Félelem és tájékozatlanság

Magyarországra az 1980-as években jutottak el a menopauzára kifejlesztett hormonkészítmények, ám a kezdeti felfelé ívelő korszakot leszámítva még mindig él bizonyos félelem a nőkben a hormonterápiáról megjelent, ám – utólagos elemzések alapján – vitatható következtetéseket hordozó tanulmányok miatt.

Addig azonban, amíg az orvostársadalmat is megosztja a téma, nehéz változást elérni. Szakértőnkkel, dr. Jakab Attila szülész-nőgyógyásszal, a Magyar Menopauza Társaság elnökével arról beszélgettünk, hogyan lehetne tisztábban látni a témában.  

„Hazánkban a hormon, legalábbis a menopauza hormonterápiája mindmáig negatív megítélés alá esik. Pedig a hormonok, csakúgy, mint a vitaminok, szervezetünk és szerveink élettani működésének elengedhetetlen szereplői, és ez alól nem kivétel az ösztrogén sem” – jelenti ki szakértőnk.

Az ösztrogén nem csak a nőiességért felelős hormon, komoly szerepe van például az agyi funkciók, a csontanyagcsere, vagy a szív-érrendszer működésének szabályozásában is.

„Bármilyen más hormonhiányos állapotnál – így például pajzsmirigy-alulműködés esetén –, senki sem vitatja a hormonpótlás szükségességét. Akkor miért pont az ösztrogént kell feketelistára tenni, ha hiányállapot lép fel?” – teszi fel a kérdést Jakab doktor. „Hiszen a 80 feletti várható élettartamot tekintve a nők jelentős hányada élete több mint egyharmadát ösztrogénhiányos állapotban tölti, és a hiány következtében közülük sokan válhatnak idő előtt olyan betegségek áldozataivá, mint a combnyaktörés, stroke vagy infarktus” – teszi hozzá.

Nem mindenkit érintenek egyformán a változókor kellemetlen tünetei: a nőknek nagyjából harmada olyan szerencsés, hogy szinte teljesen panaszmentes, másik harmada enyhe, vagy közepesen súlyos, további egyharmada pedig a mindennapokat megnehezítő, súlyos tünetektől szenved. A nőgyógyász szerint az ő esetükben nagy biztonsággal kijelenthető, hogy csak a hormonkezelés hozhat érdemi javulást. Azt azonban, hogy alkalmasak-e rá, azaz nem volt korábban trombózisuk, hormonérzékeny daganatuk, és nincs vagy nem volt májbetegségük, valamint kiugróan magas vérnyomásuk, csakis egy körültekintő és alapos orvosi kivizsgálás döntheti el.

Ami a kezelést illeti, a Magyar Menopauza Társaság elnöke szerint nehéz éles határt húzni hormontartalmú és hormonmentes készítmények között. Ugyanis a hagyományos gyógyítás tapasztalataira alapozva használt növényi készítmények közül a fitoösztrogének is éppen azokat a receptorokat célozzák, mint a napjainkban alkalmazott korszerű, a petefészkek által termelt természetes ösztrogénnel szinte teljesen megegyező szintetikus ösztrogének. A különbség a hatás mértékében van. A növényi hatóanyagok másik csoportját az úgynevezett fitoSERM-ek alkotják, amelyek a receptorokon szelektív módon viselkednek, azaz a klimaxos tüneteket enyhítik, az ösztrogénérzékeny szövetekben (emlő, méhnyálkahártya) azonban nincs hormonszerű hatásuk.

„A növényi készítmények hatására vonatkozóan nem állnak rendelkezésünkre minden hatóanyaggal kapcsolatban meggyőző klinikai vizsgálati eredmények, míg az ösztrogénkezelés hatásossága, valamint a hormonhiány késői szövődményeinek megelőzésére való kedvező volta nem megkérdőjelezhető. A növényi hatóanyagokat elsősorban olyan esetekben érdemes alkalmazni, amikor a páciens a hormonpótlást elutasítja, vagy ha a tünetei enyhék, ami az életminőségét nem befolyásolja jelentősen. A fitofarmakonok közül a fitoSERM-nek nincsen emlővel kapcsolatos kockázata – melyet több publikáció is alátámaszt –, ezért alkalmas lehet emlőrák tekintetében fokozott kockázatúnak számító hölgyek klimaxos panaszainak enyhítésére. Hosszú távú megelőző hatást azonban a növényi hatóanyagoktól nem várhatunk” – mondja a szülész-nőgyógyász.

