„A kiállításon megjelenő hazai biotermék előállítók mind exportorientált, profi élelmiszeripari és mezőgazdasági cégek, akik abszolút felkészültek a biogazdálkodásra. Általánosságban azonban elég nagy a szórás a hazai biogazdálkodók felkészültségét illetően. Vannak nagyon kevéssé felkészült termelők, akik elsősorban a támogatás okán lépnek be, őket támogatja és készíti fel az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet” - mondta el a hvg.hu-nak Drexler Dóra.

Az ÖMKi ügyvezetőjét, az IFOAM Organics Europe alelnökét annak kapcsán kerestük meg, hogy a szervezet éves statisztikájából kiderült: a globális biopiac az elmúlt évtizedekhez hasonlóan tovább nőtt 2021-ben, de a bővülés üteme már lassabb volt világszerte, mint korábban.

A biogazdálkodás számos előnnyel jár, de akadályokba ütközhetnek a gazdák

Az Ökológiai Gazdálkodási Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége (IFOAM) meghatározása szerint az ökológiai gazdálkodás „a talajok és az élővilág épségének, valamint az emberek egészségének megőrzését célzó termelési rendszer.” Bár a biogazdálkodás mellett szólnak olyan érvek, mint a környezetvédelem, állatjóléti szempontok, frissesség, GMO-, adalékanyagmentesség, és az, hogy ezek a termékek kevesebb szermaradványt tartalmaznak, a biogazdálkodók életét mégis több akadály nehezíti.

Öntözött bio borsóültetvény.

MTI / MTVA / Bizományosi: Oláh Tibor

Ugyanis a termőföldeken a növények szinte védtelenek a szélsőséges környezeti hatásokkal szemben, folyamatos stressznek vannak kitéve, ami miatt fogékonyabbak a kártevők és kórokozók okozta károsodásokra. Az ökológiai gazdálkodók a vegyszeres termesztési rendszerekkel szemben ráadásul csak a megelőző, úgynevezett agrotechnikai módszerekkel, például a vetésforgó betartásával, természetes eredetű hatóanyagokat tartalmazó növényvédőszerekkel, szerves tápanyag utánpótlással, de összességében viszonylag szűk eszköztárral tudnak védekezni.

Emellett, míg a biozöldségek és -gyümölcsök elsőre egyértelműen egészséges alternatívának tűnnek, mégis lehetnek a bionövények fogyasztásának hátulütői. A Valenciai Műszaki Egyetem (UPV) kutatói arra mutattak rá, hogy a bioélelmiszerekben – ha az előállításuk során az alapvető higiéniai előírásokat súlyosan megszegik - olyan szabadon élő amőbákat és a kórokozó baktériumokat lehet megtalálni, amelyek tífuszt, hasmenést, szívbelhártya-, vagy tüdőgyulladást, rosszabb esetben vakságot és agyvelőgyulladást okozhatnak.

A borsos ár ellenére egyre többen vesznek biotermékeket

A bioélelmiszerek kézenfekvőbb hátrányaként a vásárlók a magasabb árat szokták megnevezni, ennek ellenére az EU tagállamaiban az egy főre jutó ökológiai élelmiszerekre fordított fogyasztói kiadások a 2012-2021 közötti évtizedben megduplázódtak, mára meghaladják a száz eurót. Az IFOAM adatai szerint 2021-ben az európai fogyasztók fejenként átlagosan 65,7 eurót költöttek bioélelmiszerekre (az Európai Unióban 104,3 eurót), közülük a svájci fogyasztók a legtöbbet - átlagosan fejenként 425 eurót -, és továbbra is Dániában volt a legmagasabb a bioélelmiszerek piaci részesedése: a teljes élelmiszerpiac 13 százaléka.

Fülöp Máté

A biozöldségek, és -gyümölcsök ára hazánkban is rendkívül borsos, akár többszöröse is lehet a konvencionális termesztési rendszerben termelt társaikénak, nem beszélve arról, hogy nincs is akkora választék a szupermarketekben. A Kifli.hu választékából hasonlítottunk össze néhány bio és konvencionális termékek árát: (Ft/kg – 2023.02.24-én):

2027-ig 10 százalékos ökológiai területarány a cél Magyarországon

A vélt hátulütők ellenére, a biogazdálkodással foglalkozó szakértők szerint az ökológiai termelés a kisebb és nagyobb gazdaságokban is sikeresen végezhető, akkor is, ha a hazai gazdálkodók többségének máig az a véleménye, hogy nitrogén-műtrágya és gyomirtószerek, szintetikus gombaölőszerek nélkül nem lehetséges termelni.

