Ma már nem csak filmet „kölcsönözhetünk”, autót vagy lakást bérelhetünk online, hanem szinte bármilyen tevékenységet elintézhetünk okos alkalmazások vagy weboldalak segítségével. Lássuk, milyen területeken könnyíthetik meg az életünket az úgynevezett on-demand szolgáltatások.
Milyen kiadásokkal számolhatnak azok a tehetséges diákok, akik nem valamelyik magyar egyetemre felvételiznek, hanem külföldön – például Angliában, Németországban vagy Finnországban – szereznének diplomát? Hol van tandíj, és hol nincs? És hogyan lehet faragni a megélhetési költségeken? Utánajártunk.
Még csak pár hét telt el 2018-ból, de máris van olyan újévi fogadalma, amit nem tartott be? Mutatunk néhány trükköt, amivel ha mostantól nem is vesszük rá a rendszeres testedzésre, segítségükkel pénzügyi szempontból biztosan sikeresebb évet fog zárni, mint a tavalyi.
Sokszor bármennyire is szeretnénk megúszni a hétköznapi rutintevékenységeket, köztük a reggeli készülődést vagy a napi oda-vissza ingázást, ezekre korántsem kell kötelező rosszként, idegesítő időrablásként gondolnunk, sőt! – Márky Ádám mindfulness trénerrel beszélgettünk.
Bár mindössze két év alatt hét százalékot csökkent a nők és férfiak közti bérszakadék, és sokan, sokat tesznek azért, hogy az említett arány még jobb legyen, még messze vagyunk Magyarországon attól, hogy a fizetésekben is egyenlőség legyen.
Évente tízezreket ér baleset sportolás, autóvezetés, motorozás vagy éppen az esti séta közben, de sokan sérülnek meg saját otthonukban is. Melyek a leggyakoribb sérülések, mit érdemes betenni a nyaralásra összeállított elsősegélydobozba, és mit kell tennünk, ha éppen a mellettünk kerékpározó esik egy hatalmasat? Erről kérdeztük a szakorvost.
Gondolt már arra magas vérnyomástól szenvedő nagyszülő vagy lázas gyerek mellett virrasztva, milyen jól jönne a családban egy orvos, akitől bármikor segítséget lehet kérni? Jó hírünk van: létezik ilyen megoldás.
Miért iratkozik be valaki 71 évesen − ötven évvel első diplomája megszerzése után − az egyetemre? Hogyan lehet 83 évesen teljesen új, a korábbinál jóval izgalmasabb életet kezdeni, vagy 89 évesen maratonra készülni? Cikkünkből kiderül.
Empátia és gyógyulás helyett többnyire jogalkotói szigor és bürokrácia vár Magyarországon mindazokra, akiket megváltozott munkaképességűnek ítél egy bizottság. A megváltozott munkaképesség miatt járó állami pénzfolyósítás láttán pedig az érintettek arra is rádöbbenhetnek, hogy tényleg csak magukra számíthatnak.
Ezrek futják a félmaratont tavasszal és ősszel és újabb ezrek köröznek a Margit-szigeten azért, hogy fittek legyenek, kikapcsolódjanak, fogyjanak vagy versenyre készüljenek. Aki ezt tudatosan végzi, már nem elégszik meg a stopperórával, helyette okosalkalmazást vagy sportórát használ. Mutatunk néhány klassz megoldást.
Egy felelős ember bakancslistája nem nélkülözheti a nyugdíjas évekről való gondoskodást. Ám sokan nem értenek a befektetésekhez, másoknak pedig nincs idejük foglalkozni azzal, miben fialtassák a most elkölteni nem szándékozott, hanem alapvetően a nyugdíjas napjaikra félretett pénzt. Mindkét tábor számára van megoldás.
A felnőttkor kapujában az ember mindenre gondol, csak egy dologra nem: arra, hogy a kiszámíthatóbb jövőjéért félretegyen. Hiába kerül egyre gyakrabban a figyelem középpontjába, a fiatalok – talán érthető módon – nem hogy a nyugdíjas évekre, de még a középtávú céljaikhoz sem takarékoskodnak eleget. Elmondjuk, miért kellene mégis.
„Egyik problémájuk se legyen hosszabb életű, mint az új évi fogadalmaik” – válaszolta nevetve a híres amerikai komikus, Joey Adams, amikor arról kérdezték, mit tanácsol azoknak, akik minden év elején megfogadják, hogy új életet kezdenek.
Az utóbbi évtizedekben a rákbetegség úgy kísérti az emberiséget, mint hajdanán a világjárványok. De minél többet tudunk a működéséről, annál nagyobb esélye van a gyógyulásnak, ezért ha valaki érintetté válik, érdemes mielőbb tájékozódni, és nem feladni a küzdelmet, bármilyen rossznak tűnik is a helyzet.
Jelen gazdasági helyzetben semelyik korosztálynak nincsen könnyű dolga: az idősebb generációnak az alacsony nyugdíjakból kell boldogulnia, a fiataloknak pedig a túlterhelt munkaerőpiac kihívásaival kell megküzdenie; a legnagyobb teher azonban mégis e két korosztály között elhelyezkedő, úgynevezett szendvicsgeneráció és a némileg idősebb szenior szendvicsgeneráció vállát nyomja.
Tökéletes recept nincsen, itt van viszont 8 komoly és kevésbé komoly jó tanács, amit ha már fiatalkorban megfogadunk, később örömmel és büszkén tekintünk vissza ifjúkori önmagunkra.
