Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Nem lehet eléggé hangsúlyozni a komposztálás jelentőségét, pláne manapság, amikor a szaporodó kedvezőtlen hatások miatt komoly mértékben pusztul a talaj. Tudja, hogy érdemes komposztálni? Miből áll össze ez a mikrobamassza? Mi a különbség a vermikomposzt és a gilisztahumusz között? Komposztálási kisokossal állt elő az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet a talaj világnapjára.
Ezer év – ennyi időre van szükség 2-3 centiméternyi talaj kialakulásához, ebben terem élelmiszereink 95 százaléka, miközben a növények fejlődéséhez szükséges 18 természetes vegyi anyag közül 15-öt biztosít – hívja fel a figyelmet az ENSZ a talaj világnapján, december 5-én.
Csakhogy egyre nagyobb bajok vannak vele. Egy éve azt írtuk, évente 80-110 millió köbméternyi talajt vesztünk, a terjeszkedő városok, az erdőirtás, a szennyezés, a túllegeltetés, az éghajlatváltozás és az erózió miatt, amit csak fokoz a szántásos mezőgazdasági művelés is: a felszántott, forgatott föld hamarabb veszíti el víztartalmát, a kiszáradt talajszemcséket könnyebben hordja el a szél – tavaly tavasszal ilyen okból alakult ki az M1-esen halálos tömegbalesetet okozó porvihar is – vagy mossa el az egyre gyakrabban hirtelen nagy mennyiségben lezúduló csapadék. A rendszeres szántás miatti talajpusztulás kockázataira tavaly ősszel a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, Gyuricza Csaba is figyelmeztetett.
A tavaly a talajpusztulás kockázatait sorra vevő Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) idén a komposztálás jelentőségére hívta fel a figyelmet. A talajt, annak élővilágát és a termesztett növényeket egyszerre éltető komposzt az ökogazdálkodók és házikertészek egyik legsokoldalúbban hasznosítható anyaga – írták közleményükben, jelezve, hogy frissült az országos komposztérkép, amin mind a hobbikertészek, mind a nagyobb mennyiséget igénylő növénytermesztők is megtalálják a hozzájuk közel eső, zöldkomposztot előállító üzemeket, egyúttal egy videót is közzétettek, amin Víg Vitália talajökológus vezet be a komposztálás rejtelmeibe, aki szerint
„Amit komposztálunk, az egyfajta erőforrás. Így is kéne tekintenünk rá!
Amit nem tudunk elfogyasztani a konyhában, a lehullott avar, vagy bármiféle szerves maradék, az egy nyersanyag ahhoz, hogy valami csodálatos dolgot hozzunk létre.
Milyen a jó komposzt?
Megfelelő nedvességű, hőmérsékletű és oxigéntartalmú (aerob) környezetben, szerves anyagok biológiai lebomlásának végeredményeként jön létre. A komposztálódás eredménye földszerű, humuszanyagokban és hasznos mikroorganizmusokban gazdag “mikrobamassza”, ami talajjavítóként, tápanyag utánpótlásra és termesztőközegként is használható.
Miből lehet komposzt?
- Növényi eredetű alapanyagokból – ez a zöldkomposzt,
- állati trágyából,
- gombatermesztésből – ez a gombakomposzt,
- giliszták segítségével vermikomposzt (más néven gilisztahumusz) készül vagy
- a folyékony települési szennyvíz üledékéből – ez a szigorúan szabályozott módon készülő (az ökológiai gazdálkodásban nem felhasználható) szennyvíziszap-komposzt.
Mire használható?
- Növeli a talaj szervesanyag-tartalmát és pezsdíti a benne lévő esszenciális talajéletet.
- Javítja a talajszerkezetet növeli a vízmegtartó képességét, tápanyag-utánpótlást nyújthat a növények, de akár a növényvédelemben is szerepet játszhat.
- A kertészek ágyások kialakítására, talajuk frissítésére, mulcsolásra is használhatják, de az érett, rostált komposzt tőzegmentes palántanevelő közegnek is alkalmas.
- Komposzttea – amikor egyes mikrobákat szaporítanak fel a komposztban vizes közegben – formájában nagyobb területre tudják kijuttatni a talajélet szempontjából fontos gombákat, baktériumokat.
Lokális, könnyen beszerezhető és olcsó alapanyag, amelynek előállítása nem káros a környezetre
– idézték Gyöngyösi Emesét, az ÖMKi projektvezető kutatóját.
A komposztálást kis léptékben is érdemes elkezdeni, akár a négy fal között, ehhez korábban a hvg.hu is adott részletes tippeket:
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Vészesen terjednek a légúti fertőzések, de honnan tudjuk, hogy coviddal, influenzával vagy megfázással van-e dolgunk?
A téli időszak minden évben egyet jelent az influenzaszezonnal, és ez idén sincs másként. Magyarországon fokozódik a járványhelyzet, szinte mindenki talál a környezetében olyan embert, aki lázra vagy köhögésre panaszkodik, de még nem késő beadatni az influenza elleni védőoltást a HVG által megkérdezett szakértők szerint. Mi a különbség tünet és tünet között, és melyik légúti megbetegedés lehet igazán veszélyes? Erről is beszélt Várdi Katalin pulmonológus és Kemenesi Gábor virológus.
