Ahol senki sem lát

A legtökéletesebb – állítják a gasztroenterológusok –, ha mindennap van székletünk, az pedig végképp ideális állapot, ha nagyjából közel azonos időben is jelentkezik. Ezzel azonban sajnos nem minden ember büszkélkedhet, viszont az egyéni, de azért rendszeres „ritmus” is normál anyagcserét jelenthet.

Igen ám, de sokan vannak, akiknél sem átlagos, sem egyéni ritmus nem figyelhető meg, sőt kifejezetten gondjaik akadnak a székletürítéssel, ami sok esetben egy másik kellemetlen szövődmény, az aranyér kialakulásának a kezdete is. Ezért, ha már egy ideje fennáll a szorulás, nem szabad arra várni, hogy magától megoldódjon: egész egyszerűen lépni kell.

Sokan kongatják a vészharangot, hogy még ha nem is számít hivatalosan népbetegségnek a vécén való erőlködés, attól még egyre több embert kínoznak a tünetei. Egyes statisztikák szerint a nők 33 százalékát, míg a férfiak 10 százalékát érinti, a 60 év felettieknél pedig minden negyedik embernél fordul elő.

A székrekedést, ha nem betegség, rengeteg minden okozhatja, és ha rájövünk a miértjére, azon a leghatékonyabban mi magunk tudunk változtatni.

„Az egész gyerekkorom azzal telt, hogy állandóan fel voltam puffadva, és mindig féltem a székeléstől, mert fájt. Rettentő finnyás gyerek voltam, alig ettem meg valamit, a szüleim állandóan aggódtak értem. Felnőttként jöttem rá, hogy mennyi egészséges étel létezik, és azóta rendeződtek is dolgaim” – meséli a 32 éves Ákos, aki ma már nem kizárólag majonézes kenyeret és kakaót fogyaszt, édesanyja és édesapja legnagyobb örömére.

Elsődleges és másodlagos okok

Lássuk, Ákos példáján túl, mik azok az elsődleges okok, amelyek kemény széklethez, végső soron aranyérhez vezethetnek. A túlfinomított, rostszegény étrend és a kevés folyadékfogyasztás, azaz az egészségtelen táplálkozás mellett a kevés testmozgás is ott sorakozik a top 3 indok között. Másoknál valamilyen gyógyszer okozza ugyanezt a kellemetlen mellékhatást. És ott van még a pszichés stressz is, amikor tudatosan nyomja el valaki a székelési ingert utazás, idegen hely, iskolai vagy munkahelyi miliő miatt, mert nem érzi komfortosan magát, emiatt képtelen ellazulni annyira, hogy az otthonán kívül székelni merjen. Emellett egyre nő azoknak a tábora is, akik a mindennapi szorongásaik miatt kerülnek „szorult” helyzetbe, mint ahogy természetesen öröklött hajlamról is lehet szó.

A másodlagos jellegű székrekedésnél viszont mindig valamilyen alapbetegség a ludas abban, hogy az egyik legfontosabb élettani folyamat nem jól működik, például az alábbiak miatt:

• Anyagcserebetegségek: a Gilbert-kórtól a metabolikus szindrómáig sokféle lehet, ami székrekedést idézhet elő.
• Idegrendszeri zavarok: például a Parkinson-kór okozhat ilyen tünetet.
• Pajzsmirigy alulműködés: ha kevesebb hormont termel a pajzsmirigy, lelassul a szervezet, így az anyagcsere is alacsonyabb fokozaton teljesít.
• Mellékvesekéreg-zavarok: a magas kortizolszint okozhat székrekedést, de a kezelést igénylő Cushing-, vagy Conn-szindróma is. Ez utóbbinál nemcsak a kortizol-, hanem az aldoszteron-szint is magasabb, amelynek hátterében általában daganat áll.
• Cukorbetegség: egyik szövődménye az idegkárosodás, ami a vastagbél mozgását lelassítva vezethet szoruláshoz.
• Gyulladásos bélbetegségek: köztük a Crohn-betegség olyan béldeformitásokat okozhat, amelyek akadályozhatják a székletürítést.
• Aranyér: az aranyeres csomók gyulladása – különösen előrehaladott aranyérbetegség esetén – székletürítéskor komoly fájdalommal jár; a fájdalomtól való félelem miatt sokan inkább visszatartják a székletet, ami végül krónikus székrekedéshez vezethet. Illetve a fordítottja is igaz: a kemény széklettől, a székrekedés miatti erőlködéstől is kialakulhat aranyér.
• IBS: az irritábilis bélszindróma egyfajta kakukktojás, mert igen nehéz diagnosztizálni, hogy pszichés alapon alakul-e ki, vagy az emésztőrendszer működésének megváltozása hozta-e létre a betegséget, amelynek egyik jellemző tünete a nehezített székletürítés.

De miért érint több nőt?

A statisztikák szerint a székrekedés több nőt érint, mint férfit, és az a szomorú, hogy az érintettek fele keres csak megoldást a bajára, bár a hangsúly a megelőzésen lenne. Hogy miért pont a nőket sújtja jobban ez a probléma, annak elég szerteágazó okai vannak, kezdve ott, hogy leginkább nők szoktak fogyókúrázni, ahol a nem jól megválasztott diétával hamar fel tudják borítani az emésztőrendszerük optimális működését.

Aztán a várandósság alatt szedett vastabletták mellékhatásaként is megkeményedhet a széklet, illetve számos esetben a megerőltető hüvelyi szülés miatt is kialakulhat aranyér (ami általában később el is múlik). A menstruációs ciklus alatt is változik a béltartalom haladásának üteme, és sajnos a változókori hormon-átrendeződés is okozhatja ugyanezt a kellemetlenséget. Végül, de nem utolsósorban nem hagyhatjuk figyelmen kívül a nőket érintő pszichés okokat sem, amit cikkünk elején is érintettünk már. Ők azok, akik a család összetartása miatt is érzett fokozott aggodalom és stressz által jobban ki vannak téve a folyamatos készenléti állapotnak, és a szorongáshoz társuló gyomorgörcsök végül szoruláshoz vezethetnek.