Kérdésekre és kritikai gondolkodásra tanítják a középiskolás diákokat a budapesti Milestone Institute oktatói, akik már több száz diákot segítettek eljutni külföldi elit egyetemekre. Az intézmény alsó évfolyamainak programvezetőjével, Szentpály Dalmával arról beszélgettünk, mi számít versenyképes tudásnak, hogyan formálja a fiatalok szemléletét a vitaközpontú oktatás, és a tehetség miért nem csak a lexikális tudásban rejlik.
Impozánsak a Milestone Institute számai: több mint 1200 azon magyar diákok száma, akik a budapesti oktatási intézmény segítségével elit külföldi egyetemekre nyertek felvételt az elmúlt 13 évben. Összesen 2851 felvételi ajánlatot kaptak eddig a diákok a QS világranglista top 100-as egyetemeiről, túlnyomó többségük kettőt is. A legtöbbet Oxfordból és Cambridge-ből: innen már 176 felvételi ajánlat érkezett.
Szentpály Dalmát kérdeztük, aki az intézmény alsó évfolyamjainak (8-10. évfolyam) programvezetője, és egyben a művészeti és művészetelméleti oktatásért is felelős.
Mi volt a külföldi egyetemeken tanult magyar alapítók célja a 2010-es induláskor?
Egy hosszabb folyamat eredményeként jött létre három alapítóval az intézmény: 2006-ban kezdődött el a gondolkodás róla, és 2010-ben indult el hivatalosan. Az alapítók Angliában találkoztak, mind a hárman ott végeztek egyetemet. Úgy gondolták, fontos lenne, hogy egy társadalmilag igazságos Magyarországhoz kialakuljon egy olyan értelmiségi réteg, amely versenyképes tudással rendelkezik. Emiatt kezdtek egy olyan oktatási intézmény létrehozásáról gondolkodni, amely hosszú távú célokat és horizontot vázol fel a diákok számára, és egy kicsit átalakítja az oktatás szerepkörét is. Sokkal diákorientálttabb, sokkal inkább kritikai gondolkodásra, szakmai határok átlépésére és interdiszciplinaritásra alapuló oktatásban gondolkodtak az alapítók.
Mit jelent a versenyképes tudás 2023-ban?
A 21. század kihívásai végtelenül komplexek. Bármilyen gazdasági, társadalmi, politikai probléma rendkívül sokrétű, ezért úgy alakítottuk ki a moduljainkat, hogy különböző szakterületeket hidaljanak át, ezáltal pedig nagyon interdiszciplinárisak. Azt látjuk, hogy ma olyan tudású emberekre van szükség a munkaerőpiacon, akik tudnak generálisan is gondolkodni, megvan az a szemléletük, hogy nem csak egy szakirányból vagy nézőpontból lehet megoldani egy problémát, hanem sok nézőpont vagy szakirány összeegyeztetéséből.
Milyen készségeket sajátíthatnak el nálatok az amúgy hagyományos gimnáziumi keretek között tanuló diákok, akik hozzátok a szabadidejükben járnak?
Módszertanunk három alappillérre támaszkodik: a mentori munkára, a modulokra és a diákéletben való aktív részvételre. Minden pillérnek az alapja a kritikai gondolkodás és a diákok felelősségvállalása a saját oktatásukért: ezek alapján alakítjuk ki a moduljainkat, amelyek az 50 perces tanórákat jelentik. Emellett minden egyes diáknak saját mentora van, akik segítik az önállósodásukat; a diákéletben pedig mindent a diákok saját maguk szerveznek. A készségek közül legfontosabbnak a vitakultúra elsajátítását említeném, az órákon is vitaközpontú beszélgetések zajlanak. Ha például a diákok találkoznak bármilyen tudományos szöveggel, arra lelkesítjük őket, hogy kérdőjelezzék meg: arra próbáljuk terelni őket, hogy rájöjjenek, mi a hiteles információ. Van egyfajta vállalkozói szemlélet is, amit átadunk nekik, különböző projektek során egyre önállóbbakká kell, hogy váljanak. Például a négyéves képzés második évében elvárjuk tőlük, hogy 4-5 hónap alatt megvalósítsanak egy olyan projektet, amelyet az elejétől kezdve ők találnak ki. Ehhez kapnak ugyan instrukciókat és keretrendszert, de egyúttal nagy szabadságot is annak érdekében, hogy ez egy szenvedélyprojekt legyen a számukra.
