“Stég, sétány és pihenőhely kialakítása” – címmel készül aktív turisztikai fejlesztés Örvényesen – olvasható a település honlapján a közelmúltban közzétett tájékoztatóban. A Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretein belül támogatott beruházás során egy “biztonságos horgászturisztikai kikötőstég és egy panorámasétány” épülhet a Balaton ékszerdobozaként is emlegetett község délnyugati határában, a tóparton.

A folyamatban lévő fejlesztés nincs messze attól a területtól, ahol egy évtizedek után idén felmelegített beruházás is megvalósulhat, és ami nyár elején már meglehetős indulatokat szült a településen, amiről itt írtunk:

Évtizedek után felmelegített fejlesztési tervektől féltik a Balaton ökológiai ékszerdobozát

Wellnessgyógyászati központot építene és építési telkeket parcellázna a tulajdonos egy Örvényes külterületén, a Balaton-parthoz közel fekvő telken több tízezer négyzetméteren. A tervek nem újak, de az 1989-es első ötletet követően most úgy tűnik, valami megmozdult. Csakhogy sokan attól tartanak, a beruházás káros hatással lehet a Balaton utolsó természetes partszakaszán húzódó ökológiai folyosóra.

A "stég, sétány és pihenőhely" számára kinézett terület érinti a Balaton ökoszisztémájának fenntartásában kulcsszerepet játszó Natura 2000-es védett övezetbe tartozó partmenti nádast is, bár az önkormányzati tájékoztatóban azt írják, hogy a fejlesztés védett természeti értékeket nem veszélyeztet.

A  fejlesztést valóban nem magára a védett területre, hanem csak az azt közvetlenül övező időszakosan víz alatt álló területre, illetve a nádas mellé a mederbe tervezik. Így végül is csak egy mindeki által megközelíthető, a remények szerint több látogatót vonzó íves, térkővel burkolt keretbe foglalják a védett nádast, de lesz egy móló is. Mint a tájékoztatóból, a kapcsolódó TOP-pályázat dokumentumációjából és a közbeszerzési értesítőből kiolvasható, többek között felépülne

• a Balatonig tartó sétány,
• a partközeli területen tanösvény, valamint
• “a parti nádas elé benyúló parti móló (pályázatilag „stég”)”.

Ez utóbbi a közbeszerzési értesítőben szereplő adatok szerint két, egymással 114 fokos szöget bezáró, 53+36 méter hosszúságú, 3 méter széles építmény lenne, aminek első szakasza kapcsolódna a parti sétányhoz és közel párhuzamosan futna a meglévő csónakkikötő mólójával, második szakasza viszont már – elkerülve a védett nádast – benyúlna az elé, és “biztosítaná a szabad kilátást a déli partra, illetve a Balaton vízfelületére”, emellett

közforgalmi kikötőként működve lehetőséget nyújt viharjelzés esetén a vízen tartózkodók számára, hogy azonnal elhagyják a tó nyílt vízfelszínét, ezzel nagyban megnövelve a szabadidős vízi közlekedés biztonságát a Balatonon.

– olvasható a kiírásban. A pályázati anyagban bontás is szerepel, pontosabban azt írják, hogy a nádasban található "horgászati céllal használt bejáró" megszűnik, és ennek szerepét veszi át az új móló. A védett nádasban ugyanis van egy kisebb csónakkikötő is, amit a helyi horgászegyesület üzemeltet, és amelynek tagjai nincsenek elragadtatva a fejlesztéstől. (Érdekes módon a TOP-pályázat összefoglalójában következetesen a strand keleti oldaláról írnak, mint ahol a fejlesztés megvalósul, mintha aki ezt írta volna nem lett volna tisztában a helyi földrajzzal. Ez ugyanis nyilvánvaló tévedés: az kérdéses terület és a csónakkikötő a valóságban a strand nyugati oldalán fekszik, és más dokumentációban jól írják.)

A tervezett parti móló tervrajza

orvenyes.hu

Az új mólót nyolc méter hosszú, 30 centi átmérőjű, a tó medrébe vert rozsdamentes acélcölöpökre építenék, “a járófelület 3,0 m széles, hézagosan fektetett, csúszásmentesített, 5 cm vastag, előkezelt, impregnált vörösfenyő pallóborítással kerül kialakításra”, a móló mindkét oldalán háromsoros, méter magas vörösfenyő korláttal szegélyezve. A járószint a közepes balatoni vízszint felett jó embermagasságnyira lenne: 180 centiméteren.

