A napról napra elkövetett apró étkezési hibák az évek alatt összeadódnak, és súlyos betegségek kialakulásához vezetnek. Melyek ezek, és hogyan lehet rájuk tudatosabban odafigyelni?
Az egészséges táplálkozásnak nem az a lényege, hogy egyes dolgokat teljesen kizárunk az étkezésünkből. Mindent lehet enni, hangsúlyozza Erdélyi-Sipos Alíz, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára, csak nem mindegy, hogy miből mennyit és milyen gyakorisággal. Egészségünk alapja a megfelelő összetételű és gyakoriságú táplálkozás, valamint a fizikai aktivitás egyensúlya. Aki egyoldalúan étkezik, és több vagy kevesebb kalóriát visz be, mint amennyit felhasznál, annak felborul az energiaegyensúlya, túlsúlyos lesz vagy kórosan sovány – mindkettőnek megvannak az egészségügyi következményei.
Egyről lemondunk, másból duplázunk
Sokan feleslegesen sanyargatják magukat, és egyoldalú (pl. szénhidrátmentes) diétákat tartanak. „Semmiről nem kell lemondani, akár a finomított cukorról sem, csak arra kell ügyelni, hogy az össz-energiaszükséglet 10%-át ne haladja meg, vagyis ne legyen több körülbelül 5 dkg-nál – hangsúlyozza a dietetikus –, és heti 2-3 alkalommal az édesség is belefér az étrendbe. Aki folyton úgy érzi, hogy le kell mondania a finom ételekről, az a hiányérzeteit egy másik élelemtípuson fogja kiélni, de rosszabbul jár: például, ha nem eszik kenyeret, felvágottal, sajtokkal esetleg sokkal több pluszenergiát visz be a szervezetébe, ráadásul még csak jóllakottság-érzete sem lesz. Miközben, ha teljes kiőrlésű kenyeret evett volna egy kis zöldséggel, megoldotta volna a rostbevitelt, és számos betegséget előidéző rizikófaktort is kiiktatott volna a táplálkozásából.”
Erdélyi-Sipos Alíz óva int attól, hogy az is diétázzon, akinek nincs súlyproblémája, csak mert valami sugallt ideálnak szeretne megfelelni. Persze ha felugrott 1-2 kiló, azt le lehet adni pár napos diétával, de ha hosszabb távú fogyás a cél, akkor ajánlott szakemberrel konzultálni. „Olyan diétát kell kidolgozni, amely egyénre szabott, és nem megy az alapanyagcsere rovására. A diétát és a testmozgást ráadásul össze kell hangolni ahhoz, hogy testtömegcsökkentés esetén negatív energiamérleg alakuljon ki, de ne éhezzünk és szellemileg, testileg-lelkileg jól érezzük magunkat.”
Öröklődő táplálkozási szokások
Sokan vitaminokkal, csodaszerekkel próbálják kompenzálni az életmódbeli hibáikat, már amelyek egyáltalán tudatosultak. Sokak számára a megfelelő életmódról alkotott kép még mindig nem több annál, hogy sok húst eszünk, kevés cukrot és kenyeret, édesítővel isszuk a kávét, és annyi testmozgást végzünk, ameddig elsétálunk a parkolótól az irodáig. A következmény: egyre több lerakódó zsírpárna, romló laboreredmények, magas vérnyomás, puffadás, emésztési problémák, hashajtók, aranyér, diabétesz. Egyik tuti diétát folytatjuk a másik után, köztük falási rohamokkal, és bűnbánó böjtölésekkel próbáljuk visszanyerni étkezéseink fölött a kontrollt.
A különböző korosztályok mutatóit összevetve egyértelműen látszik, hogy a helytelen életmódbeli és táplálkozási szokások „öröklődnek”, és – leszámítva a hozzáadott cukor fogyasztását – a kor előrehaladtával romlanak.
A leggyakoribb táplálkozási hibák
1. Rendszertelenség
Az általános iskolás korú gyerekek harmada, a 15-16 évesek kevesebb mint fele fogyaszt hétköznapokon reggelit. Míg az óvodások és a kisiskolások még általában ötször étkeznek naponta, a felső tagozatosok csak háromszor.
