Az Újlipótvárosban parkoló autók százainak szélvédőjére helyezett el nemrég szórólapot egy ismeretlen, így akarta felhívni a figyelmet azokra a szerinte “hagymázas”, mások szerint nagyon is időszerű forgalomcsökkentési tervekre, amelyeket a főváros kívánt volna bevezetni próbaképpen a városrészben, és amelyek könnyen lehet, hogy mára már meg is buktak.

A BKK által kigondolt, pilot projektként hirdetett terveket az önkormányzat szeptember elején kirakta a honlapjára, és várták a lakók véleményét. A mintaprojekt (amelynek ötoldalas összefoglalója ide kattintva pdf-ben letölthető) az újlipótvárosi autóforgalom csillapítását célozná, és három részből állt:

• az autósok számára eddig zavartalan áthaladást garantáló egyirányú forgalmi rend átvariálása,
• a járdák kiszélesítése, megszabadítása a parkoló autóktól,
• teresítés-parkosítás.

A tervek száznál is több újlipóti parkolóhely megszűnését hozta volna, ami a parkolási problémákkal terhelt városrészben eleve merész elképzelés.

Vegyük sorra az elképzelt javaslatcsomag három részét:

A BKK-tervekben elsőként az autóforgalom csökkentése szerepelt. Aki elolvasta az erzsébetvárosi és terézvárosi forgalmirend-változásokról szóló cikkünket, annak nem kell hosszan ecsetelni, milyen változásokról lehet szó. 

Érdemes tudni, hogy az újlipóti utcák forgalmi rendje eddig ideális volt azok számára, akik:

• a beduguló Váci út kikerülésével akarnak a Belváros, majd a rakpart felé autózni,
• a Nyugati tér zsúfoltságát szeretnék kikerülni,
• imádják, hogy a Váci úttal párhuzamos utcákon keresztül mint kés a vajon, úgy jutnak át, kivéve, ha az végül bedugul.

A forgalmirend-változások elsősorban négy olyan egyirányú utcát érintettek volna, amelyeken eddig zavartalanul, végig (vagy majdnem végig) elsőbbséget élvezve tudtak áthajtani a kocsik. Nem mintha ez önmagában baj lenne, de mivel Újlipótváros sűrűn lakott lakó-pihenő övezetnek tekinthető, sok lakó azonosul azzal, hogy az autóforgalomnak nem kéne privilegizált szerepet szánni.

Mindenesetre a projekt kigondolói szerint a Pannónia utcán és a Hegedűs Gyula utcán haladó autósok a Balzac utcánál, illetve a Radnótinál meglepődve szembesülhettek volna azzal, hogy ők a szembejövő egyirányú forgalom miatt nem mehetnek tovább, a buszok és kerékpárosok azonban igen. A keresztutcához érkező autósokat táblák terelték volna jobb és bal irányba. Hogy a Pannónia és a Hegedűs Gyula Radnóti és Balzac közé eső szakaszán elférjenek a buszok, a bringások, valamint a szembejövő autók is, 17+7 parkolóhelyet számoltak volna fel.

Hegedűs Gyula-Radnóti sarok - innen előre már csak a buszok és kerékpárok haladhatnának

hvg.hu

A Pannónia utca a Balzac utca kereszteződésénél - az autókat innen is leterelnék két irányba

hvg.hu

A Radnóti Miklós utca és Balzac utca szinte megszakítás nélkül egyirányú volt eddig, ezt is megbolondították volna, előbbi esetében a Pannónia, utóbbinál a Hegedűs Gyula utcára terelik rá a rakpart, illetve a Váci út felől érkező kocsikat.