Az ösztrogénkezeléshez kapcsolódó fő aggály a nők részéről, hogy bizonyos készítmények hosszú távú alkalmazása emelheti az emlőrák kialakulásának a kockázatát. A szakértő szerint a mellráknak számos kockázati tényezője van – például a városi lakosok kétszer olyan veszélyeztetettek –, és az ösztrogén ezek között csak a sor vége felé szerepel.

Ezzel együtt belátja, hogy sokéves kutatás és hatalmas vizsgálatok ellenére a kérdés több ponton még mindig nem lezárt, mert nem mindegy, hogy az ösztrogénkezeléshez milyen progesztogént társítanak. A terápiás döntésnél azt is szem előtt kell tartanunk, hogy ma már igazolt ténynek tekinthetők az ösztrogénpótlás csontanyagcserére, valamint a szív- és érrendszerre gyakorolt hosszú távú előnyei, emellett a várható élettartam emelkedésében és a minőségi évek számában is vitathatatlan érdemei vannak.

Mégis, Magyarország – a forgalmazás adatait tekintve – messze az európai sor végén áll mind a menopauzális hormonpótlás, mind az azt megelőző ellátások tekintetében. Dr. Jakab Attila úgy véli, ez részben a laikusok téves hiedelmeinek, részben az orvosok egy részénél tapasztalható indokolatlan félelemnek, illetve a valódi információk jelentős mértékű hiányának tudható be.

Azok a csodás gyógynövények

Való igaz, sok nő ódzkodik a hormonterápiától, szívesebben nyúl a gyógynövényekhez, míg másoknál, korábbi rákbetegségük miatt a hormon szóba sem jöhet. A nőgyógyász nekik ajánlhatja a növényi gyógyszerek között található fitoSERM-et, mint a poloskavész, vagy az étrend-kiegészítők közül a fitoösztrogéneket, például fermentált szójakivonatot, és más, távol-keleti gyógynövénykombinációkból összeállított készítményeket, de kizárólag patikai forgalomból! Ha három-hat hónapon belül nem csökkentik az elvárt mértékben a tüneteket, akkor – ha ellenjavallat egyébként nem áll fenn – mégis érdemes elgondolkozni a hormonpótláson.

A növényekben található fitoösztrogének egyfajta hormonszerű előanyagok, melyek a szervezetben történő átalakulásuk után képesek az ösztrogénreceptorokhoz kötődni. A velük kapcsolatos tanulmányok szegényesek és ellentmondásosak: mindeddig nincs bizonyíték arra, hogy klinikailag elfogadható mértékben és statisztikailag is jelentősen enyhítenék a változókori tüneteket, a változókorú nők ösztrogénérzékeny szöveteire (emlő, méhnyálkahártya) gyakorolt kedvezőtlen hatásukat ugyanakkor nem sikerült egyértelműen cáfolni. A csontanyagcserére azonban igazoltan előnyösen hatnak. Jelentős fitoösztrogént tartalmaz a lenmag, amit pehelyként érdemes fogyasztani, mert a magok különben rátapadnak a bélnyárkahártyára és így nem tudnak hasznosulni. Ugyancsak kiváló növényi hormonforrás a vöröshere, a rozs, a paradicsom, lencse, borsó, bab, csicseriborsó, hajdina, napraforgómag, dió, zabliszt, zabpehely és az erős paprika is.

A fitoSERM (SERM: Szelektív Ösztrogén Receptor Modulátor) olyan növényi kémiai anyagok csoportját jelenti, mely szerkezetében különbözik az ösztrogén molekulától, ám az ösztrogén receptorokhoz kapcsolódva, az ösztrogénhez hasonló, vagy azzal éppen ellentétes hatást fejt ki. A poloskavész hatóanyagai ilyen fitoSERM-ként definiálhatók. A szelektív ösztrogénreceptor-módosítók (SERM-ek) kifejlesztésére a gyógyszeripar óriási összegeket költ, mivel ezek a csontokra, keringési rendszerre kedvező hatásúak (itt ellensúlyozzák az ösztrogén kedvezőtlen hatását), viszont nem ösztönzik sejtburjánzásra az ösztrogénérzékeny szöveteket, például az emlőket, ahol az ösztrogének daganatokozó hatásúak lehetnek.

Hirdetés

Változókor könnyedén, hormonmentesen!

Hőhullámok, alvászavar, labilis hangulat – a klimax jellegzetes panaszai ötből négy változókorú nő mindennapjait keseríthetik meg. A Remifemin Plus két gyógynövény együttes erejével enyhíti a klimax kellemetlen testi és lelki tüneteit.

Vény nélkül kapható gyógyszer
www.remifemin.hu/

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!