Hogyan tudják a családban a felnőttek a felelősségteljes, előre tervező öngondoskodás mintáját átadni a gyerekeknek úgy, hogy az pozitív példaként álljon előttük? Milyen megküzdési stratégiákkal biztosítsuk be magunkat a mindennapokban? Podcastunkban többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ Dr. Belső Nóra pszichiáterrel.
A lakásunk, az otthonunk az egyik legféltettebb kincsünk, amire – amilyen módon csak lehet – érdemes vigyáznunk. Biztosításkötésnél azonban jó, ha segítséget is igénybe veszünk, hiszen egy szakember olyan szempontokra is felhívhatja a figyelmünket, amelyekre magunktól nem is gondolnánk. A Generali Biztosító tanácsadójánál, Kovács Bernadettnél jártunk, aki fontos tapasztalatokat és kellemetlen történeteket is megosztott velünk.
Az már jó, ha valaki biztosítást kötött a lakására, de még jobb, ha rendszeresen, legalább évente, vagy a mostanihoz hasonlóan magas inflációs környezetben akár gyakrabban is kéri a lakásbiztosítása aktualizálását. Ezáltal ugyanis, ha beüt a baj, akkor nagyobb az esélye annak, hogy biztosítása megfelelően fedezze a kárt. A biztosító ugyanis nemcsak beszedi a pénzt, hanem fizet is – hogy eloszlassunk egy, némelyekben élő tévhitet.
Ahhoz, hogy teljes biztonságban érezzük magunkat az otthonunkban, tudnunk kell, hogy akkor is lesz megoldás, ha valami baj történik. Ha meghibásodik egy eszközünk, ha a vihar tépázza meg a tetőt, esetleg besurranó tolvajok rámolják ki a lakást, nem mindegy, hogy megtérül-e a kárunk. Lakásbiztosításra szükségünk van, de az sem lényegtelen, hogy milyet választunk, hogyan szabjuk azt az igényeinkre.
Mit jelent az öngondoskodás a mindennapokban? Hogyan alakul át ennek jelentősége az egyes életszakaszokban: mit jelent egy fiatalnak, egy családos felnőttnek vagy épp egy idősebb embernek? Podcastunkban Dr. Belső Nóra pszichiáterrel azt járjuk körbe, miért fontosak a legapróbb gesztusok is saját jóllétünk érdekében, hogyan tudjuk az öngondoskodást beilleszteni a napjainkba, milyen mikró és makró formái vannak ennek egyéni és akár társadalmi szinten is.
Van, aki retteg a nyugdíjas éveitől, mások pedig alig várják, hogy végre legyen idejük a hobbijuknak és családjuknak élni, és több időt tölteni az unokákkal. A lényeg, hogy találjunk majd magunknak olyan elfoglaltságot, ami boldoggá tesz minket, és hogy tevékenyek tudjunk maradni idősebb korban is. Ehhez viszont az kell, hogy már fiatalon gondoljunk életünk utolsó évtizedeire: nem mindegy, hogyan telnek el.
Kérdésekre és kritikai gondolkodásra tanítják a középiskolás diákokat a budapesti Milestone Institute oktatói, akik már több száz diákot segítettek eljutni külföldi elit egyetemekre. Az intézmény alsó évfolyamainak programvezetőjével, Szentpály Dalmával arról beszélgettünk, mi számít versenyképes tudásnak, hogyan formálja a fiatalok szemléletét a vitaközpontú oktatás, és a tehetség miért nem csak a lexikális tudásban rejlik.
Mennyire vagyunk tudatosak mi, magyarok az öngondoskodás terén? Milyen mértékben változtatott a covid az egészséggel kapcsolatos gondolkodásunkon? Vajon a jövőben nagyobb szerepet fog kapni Magyarországon az egészségbiztosítás? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk a Generali személybiztosítási üzletágának vezetőjével, Schaub Erikával.
Mi az, amire a leginkább oda kell figyelnie a kkv-knak, ha valóban biztonságban akarják tudni magukat, és nem szeretnék, ha vállalkozásuk egyik pillanatról a másikra megszűnne?
Magyarországon több milliós megtakarításra vágynak az emberek nyugdíjas korukra, mégis kevesen terveznek előre. Számukra marad a félelem a kiszolgáltatottságtól, az anyagi bizonytalanságtól. Mi most olyan friss nyugdíjasokkal beszélgettünk, akik még jócskán aktív munkavállalóként elkezdtek félretenni a nyugdíjas éveikre.