Az optimizmus a számokban is megjelenik: “Hazánkban az ökológiai gazdálkodással művelt terület nagysága 2012 és 2019 között megduplázódott” – értékelte a helyzetet Drexler Dóra. Hozzátette,

bár 2020-ról 2021-re kissé csökkent az ökoterület - az összes mezőgazdasági terület 5,91 százaléka állt ökológiai művelés alatt -, a 2021-ben meghirdetett újabb ökotámogatási program hatására 2022-től mintegy 1000 új ökológiai termelővel és kb. 40 000 hektáros ökoterület-bővüléssel számolhatunk.

Drexler Dóra jó példaként említette, hogy a Biofach kiállítás magyar közösségi standján is bemutatták a biotermékek széles spektrumát, a hidegen sajtolt olajokon, száraztésztákon, szarvasgomba alapú termékeken, fűszerpaprikán át a hazai termelésből származó gabona, olajosmag, fagyasztott zöldség, gyümölcs és vegán szuperfoodig. A jövőben pedig az ökológiai területnagyság növelésén túl az a cél, hogy a megtermelt mezőgazdasági termékek volumene és feldolgozottsági szintje is emelkedjen.

Szárított gyümölcsök a BioFach nemzetközi bioélelmiszer és bioáru szakkiállításon és vásáron Nürnbergben 2019. február 13-án

MTI / EPA / Timm Schamberger

Magyarországon 2022-ben az Agrárminisztérium elfogadta az ökológiai mezőgazdaság fejlesztésére irányuló nemzeti cselekvési tervet (Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai gazdálkodás Fejlesztéséért 2022-2027). Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) tízéves kutatói, valamint hazai és nemzetközi ökogazdálkodási tapasztalataival vállalt szerepet a dokumentum előkészítésében, melynek végrehajtása 2023-ban kezdődik meg. Ez a stratégiai dokumentum 2027-ig 10%-os ökológiai területarányt tűzött ki célul. A dokumentum a területalapú támogatások mellett további intézkedéseket irányoz elő a biogazdálkodási ágazat kiegyensúlyozott fejlődésére, mint például az országos öko szaktanácsadási hálózat kialakítása, a biotermékek piaci adatainak gyűjtése, a belföldi promóció és a gyakorlatorientált kutatás-fejlesztés előmozdítása.

A biopiac globális mérete megközelítette a 125 milliárd eurót

Európában 17,8 millió hektár mezőgazdasági területet műveltek az ökológiai gazdálkodás előírásai szerint (az Európai Unióban 15,6 millió hektárt). Továbbra is Franciaország állt az első helyen (közel 2,8 millió hektárral), amelyet Spanyolország (2,6 millió hektár), Olaszország (2,2 millió hektár) és Németország (1,8 millió hektár) követett. Európában az ökológiai gazdálkodással művelt területek az összes mezőgazdasági terület 3,6 százalékát tették ki, az Európai Unióban ez az arány 9,6 százalék volt. Magyarországon a KSH adatai szerint 2019-ben 5136 mezőgazdasági termelő foglalkozott biogazdálkodással, ami 2,6-szor több, mint 2015-ben volt. A Vidékfejlesztési Program támogatásai révén az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági területek nagysága az elmúlt évtized végére elérte a 300 ezer hektárt.

A kiskereskedelmi biotermékek forgalma világszerte nőtt 2021-ben: a biopiac globális mérete megközelítette a 125 milliárd eurót, ami mintegy 3 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest. Továbbra is az Egyesült Államok a világ vezető biotermék “piactere” évi 48,6 milliárd eurós forgalommal, amelyet Németország (15,9 milliárd euró) és Franciaország (12,7 milliárd euró) követ. Globálisan a biotermelők száma 4,9 százalékkal nőtt, ezzel elérte a 3,7 millió főt, ebből Indiában gazdálkodik a legtöbb biotermelő (1,6 millióan).