Mivel a dolog erősen hasonlít a bulinegyedben augusztusban bevezetett változásokhoz, megkérdeztük a BKK-t, hogy két hónap eltelte után milyen forgalmi adatok állnak rendelkezésre az erzsébetvárosi változásokról. A pontos számokat mellőzve a BKK annyit közölt: a Dohány utcában egyértelműen csökkent a forgalom, a 74-es troli menetrendszerű közlekedése "látványosan javult", és kedvezően változott még a Dob utca és a Király utca forgalma is. Viszont átmenetileg megnőtt a forgalom a Holló utcában, a Klauzál utca egyes szakaszain és a Kis Diófa utcában, emiatt - írja a BKK - módosították a forgalmi rendet, hogy csökkenjen a kis utcákba terelt forgalom nagysága. A bulinegyedben a fővárosi vállalat szerint az átmenő forgalom egyértelműen csökkent, és így szerintük azok is könnyebben érnek célba, akik eleve a kerületbe készülnek és nem csak áthaladnak rajta.

Visszatérve Újlipótvárosra: a BKK azt tervezte, hogy a Katona József utca Borbély utca és a Visegrádi utca közé eső szakaszát lezárják azért, hogy aki a bedugult Váci útról a Katona József utcán keresztül vágna át a Szent István körút, vagy a Margit híd felé, az menjen is egyből vissza oda, ahonnan jött. Emiatt a Borbély utcában a haladási irányt megváltoztatnák, így az a Kádárba torkollva vezeti vissza a forgalmat a Nyugati felé.

Kicsi kavarás a Pozsonyi utcában is lett volna, a Victor Hugo utcától induló, eddig kétirányú szakaszt kifelé egyirányúsították volna. Mondjuk itt eddig is elég kényelmetlen volt átevickélni:

hvg.hu

Aki azt mondja, hogy ez az átszervezés így balesetveszélyesnek tűnik, az talán nem téved: sokan vezetnek rutinból, szinte biztos, hogy páran elvétenék az irányokat akkor is, ha a bulinegyedhez hasonlóan bizonyára Újlipótban is feltűnően kitábláznák az új rendszert. (Ott egyébként a neccesebb kereszteződésekhez közterület-felügyelőket állítottak, hogy figyelmeztessék a sofőröket a változásokra.)

Viszont amellett, hogy a forgalmi változások eredményesen csökkenthetik az átmenő forgalmat, azt a kockázatot is magukban hordozzák, hogy a parkolóhelyet keresők az eddiginél kacifántosabb útvonalat bejárva végeredményben éppen a zsúfoltságot növelik a kerületben.

Míg a fenti tervek az átmenőforgalmat próbálnák kontroll alatt tartani, addig a fővárosi terv második eleme az Újlipótvárosban lakók és az odaérkezők számára lett volna húsbavágó. A BKK ugyanis azt javasolta, hogy vagy a Radnóti Miklós utca Tátra utca és a Váci út közé eső szakaszán, vagy a Visegrádi utca Balzac utca és a Szent István körút közé eső szakaszán a járdán, ferdén parkolás helyett próbaképpen párhuzamos parkolást vezessenek be, hogy így kapjanak nagyobb helyet a gyalogosok. A szélesebb járdákra konténeres növényeket, padokat helyeznének el - szólt a javaslat. Ez a próba viszont már 76, vagy 61 parkolóhely megszűnéséval járt volna, attól függően, hogy a Radnótin, vagy a Visegrádin kezdik a kísérletet.

Végül jöjjön a projekt harmadik eleme, amely során a Pozsonyi úttól induló, és a Felka utcáig tartó, részben a forgalomtól elzárt és fásított Gergely Győző utcát próbálnák - vagy próbálták volna - könnyebben átsétálhatóvá tenni úgy, hogy a Pannónia, a Tátra és a Hollán Ernő utcában összesen 15 parkolóhelyet szüntetnek meg a járdák mellett. Ugyanebben az etapban hoztak volna létre valamiféle közösségi teret a Gárdonyi Géza Általános Iskola előtt, ahol az iskolások nagyobb biztonságban érezhetik magukat, itt is feláldoztak volna nyolc parkolóhelyet. Az autóforgalom ugyan nem szűnne meg, de a terv többi elemének megvalósulása esetén egy korábbinál kevésbé forgalmas, belassított Radnóti utcában történne mindez. Ez mindenképpen kényelmesebb helyzetet eredményezne a szülőknek is, akik a járványveszély miatt a szűk járdán állva kénytelenek megvárni az iskolából kikísért gyereküket.