Alig több mint egy évtized alatt gyökeresen megváltoztatták életmódunkat az okostelefonok, amelyek megjelenése nem várt kockázatokkal is járt. Az ujjakban csontbetegséget, a nyakban izomfájdalmakat, a szemekben súlyos sejtromlást eredményezhet a túlzott okostelefon-használat, de a közlekedési balesetekben és a kiberbűnözésben is egyre nagyobb szerepet játszanak kedvenc készülékeink.
A digitális fényképezőgépek és a webkamerák kora lejárt, már mindent az okostelefonok apparátusával intézünk. De a fotók és videók már nemcsak nézegetésre valók, hanem az egészségünk monitorozására, az autó- vagy lakáskárok gyors bejelentésére, a tudatos táplálkozásra való nevelésre, illetve az otthonunk felügyeletére is használhatók.
Több millió forint múlhat azon, ha valakinek van biztosítása, vagy ha nincs, amikor egy, a szokottnál is nagyobb vihar jelentős károkat okoz az otthonukban. Hiába a legprecízebb kivitelezés, mindig akadhat olyan rész, amely képtelen ellenállni a természeti katasztrófáknak, nem érdemes tehát spórolni a havonta alig pár ezer forintba kerülő óvintézkedéssel.
Jobb félni, mint megijedni, tartja a mondás. Ha pedig megnézzük az Európai Unió vagy az USA baleseti statisztikáit, kijelenthetjük: mindez bőven igaz. A modern társadalomban élők sok esetben rosszul mérik fel a rájuk leselkedő veszélyeket. Holott valójában otthonunkban sem vagyunk teljesen biztonságban. Sőt, néhány esetben ott a legkevésbé. De mit tehetünk testi épségünkért? A megoldás: konstruktív paranoia.
Családi tragédiákat okozhat, ha egy társasháznak vagy lakásnak nincs biztosítása, így egy végzetes tűz- vagy viharkár, esetleg földrengés miatt lakhatatlanná vált otthon újjáépítésére, vagy új létesítésére nem lesz pénz. A már meglévő biztosítást pedig érdemes évente felülvizsgálni, hogy annak összege képes-e fedezni az időközben esetleg megnőtt építőanyagárakat és munkadíjakat.
A nyugat-európai gazdasági fejlődés hatására a magyar bérek is folyamatosan növekednek. Éppen ezért ennek a tényezőnek már nincs akkora megtartó ereje, így a munkavállalók olyan, korábban másodlagosnak számító szempontok alapján válogatnak az állások között, ami megbecsülést és extra biztonságot nyújt számukra és családjuk számára – derül ki a kutatásokból.
Sokan nem szeretik a kötöttségeket, a „blokkoló órát”, hogy nem dönthetik el szabadon, teendőiket mikor, milyen sorrendben végezzék el, a fizetésért pedig kénytelenek kompromisszumokat kötni. De képzeljük el azt, hogy már a ’30-as éveinkre függetlenné válhatunk anyagilag, sőt, a békés nyugdíjas évekért sem kell 40 évet dolgoznunk. Összegyűjtöttünk néhány történetet olyan emberekről, akik mindezt megvalósították.
Internet által behálózott világunkban a legfőbb biztonsági kockázatot egyértelműen a kibertámadások jelentik. Kevesen tudják, de a rosszindulatú támadásokat ezerszám blokkolják az internetszolgáltatók, ezért lehetséges, hogy jobbára zavartalanul használjuk a világhálót. Ám szinte minden hónapra jut olyan, akár több tíz millió ember adatait érintő eset, amelyet nem sikerül kivédeni.
A betörésektől, a tűzesetektől, a villámcsapástól és a vihar okozta károktól félve kötünk elsősorban biztosítást. Pedig vagyontárgyainkban legtöbbször csőtörés és beázás okoz kárt. És nem feledkezhetünk meg a baleseti kockázatokról sem. Ha már megtörtént a baj, nem árt tudni, mit is tegyünk.
Az okostelefonok, tabletek megjelenésével nemcsak az infokommunikáció, hanem a legkülönbözőbb szolgáltatások is óriási fejlődésen mentek keresztül: ma már teljesen természetes, hogy készülékünk üveglapján néhány pöccintéssel fizetjük számláinkat, foglalunk szállást, repülőjegyet, bonyolítunk banki tranzakciókat, vagy intézzük egyéb hivatalos ügyeinket.
Hajlunk arra, hogy lebecsüljük a körülöttünk lévő veszélyeket és arra is, hogy túlbecsüljük a tapasztalataink jelentőségét. De jól megválasztott életstratégiákkal számtalan bajt megelőzhetünk, és tudatosabb, félelemmentesebb életet élhetünk.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Generali Biztosító megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.