2. Az energia-egyensúly felborulása
A 4-10 éves gyermekek energiafelvétele még közelít az életkoruknak megfelelő ajánlásokhoz, a felnőtteké már több annál, különösen a középkorú férfiak esetében. Az óvodások és az iskolások játék közben és a testnevelési órákon még mozognak, de a hévégi családi programok egyre kevesebb aktivitással egészítik ezt ki. A serdülőkorúaknak csak mindössze harmada, a felnőtteknek pedig csupán 5-15%-a mozog rendszeresen. Már a legkisebbekre is jellemző az 1-4 órányi tévénézés hétvégeken. A serdülőkorúak 60%-a tanítási napokon, 85%-uk hétvégéken is, több mint 2-2 órát tölt tévé és számítógép előtt.
3. A makrotápanyagok hiánya és túlsúlya
Zsír: ajánlott maximuma az összfelvétel 30%-a. Az összes zsírfelvétel ajánlott maximumát a gyermekek 10%-kal, a felnőtt férfiak 8%-kal, a nők 7%-kal lépik túl.
Hozzáadott cukor: ajánlott maximuma az összenergiafelvétel 10%-a. Az óvodás és a kisiskolás gyermekeknél ez az érték meghaladja az ajánlott mennyiséget, felnőttek esetében ez 7,6-8,6%. A 18-34 év közötti népesség átlagos fogyasztása közelít a maximumhoz az ételek és az italok utólagos édesítése miatt. A hozzáadott cukor fogyasztása az életkor előrehaladtával csökken.
Élelmi rost: ajánlott mennyiség 25 gramm/nap. A gyermekek negyedének rostfelvétele a kritikus határérték alatti. A felnőtteknél csak a férfiak érik el az ajánlott 25 g/nap mennyiséget.
Zöldség- és gyümölcs: ajánlott mennyiség felnőtteknél 400, gyermekeknél 350 gramm. A felnőttek fele, a fiatal felnőttek kétharmada nem fogyaszt belőlük elegendő mennyiséget. Ha kevés zöldséget-gyümölcsöt eszünk, a rostokban szegény táplálkozás miatt könnyen kialakulhat székrekedés, az erőlködés pedig egyenes út az aranyeres panaszok kialakulásához
Só: ajánlott mennyiség napi 5 gramm. Mindegyik korosztály napi sófogyasztása meghaladja az ajánlott mennyiséget: a felnőtt férfiak háromszorosan, a nők kétszeresen, a gyermekek négyszeresen. Ezzel az „eredménnyel” vezetjük az európai mezőnyt.
Kalcium: a gyermekek 35%-a a kritikus határérték alatti mennyiségben visz be kalciumot, a felnőtteknél csak a legfiatalabb férfi korosztály éri el az ajánlott értéket. Pedig a gyermekek az intenzív csontfejlődés, az idősebbek a csont- és ízületi problémák miatt különösen veszélyeztetettek. (Forrás: A magyar gyermekek és felnőttek táplálkozási szokásainak összefüggései a felmérések tükrében)
Az érintettek vérzést, viszketést, fájdalmat, duzzanatot tapasztalnak, és még az is előfordulhat, hogy a tágult visszerek a végbélnyíláson át előesnek.
Nem is gondolnánk, de harminc éves korra az emberek fele megismeri ezt a problémát, az életkor emelkedésével pedig az érintettek száma nő. Sajnos közülük kevesen fordulnak orvoshoz, és akik igen, azok is elég későn.
A betegség „rejtegetése” miatt pontos statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre, de a szakorvosok úgy vélik, ez a panaszcsoport szinte minden embernél előfordul élete folyamán legalább egyszer. Márpedig muszáj volna foglalkozni a tünetekkel, hiszen, ha kezeletlenül hagyják ezeket, akkora betegség súlyosbodhat, és komolyabb szövődményekkel is járhat. Bővebben itt olvashat a témáról!
Az oldalon elhelyezett tartalom a Proktis-M forgalmazója, a Phytotec Hungária Bt. közreműködésével jött létre. A cikk előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
