A sydney-i Climate Council (Klímatanács) nevű környezetvédelmi csoport szerint egy évtized óta ez a reform az első olyan ausztrál jogszabály, amely ténylegesen szabályozná az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Ausztráliának egy tavaly szeptemberben elfogadott törvényt értelmében 2030-ra 43 százalékkal kell csökkentenie, 2050-re pedig nullára kell redukálnia az országban a szén-dioxid-kibocsátást.
Ez a törvény volt az első klímavédelmi lépés, mióta a Munkáspárt tavaly májusban hatalomra jutott a Konzervatívok legyőzésével, akiket azzal vádoltak, hogy tétlenkednek a klímaváltozás elleni harcban, mert hivatali idejük alatt Ausztrália a világ egyik legnagyobb szén- és gázexportőre volt.
Annak érdekében, hogy ezt a tavaly kitűzött klímacélt tartani tudják Ausztráliában, elkészült egy törvényjavaslat, amely
a 215 legnagyobb üvegházhatású gázokat kibocsátó vállalatát, hogy évente 4,9 százalékkal csökkentsék a szennyezést, vagy szén-dioxid-kvóták vásárlásával teljesítsék a célokat.
Ezt a tervezetet csütörtökön 32-26 arányban szavazták meg az ausztrál szenátusban, így július 1-jén életbe lép.
Az ausztrál kormány szerint ez elegendő ahhoz, hogy a károsanyag-kibocsátás ne haladja meg az ország jelenlegi, évi 140 millió tonnás szennyezési szintjét, sőt ez a határérték idővel csökkenni fog. A reformok a tervek szerint összesen 205 millió tonnával csökkentenék az ország szennyezési szintjét 2030-ra, ami a kormány szerint olyan, mintha kivonnák az ausztrál utakról az autók kétharmadát.
A legnagyobb szennyezők ezután szén-dioxid-kvótákat vásárolhatnak a kitűzött célok eléréséhez, de amennyiben a kibocsátásuk csökkentéséhez 30 százaléknál is több kvótát vesznek, magyarázatot kell adniuk arra, hogy miért nem tesznek többet a károsanyag-kibocsátás csökkentésének érdekében.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
150 millió légy egy csapásra – indul az első hazai lárvagyár, amelyről Áder János is szuperlatívuszokban beszél
Euró tízmillókból épült fel Magyarország első lárvafarmja, ahol légylárvák milliárdjainak segítségével állítanak elő prémium minőségű fehérjét szerves melléktermékekből. Ki fogja felvásárolni tonnaszám a lárvákat? Mitől fenntarthatóbb a rovarfehérje a hagyományosnál? Mit keres egy híresen rovarfób ország exállamfője a lárvagyár átadóján? Egyáltalán, hogyan hizlalják a takarmánylárvát? Ez a gyáravatás más volt, mint a többi.