Bár sokan úgy gondoljuk, hogy a félelem ösztönszerűen van jelen életünkben, Makai Gábor, szakpszichológus és pszichoterapeuta szerint ez valójában csak részben lehet így. A félelem tanult dolog. De hogyan is tanuljuk meg?

Minden a gyerekkorban kezdődik: „A gyerek az érzelemfejlődése során azt teszi belsővé, amit a szülő közvetít: ha a szülő fél a kutyától, a viselkedése által azt erősíti meg a gyerekben, hogy a kutyát el kell kerülni.” Az ekkor megtanult félelmek sokszor adaptív jellegűek, mondja Makai: ezek által tanuljuk meg, hogy félni kell a medvétől is, ha meglátunk egyet – ez pedig megmentheti az életünket.

Óvatlanná tesz a túlzott önbizalom

A félelem hasznos dolog, számtalan kutatás szerint mégis próbáljuk elkerülni, a szociológusok pedig azt mondják: az ember könnyen alábecsüli az őt körülvevő kockázati tényezőket és veszélyhelyzeteket. Ez a fajta túlzott önbizalom veszélyes is lehet. Alvaro Sandroni és Francesco Squitani tanulmánya szerint a közúti balesetek egyik fő oka, hogy a vezetők túlzottan bíznak képességeikben és lebecsülik az őket körülvevő kockázati tényezőket.

A félelem, illetve elővigyázatosság hiánya más helyzetekben is jelen van. Neil D. Weinstein már egy 1980-as felmérésben kimutatta, hogy a fiatal pályakezdőknél 7-ből 6 magasabb pozícióra, 5-ből négy magasabb fizetésre számít az átlagnál, 8-ból 7 pedig sosem gondolja, hogy valaha elbocsátanák a munkahelyéről. A felmérést az évek során több országban is megismételték, legutóbb Schwaiger 2000-ben Svédországban: minden esetben hasonló eredményekkel.

Az egészségükkel kapcsolatban is túl optimisták: Weinstennek már egy 1982-es felmérése kimutatta, hogy az emberek (esetében az egyetemisták) nem hisznek abban, hogy bármilyen egészségügyi problémájuk lehet. Később ugyancsak több hasonló felmérést végeztek el világszerte, hasonlóan lesújtó eredménnyel. Ráadásul baj esetén is túlzott lehet az optimizmus: Renner 2004-es németországi kutatása szerint egészségügyi probléma esetén az ember hajlamos a kedvezőbb orvosi véleményeket elfogadni.

A korral egyre jobban félünk

Sandroi és Squitani szerint a különböző nemzetközi felmérésekből kimutatható, hogy bár túlzott önbizalmunk nem szűnik meg, az évek teltével egyre inkább csökken – vagyis egyre több olyan tényező is félelmet vált ki belőlünk, ami egészen addig nem.  Logikus lenne azt gondolni, ennek okozói a tapasztalatok mellett az évek alatt átélt vagy látott rossz élmények lehetnek, ám Makai Gábor szerint ez nincs így: egy rossz élmény bármilyen korban bénító lehet, legyen szó fiatalokról vagy idősebbekről egyaránt. Valójában a félelemmel való kapcsolatunk alakul át jelentősen és ezért szűnik meg félelmeink alulértékelése: „Egy idősebb jobban megéli ezt a félelmet, mint egy fiatal. 50 év felett kezd tudatosulni az emberben, hogy már nincsen az élete teljében. Ezen felül a kerek évfordulók alapvetően mindig megbillentik az embert és mindez kicsúcsosodik a nyugdíjazás tényével. Az ember ilyenkor érzi egyre inkább úgy, hogy kevesebbre képes, nem úgy működik, mint egy fiatal, megjelennek a különböző fizikai, biológia tünetek, akár betegségek. Egyre jobban fél a kiszolgáltatottságtól.”

De mitől is fél pontosan a magyar?

Bár az emberek nemtől, országtól és kortól függetlenül szeretik a homokba dugni a fejüket, a félelem így is jelen van mindennapjainkban. A Generali Csoport felmérése szerint mi, magyarok leginkább a pénzünket féltjük – azt követi az egészségünk. A 18-59 évek korosztály leginkább attól tart, hogy egy bekövetkező haláleset miatt anyagi helyzete bizonytalanná válik (10-es skálán 5,7-es átlag jött ki a válaszadók értékelése alapján). Ezt követi a munkahely elvesztésből (5,6) és a baleset vagy betegség miatti munkakiesésből (5,6) adódó pénzügyi bizonytalanságtól illetve lakáskártól való félelem. A közúti balesetektől ugyanannyira félünk, mint az eladósodástól vagy a daganatos betegségektől. Ami a baleseteket illeti, a többség (29%) nem saját épségét, hanem a gyermekeikét félti. A közúti balestektől a megkérdezettek 21%-a tart. Vajon reális félelmek ezek?

Írjuk mi a nagykönyvet!

Makai elmondása szerint van a reális félelem, mely kézzel fogható, és van az irreális félelem, melynek bár van alapja, de túlértékeljük. Ekkor már szorongásról beszélünk: „Ha egy félelem meghatározza egy ember gondolkodását és viselkedését a mindennapokban, beskatulyázza és megbénítja, akkor az egy irreális félelem.”

De hogyan védekezhetünk az irreális félelmek ellen? Makai szerint hozzáállásunkkal: „Nem passzív elszenvedői vagyunk az életünknek.  Az élet nincs megírva a nagykönyvben. Mi írjuk azt a könyvet. Az embernek tulajdonképpen mozgósítani kéne a problémamegoldó stratégiát.”

Előzzük meg a problémát, ha lehet

Ezek igencsak sokszínűek lehetnek – és összeköthetők a tudatos életvitellel. Nem csak arról van szó, hogy érdemes kevesebb alkoholt fogyasztani, letenni a cigarettát, vagy rendszeresen sportolni. Ennél kicsit érdemesebb mélyebbre ásnunk. Hasznos lehet jobban utánajárni annak, hogy családunkban milyen betegségek voltak jellemzők az elmúlt generációk során és azokra kiemelten figyelni – vagyis ha sok rákbeteg volt hozzátartozóink között, megéri korábban, akár már húszas éveinkben elmenni tumormarker vizsgálatra, ha pedig olyan betegségek jellemzőek, mint vérszegénység vagy cukorbetegség, javasolt minél korábban erről is egyeztetni orvosunkkal. Sokszor megéri professzionális segítséget is kérni, ami lehet akár egy life coach, aki segít eligazodni abban, hogy milyen irányba rendezzük életünket, lehet egy pszichológus, akivel tisztázhatjuk valósnak vélt és valós félelmeinket, illetve lehet egy financiális szakértő is, hogy jobban átlássuk pénzügyi helyzetünket és lehetőségeinket, úgy, hogy biztos kézzel tudjunk előre tervezni. De olyan konkrét anyagi lépés is megoldás lehet, mint egy biztosítás megkötése, ami olyan anyagi biztonságot ígérhet, mely blokkolhatja félelmeinket, és megerősít bennünket abban, hogy fel vagyunk készülve a kényesebb helyzetekre is.

Az emberi természetet nézve már létük elfogadása is nehéz, holott életünk természetes részei, félni tőlük pedig hasznos – nem foglalkozni velük pedig veszélyes is lehet. Kézben tartani őket pedig nem is olyan bonyolult: hiszen akár egy biztosítással, akár egy kis mozgással is úgy érezhetjük, hogy tettünk valamit az egészségünkért, a jövőnkért.

Az oldalon elhelyezett tartalom a Generali Biztosító közreműködésével jött létre, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.