A Katona József utca lezárásáról már szóltunk, de arról még nem, hogy az a tervek szerint a Figaro kert előtti közterület “belakására” kínált volna alkalmat. (A BKK anyagából nem világos, hogy ez mit jelent: padokat, bringaparkolót, tengópályát?) Végül négy darab parkolóhelyet áldoztak volna be a Thurzó utca és a Visegrádi utca sarkán azzal, hogy “többfunkciós” területet hozzanak létre, bár konkrétan csak annyit említenek, hogy “a közeli vendéglátóhely”, nevezetesen a Hentes Bistro 2.0 teraszt üzemeltethetne a helyükön. A terasz, vagy talponálló egyébként kétségkívül jobban állna egy ilyen sarki lacikonyhásnak, mint farkasszemet nézni azzal a négy autóval, hát most nézzék meg:

A tervek nyomán felvázolt városrész, ha így elképzeljük, akkor vonzóbb, korszerűbb, élhetőbb, európaibb lenne. Valami mégis azt súgja, hogy a projektelemek tervezésekor nem vettek minden körülményt számításba.

Azt leszögezhetjük, hogy aligha találunk olyan újlipótvárosi lakót, aki ne szeretne kényelmesen korzózni a saját utcájában, hiszen ott jelenleg a szabályosan parkoló autók mellett is gyakran libasorban kénytelenek közlekedni a családok. A lakók többsége nyilván azzal is ki tud békülni, hogy ha a reggeli és esti csúcsban nem az ablaka alatt pöfög a feltorlódott kocsisor. Ráadásul a forgalom kiterelésének évtizedes gyakorlata van a Belvárosban, ma már senki nem próbálna végigzúzni a Kecskeméti utcától az Október 6. utcán át a “Belváros Új Főutcáján”, mert ott csak a 15-ös busz tud végighaladni, az autóknak rendre el kell hagyniuk a forgalomcsökkentett zónát. Szóval úgy tűnik, ennek elfogadtatásával lett volna a kevesebb gond.

Ha viszont a parkolóhelyek számát úgy vágják meg, hogy a kerület nem próbálja azzal egyidőben a környékre irányuló autós célforgalmat csökkenteni, akkor az éppen a helyiek életét keseríti meg. A BKK javaslata ugyanis mintha figyelmen kívül hagyta volna, hogy a kerületben nem feltétlenül az átmenőforgalom jelenti a legnagyobb gondot, legalább ekkora zsúfoltságot okoz a célforgalom. Például azért, mert:

• A környéken lakók közül eleve sokan engedhetik meg maguknak, hogy autót tartsanak, és a kerület egy adott lakcímre - ki tudja, miért - korlátlan számú éves parkolási engedélyt hajlandó kiadni.
• A Westend látogatói azzal spórolnak, ha hétvégenként a kerület utcáin parkolnak a bevásárlóközpont mindig fizetős parkolóháza helyett.
• Ugyanez igaz a Lehel téri piac vásárlóira.
• Normál estéken a Vígszínház nézői foglalnak el több tucat helyet a környéken.
• Újlipótváros egyébként is dugig van fodrászatokkal, manikűrösökkel, ügyvédi irodákkal, kisboltokkal, az őket felkereső kliensek sem az átmenőforgalmat teszik zsúfoltabbá, hanem a házak között parkolóhelyre vadászó autósok számát növelik reggeltől estig.

A főváros terve nyomán felrémlik, hogy az újlipótvárosi parkolóhelyekért még hosszabb és ádázabb csata zajlik majd, pláne, hogy a kerületben eleve több kedvezményes parkolási engedélyt adnak ki, mint amennyi hely van. Nem világos, hogyan érnék el, hogy ne akarjanak ennyien Újlipótvárosban parkolni. Erre amúgy sokféle megoldás adódhat, de a BKK projekttervében egyik sem szerepelt. Azért felsorolunk néhányat:

