton jelölhetné ki, a nyilvánosság nem juthatna információhoz, és nem szólhatna bele egy beruházás helyszínének megtervezésébe, hiába garantálják ezeket nemzetközi jogszabályok is – írja közleményében a Greenpeace.
A zöldszervezet szerint ha ilyen kulcskérdésben az iparügyekért felelős miniszter rendelet útján dönt, a társadalmi részvétel ezen a ponton ellehetetlenül. A javaslatról október 9-én, szerdán dönt a gazdasági bizottság, majd a parlament plenáris ülése szavazhat róla. A Greenpeace ezért kedden nyílt levélben követelte az országgyűlési képviselőktől, hogy ne támogassák a tervezetet.
Kínai akkubontóknál házalt Nagy Márton Pekingben
„A kormány célja az új törvénymódosítási javaslattal az lehet, hogy segítsen megoldani az akkumulátorhulladék feldolgozásának problémáját, amely Magyarország akkumulátor-nagyhatalommá válásának eredménye.
Emellett a javaslat azt is célozhatja, hogy megelőzze a helyi tiltakozásokat.”
Hangsúlyozták, hogy a kijelölés a környezeti hatásvizsgálati eljárás előtt és a társadalmi részvétel ellehetetlenítésével történne. A javaslatot annak ellenére nyújtották be a parlamentnek, hogy számos szakmai szervezet tiltakozott ellene.
A törvénymódosítás a Greenpeace véleménye szerint szembemegy mind az Alaptörvénnyel, mind az uniós és a nemzetközi joggal. Az új szabályozásból teljes mértékben hiányoznak a Magyarország által is ratifikált aarhusi egyezmény által biztosított környezeti jogok.
Eszerint a környezeti hatásokat már a terület kijelölésekor szükséges lenne vizsgálni, és a nyilvánosság számára biztosítani kellene az információhoz való hozzáférés és beleszólás jogát. Ha ilyen kulcskérdésben a miniszter rendelet útján dönt, akkor a társadalmi részvétel ellehetetlenül. Ráadásul úgy szavaznak a képviselők a javaslatról, hogy annak sem a tartalmi összefoglaló, sem a magyarázat része nem tartalmaz semmilyen érdemi információt – teszi hozzá közleményében a szervezet.
Az akkumulátorhulladékot kezelő üzemek jelentős környezeti hatása tagadhatatlan, ezért a Greenpeace szerint teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy kifejezetten ezen üzemek esetére módosuljanak a jelenlegi jogi keretek, ráadásul úgy, hogy a törvénymódosítás nemzetközi jogot sért, és visszalépést jelentene a környezeti jog által garantált védelmi szinthez képest.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
II. Donald így akarja: berúgta az ajtót első intézkedéseivel Trump
„Semmi nem állhat az utunkba” – mondta beiktatásán Donald Trump, aki az első napon aláírt rendeleteivel ízelítőt adott arról, hogyan képzeli el a kiterjesztett végrehajtói hatalmat. Az amerikaiak pedig azzal szembesültek, hogy elnököt választottak, de királyt kaptak – legalábbis ambícióját tekintve. Az első rendelkezések Amerikának szóltak, a világ többi része várhat a sorára.