A mólóra is rávezető tanösvényt – amiről a nádasban fellelhető, az őszirózsafélék családjába tartozó, az egész világon elterjedt, Magyarországon védett gyomnövényfaj,

a mocsári csorbóka élőhelyét lehetne megfigyelni

– 6 centiméter vastag, fémszegéllyel ellátott térkőburkolattal fednék, mosott folyami homok ágyon, 25 centiméteres mészkőzúzalék alapon, “kizárólag gyalogos használatra”. A sétány-tanösvénynek része lenne egy akadálymentes rámpa is, illetve az elérhető tervdokumentáció szerint egy ugyancsak akadálymentes kilátópont, amit gabion (drótkosárba foglalt durva kőzúzalék) támfalra helyeznének, és a nádas fölött biztosítana kilátást a mocsári csorbókákra, illetve a Balaton felé. A beruházással szemben kritikus helyiek ezek alapján egymás között ironikusan

csak nádkoronasétányként emlegetik.

Az érintettek attól tartanak, hogy az építkezés során meg fogják bolygatni a védett nádast, hogy a mederbe le tudják verni a nyolcméteres acéloszlopokat. Emellett van, aki a panorámapont alapjául szolgáló, gyakran vízjárta területre telepített gabion támfal állékonyságában is kételkedik, és többekben kelt félelmet a közforgalmi kikötő kifejezés amiből nagyobb hajók megjelenésére asszociálnak.

A térköves sétány panorámaponttal és tanösvénnyel tervrajza

orvenyes.hu

A beruházással kapcsolatos bizalmatlanság azonban nem csak a veszélyeztetettnek látott természeti értékek feletti aggodalomból ered, hanem a hiányos tájékoztatásból is.

Utolsó utáni pillanatban derült ki

A település alpolgármestere, Leidl Orsolya, egy a település zárt Facebook-csoportjában szeptember 2-án közzétett bejegyzésben jelezte hogy a fejlesztésről nem kommunikált megfelelően az önkormányzat. A hvg.hu-hoz eljutott a bejegyzés szövege, ez alapján ő is hiába kérte a nyilvánosság bevonását, amivel nem is volt egyedül: a település honlapján elérhető egy tavaly októberi közgyűlési jegyzőkönyv, ami arról tanúskodik, hogy az egyik helyi már felvetette, hogy a strand melletti sétánnyal kapcsolatban legyen tájékoztató fórum.

A hvg.hu helyi forrásokból azonban úgy értesült, hogy ilyet azóta sem szerveztek, és sokan csak az alpolgármester szeptember eleji posztjából értesültek meglepve arról, hogy nyakukon egy ilyen fejlesztés. A projekt a település honlapjának pályázatokról beszámoló aloldalán sem szerepel, ahol pedig a korábbi hasonlóak ott vannak. A fentebb is idézett tájékoztató már az alpolgármester posztját, illetve a szeptember 4-i közgyűlést követően került fel a település honlapjára.

Kész tények elé lettünk állítva, és már a kivitelezési szakaszban van a dolog

– mondta a hvg.hu-nak Kelemen László, az Örvényesi Sporthorgász- és Vízisport Egyesület elnöke a fejlesztés önkormányzati kommunikációjával kapcsolatban. Az elnök szerint az önkormányzat nem vonta be őket a tervezési folyamatba, ami pedig már 2021-ben elindult. A pályázatról kisebb részleteket ugyan megosztottak velük, de úgy tudja, hogy a lakossággal semmit nem közöltek. Ő (nem hivatalosan) most is csak annyit tud, hogy már megkötötték a kivitelezési szerződést, és indul az építkezés, de más részletet nem. Az elnök jelezte, nem számít arra, hogy még érdemben befolyásolni tudják a fejlesztést, amit az is jelez, hogy a szombati egyesületi közgyűlésre – aminek a fejlesztéssel kapcsolatos napirendi pontjára meghívták a helyben érdekelteket – nem tudni, hogy az önkormányzat részéről elmegy-e valaki, vagy csak a kivitelezőt küldik.

Az örvényesi strand

Olvasói fotó

Kelemen László attól tart, hogy az aktív turisztikai fejlesztés nyomán a területre kontrol,lálatlanul rászabaduló tömeg miatt romlanak majd a horgászat alapvető körülményei, mint a nyugalom, a háborítatlan természet. Emellett az egyesület vízisportban érdekelt tagjainak a helyzete is rosszabb lesz, mivel a sétány és a móló körbezárja, és ellehetetleníti az egyébként a tíz éve legálisan működő csónakkikötőt. Ezt egyébként azzal a kikötéssel üzemeltethethetik, hogy kímélni kell a nádast, ami sikerült is, a nádas az elnök szerint burjánzik, és ennek is köszönhető, hogy újabb tíz évre meghosszabbították velük az üzemeltetés lehetőségét. Attól is tart, hogy a fejlesztést, ha az nem is érinti közvetlenül a védett területet, de megsínyli majd a nádas. "Ez a szívfájdalmunk."

