"Nagy örömet okozott számunkra a felfedezés, hogy élénk színekkel festett katonák kerültek elő" - mondta Hszü Vej-hong, a régészcsoport vezetője. A 114 harcost az 1. számú gödörben találták meg, amelynek feltárását tavaly júniusban kezdték meg. A katonák 1,8 és 2 méter magasak, hajuk fekete, arcuk pedig zöld, fehér, illetve rózsaszín. A szemük fekete és barna - számolt be a felfedezésről Hszü, aki arról is beszélt, hogy a törött alakok helyrehozása nem volt könnyű feladat, egy katona "újraépítése" legalább tíz napba telt.

A feltárás során a szakemberek megbizonyosodtak arról, hogy a gödör hét rétegből áll. Egyértelmű jelekből arra következtetnek, hogy a területet korábban felgyújtották. A leletek között van még fegyver, harci szekér, dob, festett színes fagyűrűk és karikák.

Csin Si-huang (Kr.e. 259-210) császár nevéhez fűződik Kína egyesítése, amelyet követően - történelmi feljegyzések szerint - nem sokkal hozzáláttak a hatalmas sírtelep megépítéséhez. Az építkezések közel 40 esztendőt vettek igénybe, és az uralkodó haláláig nem fejeződtek be. Csin Si-huang a halála után is folytatni akarta uralmát, ám három évvel temetését követően egy parasztfelkelés megdöntötte a Csin-dinasztiát.

A sírhely Senhszi tartomány fővárosának egyik kerületében, a Lishan hegy lábánál található. A hadsereget rejtő gödörre parasztok bukkantak kútásás közben 1974 márciusában. Korábbi hírek arról szóltak, hogy a kínai kormány - a történelmi, építészeti érték megőrzése érdekében - nem kívánja feltárni a teljes sírt és a földalatti palotát. Az agyaghadsereg katonáit és lovait bemutató múzeumot 1979 októberében nyitották meg a nagyközönség előtt, és azóta turisták milliói keresik fel évente; a világ csodáinak egyikeként tartják számon. Az évek során több mint 50 ezer sírleletet találtak itt a régészek, köztük - 1980-ban - rendkívül igényesen megszerkesztett és összeállított bronzkocsikat és bronzlovakat. A hsziani kincs 1987-ben felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO világörökség listájára.