Autó hvg.hu 2017. május. 23. 09:29

Ezt a tünetet alig vizsgálják, pedig ugorhat miatta a jogsi

A hazai orvosi rendelők több mint fele nem végez spontán OSAS-szűrést.

Az elmúlt egy évben három buszbaleset hátterében a buszvezető nem diagnosztizált OSAS (Obstructive Sleep Apnea Syndrome )  vagyis az apnoé, az alvás alatti légzéskimaradás megbetegedése állt. Ez az állapot leginkább az erősen horkoló embereknél jelentkezik.

Vezetés közbeni elalvás szempontjából kiemelten veszélyeztetettek még a serdülőkorú–fiatal felnőtt gépjárművezetők (életviteli szokások, krónikus alvásmegvonás), a különböző alvászavarokban szenvedők (elsősorban alvásfüggő légzészavar, krónikus inszomnia, narkolepszia), továbbá a hivatásos gépjárművezetők.

Mi az OSAS?

Az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) a leggyakoribb alvás alatti légzészavar, kiemelt fontosságú kórkép az alvászavarok körében. Az össznépességben gyakorisága 2-4%, és legfontosabb jellemzője a felső légutak alvás alatti, ismétlődő, részleges vagy teljes elzáródása, amely a szervezet oxigéndeszaturációját (oxigénellátottságának romlását) okozza, és felületes alváshoz (mikroébredésekhez) vezethet, mely következményes nappali álmosságot, fáradtságot okoz. Az OSAS gyermekkorban is előfordulhat, leggyakrabban 2-5 éves korban - írja tájékoztató cikkében az Egészségkalauz.

Az OSAS fő klinikai tünetei: súlyos légzésszüneteket követő horkolás-horkantás (egy éjszaka során akár több százszor is), gyakori éjszakai felébredés, forgolódás, nyugtalan alvás, gyakori éjszakai vizelés, és következményes reggeli gyengeség, esetenként fejfájás, nappali aluszékonyság, a koncentráció, a nemi vágy és a memória zavara.

Az obstruktív alvási apnoe (OSAS) felismerésében fontos szerepe van a családorvosnak, és ezt a szerepet tovább erősíti a 16/2015. (III. 30.) EMMI rendelet, mely a jogosítvány megújításához szükséges egészségügyi alkalmassági vizsgálat részévé tette az alvás közbeni légzészavar kiszűrését 2015. áprilisától. Azon kérelmezőket, akiknél fiziológiai jellemzőik alapján felmerül a mérsékelt vagy súlyos OSAS gyanúja, alvászavar-szűrővizsgálatra kell beutalni.

Nincs vége a világnak, kezelni kell

Fontos megérteni, hogy nem maga a vezetés közben elalvás a legjellemzőbb veszély, hanem az álmos sofőr reflexeinek jelentős lassulása – mondta korábban a hvg.hu-nak Szakács Zoltán, a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság elnöke. A kialvatlan sofőr a részeg sofőrhöz hasonlít leginkább, akinél akár egy másodperces reakcióidő-növekedés is megfigyelhető, ez pedig 20-30 métert is jelenthet a forgalomban, ami bőven elég egy súlyos balesethez.

Az alvási apnoé szűrése EU-direktíva, tehát nem csak a magyar sofőrök életétnek megkeserítése a cél. A háziorvosok feladata a leginkább veszélyeztetett, középkorú (40-65 éves) férfiak alaposabb szűrése. Figyelmeztető jelek, mint túlsúly, horkolás, magas vérnyomás, szívelégtelenségek esetén egy úgynevezett brüsszeli kérdőív kitöltetésével erősítheti meg a gyanúját az orvos.

A jogszabály ellenére, a praxisok 15 szalékában egyáltalán nem szűrik az apnoét.
Túry Gergely

Ezt követően egy alvási folyamatot vizsgáló mobilegységet kell kölcsönöznie a jogosítványra várónak. A helyzet sajnos jelenleg az, hogy az eszköz nem OEP-finanszírozott, így a sofőrt alkalmazó cégnek, vagy a magánszemélynek kell fizetnie saját vizsgálatát. Amennyiben az eredményei alapján viszont „betegnek” minősül, onnantól már a közegészségügy állja a gyógyítása számláit. Mobil alvásvizsgáló gépből egyébként nagyjából 100 darab lehet jelenleg az országban.

Mivel senki nem szeretné elbukni egyik napról a másikra a jogosítványát, az alvásdiagnosztikai és terápiás társaság azt javasolja, hogy a vizsgálatok befejezéséig – ők fél évet javasolnak – ideiglenes engedéllyel továbbra is vezethessen az illető. Mindenesetre a háziorvosoknak is érdemes komolyan vennie a gyanús jeleket, mert ha később, ne adj isten, egy baleset kapcsán felvetődik, hogy a sofőr alvási apnoéban szenvedhetett, akkor a háziorvost is elővehetik a szűrés kapcsán.

Attól sincs vége a világnak, ha valakiről megállapítják, hogy alvási légzéskimaradásban szenved. A doktor szerint az esetek 80-90 százalékában a túlsúly a felelős a problémáért, vagyis le kellene fogyni. Akinél pedig nem, például a kelleténél kisebb a garatátmérője vagy más szervi oka van a töredezett mélyalvásának, ott akár műtéttel lehet segíteni. Sőt léteznek olyan, folyamatos légúti nyomást biztosító készülékek is, amelyek használatával azonnal orvosolható a probléma, ugyanakkor ezeket is csak 50 százalékban finanszírozza az állam. De mint a doktor elmondta, sajnos ennek hatására sokan pont az okot, a túlsúlyt aztán nem is adják le. Akinek apnoés problémái voltak egyébként, háromévente felülvizsgálaton kell részt vennie a jogosítványa megtartásához.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.

Hirdetés