Évek óta tervezik, mégis hallgattak róla

Míg az egyesület attól tart, hogy csökkenni fognak a lehetőségeik, Huszár Zoltán örvényesi polgármester pont azzal is érvel, hogy az új móló több lehetőséget nyit a horgászok számára, hogy bedobják a tóba horgaikat. Erre ugyanis most nem sok lehetőséget nyújt a sűrű, védett nádas szegélyezte keskeny szabadstrand. A móló révén ráadásul rendes rálátás nyílna a tóra, hiszen a víz fölé jó 80 méterre benyúló stégről akadálytalanul pásztázhatná végig a tekintet a Balaton nyugati medencéjét a Tihanyi-félszigettől a Keszthelyi-öbölig.

Az emberek lelkét fogja megérinteni a látvány – mondja a polgármester, aki a tájékoztatás hiányával kapcsolatos kritikákra egyrészt azzal válaszolt, hogy általában nyitottak a testületi közgyűlések, és azok jegyzőkönyvei el is érhetők a település honlapján, emellett volt falugyűlés, közmeghallgatás (a fentebb is hivatkozott ingatlanfejlesztés ügyében – a szerk.), és az ő elérhetősége is ismert, tehát, aki akart, az tudott ezek alapján tájékozódni, és jelezni felé, ha gondja van. Másrészt arról is beszélt, hogy azért nem akarták előre beharangozni a fejlesztést, mert annak tartalma időközben folyamatosan alakult, pont a környezetvédelmi kérdések miatt is – például amikor megtalálták itt a védett mocsári csorbóka több egyedét. "Meg kellett előtte terveztetni és engedélyezni.

Ha előbb elmondjuk, hogy mit akarunk, és közben meg kell változtatni – ami meg is történt – akkor rosszul járunk.

Elmondása szerint nyolc éve vetődött fel először, hogy kibővítsék az alig 81 méter széles szabadstrandhoz kapcsolódó parti zöldterületet – például, hogy többen el tudjanak férni –, és ez az elképzelés az alakult át parti sétánnyá, ahonnan bemutathatják az itteni vizes élőhelyet, a csorbókát, egy temészetközeli turisztikai attrakcióval lendítve a település idegenforgalmán. Ehhez járulhat hozzá a móló is, nem csak a fentebb is jelzett kilátás miatt, de például a vízi sportok kedvelői – szörfösök, SUP-osok – is könnyebben tudnának vízre szállni róla, mint a szűk kis strandról – mondta.

A település végül 2021 márciusában pályázott a projektre, és a pályázatot majd' másfél éve meg is nyerték, sőt a fejlesztésre szánt 217 millió forintos összeget is elutalták nekik előlegként már 2022. május 20-án. A pályázati honlapon idén november 30. van megjelölve mint a projekt “befejezésének tényleges dátuma”. Információink szerint ezért is hajtja az ügyet az önkormányzat, mert ha kifutnak a határidőből, vissza kell fizetni a támogatást.

Hamar lezavart közbeszerzés

Nem csoda tehát, hogy mire a helyiek felocsúdtak, már ki volt írva és lefolytatva a közbeszerzési eljárás is: a júliusban kiírt közbeszerzésre három ajánlat érkezett, amik közül kettőt érvénytelennek nyilvánítottak, mivel – mint az az eljárás szeptember 4-én közzétett összegzéséből kiderül – egyikük sem igazolta a kivitelezés műszaki felügyeletét ellátó szakemberre vonatkozó ajánlásokat. A nyertes így egy budapesti nyolcadik kerületi székhellyel, de állandó lakcímeik alapján győri tulajdonosokkal rendelkező cég, az ED HOME Kft. lett 131 millió forintos ajánlattal.

Olvasói fotó

A budapesti Práter utcába bejelentett vállalkozás főtevékenysége az ingatlankereskedelem, bár emellett foglalkozik épületépítési projekt szervezésével és építéssel, sőt sok más egyéb mellett gépjármű-kereskedelemmel is. A cég Facebook-oldalán két, a Balaton északi partján megvalósított, jellemzően idén elvégzett önkormányzati fejlesztéssel büszkélkedik, így például a csopaki polgármesteri hivatal épületének felújításával, illetve egy sétány építésével Alsóörsön. A vállalkozás tavaly majdnem pont akkora nettó árbevételt ért el – 133 millió forintot –, mint amekkora összeg – 131 millió forint – az örvényesi közbeszerzésre adott ajánlatában szerepelt.