Említenél néhány tantárgyat, amely szemlélteti, milyen módszerekkel dolgoznak?
A jog iránt érdeklődő diákok például a Murder nevű vitaalapú órán vehetnek részt, ahol egy konkrét angolszász gyilkossági pert szimulálunk. Amellett, hogy nagyon gyakorlati az óra, sokat kell rá készülni azért, hogy mint védőügyvédek és mint perindítók hitelesen szerepelhessenek, ennek mentén pedig nagyon sokat tanulnak a jogelméletről és a jogfilozófiáról. Van kreatív írás is, amelynek végén egy sorozat ötletét kell előadniuk, és ehhez megtanulják többek között, hogy hogyan épül fel egy karakter. Ezek a példák is jól mutatják, hogy mennyire gyakorlati oktatás zajlik nálunk, de emellett a diákoknak nagyon sok időt kell tölteniük az órák közötti készüléssel is.
Maximum 12 diák lehet egy csoportban, és ezt szigorúan be is tartjuk. Az órák beszéd és disputa alapúak. Azok a legjobb órák, amelyeken a tanár nagyon keveset beszél, inkább mint mediátor van jelen.
Vannak olyan elemei a ti oktatásotoknak, amelyek a hagyományos oktatásra is jellemzőek? Osztályozzák például a diákokat?
Van jegyrendszer, 1-től 10-ig osztályzunk, viszont már 4-es fölött átmennek az óráikon, ami azt jelenti, hogy bejártak, és leadták a házi feladataik nagy részét. Teljesen rájuk van bízva, hogy mennyi energiát fordítanak az órákra, mivel azonban ők nagyon ambíciózus diákok, akik megszokták azt, hogy az iskolában ötösöket kapnak, ezért amikor nálunk 5-ösre teljesítenek a 10-ből egy órát, akkor teljesen kétségbe tudnak esni. A jegy azonban csak egy visszajelzés azzal kapcsolatban, hogy hol állnak a modulon elérhető tudásnak a megszerzésében, és mennyi energiát tettek bele egyik-másik órájukba. Azt hangsúlyozzuk számukra, hogy az a fontos, hogy milyen tudást szereznek meg – a jegy egy visszajelzés, de ne a jegyért tanuljanak. Nálunk a jegyeknek ezen kívül semmiféle jelentősége nincs, nem kerül be sehova, nem viszik tovább.
Hogyan zajlik a felvételi, mit néznek elsősorban a jelentkezőknél?
Az első körben le kell adniuk egy felvételi jelentkezést, amiben arról írnak, hogy mi érdekli őket, mit olvasnak, mivel foglalkoznak az iskolán kívül. Ezt az évfolyamvezetők átnézik, és döntenek arról, hogy behívják-e a diákot írásbelire. Összesen két és fél órás az írásbeli, amelynek van egy logikai készségeket néző kérdőív része, és van egy szókincs és szövegértés központú angol tesztje, ami a nyelvi készséget nézi: tehát nem a nyelvtant, inkább azt, mit tudnak kezdeni nehezebb szavakkal, szövegekkel a diákok. És van egy esszéíró része is az írásbelinek.
A szóbelin azt mérjük fel, mi motiválja, milyen érdelődése van, hogyan gondolkodik az adott jelentkező. Kapnak egy videót egy megosztó filozófiai kérdéssel kapcsolatban, erre kell reagálniuk.
Úgy tűnik, nem annyira a lexikális tudás a fontos számotokra, hanem a hozzáállás, az ambíció, a gondolkodásmód.
Igen, minket a lexikális tudás annyira nem érdekel. Sokkal inkább az, hogy mennyire tudnak kilépni a komfortzónájukon a fiatalok, hogyan viselkednek egy vitahelyzetben.
