Többé nem kötnek új szerződéseket olaj- és gázlelőhelyek feltárására, jelentette be az ország bányászatért felelős minisztere Davosban.
Kolumbia nem kíván újabb szerződéseket kötni olaj- és gázlelőhelyek feltárására a klímavédelem jegyében - közölte csütörtökön Irene Vélez, a latin-amerikai ország bányászati ügyekért felelős minisztere a svájci Davosban rendezett Világgazdasági Fórumon.
A döntés "világos jelzés, hogy síkra szállunk a klímaváltozás elleni küzdelemben" - jelentette ki a tárcavezető. Az intézkedés egyébként a baloldali Gustavo Petro kolumbiai elnök egyik választási ígérete volt. A bogotái vezetés szerint a döntés nincs hatással a már megkötött szerződésekre.
Repedezik a davosi világrend, identitásválságba kerültek a milliárdosok
A globalizáció és a szabadkereskedelem helyett a befelé fordulásról, a nacionalizmusról és persze a háborúról szólt az elmúlt év - csupa olyasmiről, ami a hétfőn kezdődő Világgazdasági Fórum antitézise. A Covid miatt megszakadt ellátási láncok továbbra sem épültek teljesen vissza, és az USA protekcionista fordulata miatt lehet, hogy nem is fognak.
Petro Davosban arról beszélt, hogy Kolumbia fokozott mértékben fog támaszkodni a turizmusra és a megújuló erőforrások kiépítésére. Az olaj jelenleg mintegy harmadát teszi ki Kolumbia exportjának, ami 2021-es adatok szerint 13,5 milliárd dollár (5 ezer milliárd forint) bevételt jelentett dél-amerikai országnak. Az elnök úgy vélekedett, hogy a turisztikai beruházások és az ország megújuló erőforrásokkal kapcsolatos lehetőségei "rövid távon, vagy az átállás idejére" pótolhatják a fosszilis energiahordozók miatt kieső bevételeket.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Roubini Davosból: Alvajáró döntéshozók próbálják felvenni a harcot a világválsággal
Elment Greta Thunberg Davosba, majd teli talppal beleszállt az Emirátusokba
„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”
Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.