• Felül lehetne vizsgálni a kerület által évről-évre kiadott, jóformán ingyenes parkolási engedélyeket. Megfontolandó, hogy az azonos lakcímre igényelt második gépjárműre már nem, vagy csak komolyabb összegért adjanak ki ilyen engedélyt. Ez a kerület döntésén múlik, márpedig a kerület érezhetően hozzá sem mer nyúlni a problémához.
• Vannak városok (külföldön), ahol az utcai felfestések megkülönböztető színe mutatja, hogy a parkolóhelyek zöme a helyieket illeti. Idehaza ilyet még nem láttam, de ha egy pilot projekt részeként meg lehet szüntetni egyszerre száz parkolóhelyet, akkor próbálkozni éppen ezzel is lehetne.
• Meg lehetne szüntetni a zsúfolt kerületben a hétvégi ingyenes parkolást, hétköznap pedig akár éjfélig kitolható lenne a fizetős zóna. Ezt első hallásra inzultusnak vehetik az autósok, pedig ha külföldön, sőt még hazai nyaralóhelyeken is ki tudunk azzal békülni, hogy maximum késő éjszaka van ingyenes parkolás, akkor a fővárosban is menni fog talán.
• Tisztázni lehetne, hogy melyek a kerületben működő, bárki által használható parkolóházak-, vagy udvarok. Fontos lenne tudatni ezt a helyi szolgáltató szektor képviselőivel és ügyfélkörével is, hiszen mindenkinek jobb, ha tíz, a háztömb körül megtett kör helyett egyből egy ilyen parkolót céloz meg a célforgalmat bonyolító autós, pláne, ha anyagilag nem is jár rosszabbul.

Ezek mindegyike megér egy próbát, még ha igazából a kerület hatásköre is, és ha egyik sem válik be, akkor még mindig van lehetőség tovább lépni. A kerületben élők egyébként azt tapasztalhatják, hogy a parkolási helyzethez az önkormányzat nemigen mer hozzányúlni. A fizetős parkolást ugyan este 20 óráig kitolták pár éve, és azzal is kísérleteznek, hogy a Westendben biztosítanak parkolóhelyet az utcai engedélyét feladó helyi autósoknak, de szellősebbé nem váltak ettől az utcák, hacsak azért nem, mert a kerékpártámaszok installálásával fizikailag is megakadályozta, hogy a kereszteződésekhez szabálytalanul közel parkolhassanak a gépkocsik.

Az elmúlt napokban igyekeztünk megtudni a BKK-tól, hogy milyen javaslataik vannak az újlipótvárosi célforgalom csökkentésére, végül hétfőn az ezt firtató kérdéseinkre közölték, hogy meglátásuk szerint a célforgalom az egyik leghatékonyabb módon azzal csökkenthető, ha a parkolóhelyek számát csökkentik.

Azzal, hogy a XIII. kerületi önkormányzat előbb népi konzultációra bocsátotta a fővárosi terveket, lényegében el is távolította magától azokat, mintha eleve arra számított volna, hogy a helyi népharag úgyis elsöpri majd a dolgot. Az önkormányzat hivatalos lapja, a XIII. kerületi Hírnök is már eleve úgy tálalta a BKK-tervet, mint amelynek "vannak vitatható elemei". Mint az hétfőn a kerület oldalára kikerült cikkből kiderült,

a kerület vezetése egy sor kifogást fűzött a BKK javaslataihoz, és a BKK végül vissza is vonta a javaslatát.

A cikkből kiderül, hogy a XIII. kerület eleve nem állt a parkolóhely-csökkentő javaslatok mellé, kifogásolta a Katona József utca lezárását, a Pozsonyi út forgalmának megtörését, javasolta, hogy a Hegedűs Gyula és a Pannónia utcák forgalmát is másutt, északabbra törjék meg, de még a konténeres növények telepítését sem javasolták a "negatív köztisztasági hatásai miatt". Emellett azt a kérést is megfogalmazták, hogy a tesztüzem előtt, majd annak bevezetését követően is pontosan mérjék az átmenőforgalmat, a légszennyezettséget, a tömegközlekedési eszközök kihasználtságát.

Bár a kerület - saját közlése szerint - csupán a javaslatok átdolgozását kérte a BKK-tól, a fővárosi közlekedéssszervező vállalat végül az önkormányzat szerint úgy döntött, hogy teljesen visszavonja azt.