Idén 169 diákot vettünk fel, 30 százalékos volt a túljelentkezés. Általánosságban az a jellemző, hogy a gimnázium elején azt gondolják a szülők, hogy a gyerek koncentráljon inkább a gimire, majd 10.-es korában kezdenek el azon gondolkodni, hogy rá kellene állni a külföldi jelentkezésre, ezért a 11. évfolyamra jelentkeznek hozzánk. Sok esetben ilyenkor már kicsit késő, mert sokkal kevesebb idő van arra, hogy kitalálja a diák, mi az, ami ténylegesen érdekli. Kevesebb az idő arra is, hogy abban az érdeklődési körben, ami őt megfogja, egyetemi profilt építsen ki. Ezért is fontos az első két évfolyam, mert ilyenkor kezdenek el önállósodni – ez az egyébként, ami sok magyar diáknak kihívást jelent. A magyar oktatási rendszerben ugyanis sajnos nem nagyon van tér, hogy egyéni projekteket csináljanak, vagy hogy eldöntsék, mit szeretnének tanulni. És ha 11.-esekként csöppennek ebbe bele nálunk, akkor ez számukra nagyon új, és kevés idejük van megszokni.
Anyagi szempontból mennyire lehet megterhelő a szülők számára gyermekük külföldi továbbtanulása? A tandíjat, lakhatást és egyéb költségeket is szem előtt tartva, körülbelül mire lehet számítani ezzel kapcsolatban?
Attól függ. Abban próbálunk segíteni a hozzánk járó diákoknak, hogy olyan egyetemi képzéseket találjunk nekik, amelyek megfizethetőek és családilag elfogadható kompromisszumokat jelentenek. Országonként nagyon változó, hogy mennyibe kerülhet egy képzés, de mi csak olyan egyetemeket ajánlunk nekik, amelyeknél világos a költségstruktúra, hogy évekre előre meg tudják tervezni a képzéssel, lakhatással és életvitellel kapcsolatos kiadásokat, és akár ösztöndíj, hitel vagy diákmunka formájában tudják fedezni ezeket a költségeket.
Mennyire változóak ezek a költségek egyetemenként, illetve országonként?
Az Egyesült Királyság képzései nagyon megdrágultak a Brexit óta, átlagban akár évi 50 000 fontot is jelenthet egy angol képzés tandíjjal, lakhatással és egyéb költségekkel. Ezzel szemben Hollandiában, Írországban vagy Franciaországban legfeljebb 2000-3000 euró a tandíj, és a megélhetési költségek is alig magasabbak, mint Magyarországon. Nem szabad elfelejteni, hogy bár a diákoknak itthon többnyire ingyenes a képzés, de itt is meg kell élniük, és sok esetben már nem otthon laknak akár az alapképzésük alatt sem. Amit külön kiemelnék, hogy Németországban az EU-s országokból érkező diákoknak teljesen ingyenesek az egyetemi képzések.
Van lehetősége a diákoknak ösztöndíjra? Ha igen, milyen mértékben, és milyen feltételek mentén működik ez?
Egyetemenként változik. Vannak állami támogatások, de ezeknél nagyon magas küszöböt szabnak meg arra vonatkozóan, hogy szociálisan ki szorul segítségre. Egy átlag középosztálybeli magyar családnak nem valószínű, hogy elérhető lenne egy ilyen támogatás. Vannak azonban az egyetemeknek saját ösztöndíjaik is, és mi azért dolgozunk, hogy a diákjainknak megtaláljuk azokat a képzési lehetőségeket, amelyek akár ösztöndíjjal, akár más pénzügyi segítséggel elérhetők számukra.
A szülők számára a gyermekeik biztonsága és jövője a legfontosabb érték. Az örömteli pillanatok mellett időnként előjönnek az aggodalmak, a félelmek: mi lenne, ha egy váratlan esemény, baleset vagy betegség történne? Vajon akkor is meg tudjuk valósítani jövőbeni céljainkat, gyermekeink álmait? A Generali MyLife Extra Plusz megtakarítási célú életbiztosításával anyagi védőhálót biztosíthatunk családunk számára. Ez a biztosítás nemcsak az előre tervezhető élethelyzetek, de váratlan betegségek, súlyos balesetek, tragédia esetén is fontos támasza lehet a családnak. Segítségével olyan kiadásokra is felkészülhetünk, mint a gyermek külföldi továbbtanulása, ami jelentős anyagi terhet róhat a családi kasszára.
Érdemes mihamarabb nekifogni a tudatos tervezésnek, hiszen minél előbb elkezdjük a megtakarítást, annál könnyebb összegyűjteni, vagy annál nagyobb összeggel tudjuk gyermekeink céljait támogatni. A megtakarítás mellett személyre szabható biztosítási védelmet kaphatunk, amely a család céljaihoz és élethelyzetéhez igazítható.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Generali Biztosító megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.