Valóban a saját otthonunkban vagyunk a legnagyobb biztonságban? Az utóbbi 10 év statisztikai adataiból az derül ki, hogy közel háromszor annyi ember hal meg háztartási balesetekben, mint például az utakon. Különösen nagy veszélynek vannak kitéve a kisgyermekek, akik még nem képesek felmérni a veszélyforrásokat, így súlyos sérüléseket okozhatnak saját maguknak.
A mindennapok kihívásai és feladatai mellett olykor könnyen megfeledkezünk saját szellemi és fizikai jólétünkről. Testünk és lelkünk azonban nem hagyja ezt sokáig szó nélkül, előbb-utóbb jelezni fog: elfárad, meggyengül és megbetegszik. Hogy elébe menjünk a bajnak, fogadjunk meg néhány igazán egyszerű, apró trükköt, melyeket szinte észrevétlenül építhetünk be mindennapjainkba, így gondoskodva egy kiegyensúlyozott, nyugodt és minőségi jövőről.
Tudjuk, hogy lesznek a jövőben komolyabb egyszeri kiadásaink. De hogy készüljünk ezekre, ha azt sem tudjuk, pontosan mikor lesz szükség a pénzre? Ma már erre is van rugalmas és biztos pénzügyi megoldás.
Végre itt a szünidő—míg kamasz gyermekeink eufórikus állapotban tervezik nyári programjaikat, álmodoznak a rájuk váró kalandokról, utazásokról, addig nekünk, szülőknek, fejtörést okozhat, hogy miképpen gondoskodjunk tizenéves gyermekeink biztonságáról a nyári hónapokban is.
Editben, Péterben és Miklósban egyrészt az a közös, hogy betartják újévi fogadalmukat és idén többet és alaposabban foglalkoznak pénzügyeikkel. Mindhárman hosszú távra szóló döntést akarnak hozni, viszont teljesen különböző anyagi- és élethelyzetben vannak. Edit 37 éves, Péter 40, Miklós 46, mindegyikük nyugdíjcélú megtakarítást szeretne. Már megfutották a köröket arról is, hogy a három állami támogatású nyugdíj-előtakarékossági konstrukció közül melyiket válasszák, de maradtak még számukra nyitott kérdések.
Ma is nagy különbség van az utolsó fizetés és az első nyugdíj között, de ez a különbség hamarosan hatalmas szintre nőhet. Érdemes most gondoskodni a jövőről és a kellemetlen meglepetéseket időben elkerülni.
Téved, aki azt hiszi, hogy a nyugdíjasoknak sokkal kevesebbre van igényük, mint az aktív korúaknak, az átlagnyugdíj mégis 20 százalékkal elmarad a fizetésektől. Ezt áthidalni csak előtakarékossággal lehet, lehetőség szerint olyan módon, hogy véletlenül se költhessük el a félretett pénzt a nyugdíjba lépésig. Mindössze ennyi kell ahhoz, hogy megtartsuk korábbi hobbijainkat, kikapcsolódási formáinkat.
Tartalmas pihenés, sok utazás, játék az unokákkal – a legtöbben ezt várjuk a nyugdíjas éveinktől. A valóság azonban keresztülhúzhatja a számításokat. Kevesen veszik figyelembe, hogy az átlagnyugdíj 2050-re a jelenlegi nyugdíj 79%-ra csökken, így a jövő nyugdíjasai egyre kisebb hányadát lesznek képesek kifizetni azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak, amelyeket ma még megengedhetnek maguknak.
A statisztikák szerint a magyarok 40 éves koruk után kezdenek el nyugdíjcélra megtakarítani. Vagyis nagyjából húsz évet szánnak arra, hogy megalapozzák majdani nyugdíjas éveik biztonságát, az állami nyugdíj kiegészítését.
Év végén is megéri learatni az állam ajándékát, az adókedvezményeket. Főleg, hogy ilyenkor sokan kapnak jutalmat, bónuszt, amit nem feltétlen célszerű rögtön eltapsolni. Az egyik ideális nyugdíj-előtakarékossági termék az év végi kaszáláshoz az egyszeri díjas nyugdíjbiztosítás.
Eldőlt a kérdés: a férfiak nem mehetnek el 40 év munka után nyugdíjba. Ezzel egy időzített bombát sikerült kikerülni, de a fő probléma megmaradt. Minél később kezdi valaki az öngondoskodást, annál fájdalmasabb lesz az anyagi helyzete idős korában.
Amikor a betegség egy szempillantás alatt tör ránk, de hosszú ideig tart a gyógyulás, akkor különösen fontos az anyagi segítség. Egy hosszú hónapokba vagy akár évekbe telő rehabilitáció komoly anyagi megterhelést jelenthet a család számára, ugyanis a jövedelemkiesés mellett a beteg sokszor kénytelen saját zsebből finanszírozni a kezelések egy részét.
Mindenki fel tudja sorolni a legfontosabb tényezőket, ha betegségek vagy a rák kialakulásának megelőzéséről van szó: mozogj, ne dohányozz, ne hízz el, étkezz egészségesen. Ezeken túl is van pár dolog, amire érdemes odafigyelni, mert sokszor a kisebb jelentőségű döntések is komoly hatást gyakorolnak a jövőre. A nyugalom, a szex és akár egy kutya is életet menthet.
Hogyan változtatja meg egy egészségtelenül élő ember életét egy barátja váratlan távozása? Mi kell a nyugodt és boldog élethez? Miklós története.
Az oldalon elhelyezett tartalom az NN Biztosító megbízásából jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.