Magyarországon a Nespresso kapszulák 47 százalékát gyűjtik vissza és dolgozzák fel a debreceni kapszula-újrahasznosító központban. Na de miből készül a kapszula és mi készül a kapszulából?
A kapszulás kávéfőzés előnye, hogy a „svájci óra inspirálta rendszer” tökéletesen védi a kávét a levegőtől, a nedvességtől és a fénytől, így a kiváló minőségű pörkölt, őrölt kávé a lehető legfrissebb marad egészen az elkészítés pillanatáig. Ráadásul, bár azt hihetnénk, hogy egy csésze Nespresso kávé környezeti terhelése jóval meghaladja a filteres vagy kotyogós társáét, a Quantis által készített életciklus-elemzés szerint a Nespresso rendszer karbonlábnyoma hasonló, mint a csepegtetős, a kotyogós és a filterkávéjé, és 24 százalékkal kisebb, mint a szemeskávéval működő őrlős kávégépeké.
Miből készül a kávékapszula?
A Nespresso kapszulák nem műanyagból, hanem alumíniumból készülnek, ennek pedig fontos előnye, hogy az korlátlan alkalommal újrahasznosítható:
a világon valaha előállított alumínium 75%-a ma is körforgásban van, és fellelhető például a mindennapokban használatban lévő alumíniumcsomagolások anyagában.
Ráadásul, ha egy termék nem újonnan előállított, hanem újrahasznosított alumíniumból készül, az lényegesen kevesebb energia felhasználását jelenti a gyártási folyamat során. A Nespresso 2020-ban mutatta be a 80 százalékban újrahasznosított alumíniumból készült kávékapszulákat, és a vállalat célja, hogy hamarosan az összes otthoni fogyasztásra szánt Nespresso kávét újrahasznosított alumínium felhasználásával készült kapszulákba csomagolják.
A Magyarországon 2007 óta jelen lévő vállalat 2012-ben vezette be hazánkban a kapszulák visszagyűjtését,
ekkor még csak 3% volt a kapszulák újrahasznosítási aránya, mára azonban a kapszulák 47%-át hasznosítják újra.
Ez az EU-n belül élvonalnak számít, és globális összehasonlításban is szorgosak a magyar fogyasztók, hiszen 2021 végén a Nespresso globálisan becsült újrahasznosítási aránya 28% volt. A magyar vevők 3000 gyűjtőpontra vihetik vissza a használt kapszulákat, és 2017-től a megrendeléseik kézbesítésekor a futárszolgálattal is visszaküldhetik azokat.
Nespresso Jewellery
Turning Nespresso capsules into something beautiful
Bár a visszagyűjtött kapszulák között 1-2%-ban idegen anyagot is leadnak - például műanyagból készült kapszulákat - a vásárlók, ezeket is kiválogatják, és ami lehet, újrahasznosítanak.
Az egyes kávéfőzőkkel kompatibilis kapszulák anyaga eltérő |
Egyes gyártók arra hivatkozva, hogy az alumínium előállítása nagy energiafelhasználást igényel, műanyagból állítják elő a kapszulákat, mások műanyagot és alumíniumot is felhasználnak a gyártáshoz. Miután a különböző kapszulák összetétele eltérő lehet, érdemes a gyártók által kínált újrahasznosítási programokról tájékozódni, és ennek keretében gyűjteni a használt kapszulákat. Például a Jacobs Nespresso kávégép kompatibilis kapszulási szintén alumíniumból készülnek, a Tchibo Cafissimo kapszulás kávéja azonban újrahasznosítható műanyagból (polipropilén). A Dolce Gusto kapszulák kapszulák fő alapanyaga polipropilén (PP) műanyag, illetve kis mennyiségben alumínium és polietilén (PE). |
A Magyarországon visszagyűjtött kapszulák a debreceni feldolgozópartnerhez kerülnek
A Nespresso az alumíniumot újrahasznosítja, a kávézaccból pedig termőközeget gyárt. A visszagyűjtött kapszulák feldolgozásában a partnere a debreceni székhelyű PMR Kft. Miután beérkeztek a kapszulák a debreceni feldolgozópartnerhez, azok súlyát lemérik, ezután összegyűjtik őket egy kupacba. A kapszulákat kiöntik a gyűjtőzacskókból, és a kézi válogatás során eltávolítják az idegen anyagokat - ilyenek bizony előkerülnek néha, volt, hogy egy kávégép alkatrészeit kellett kiválogatni. Miután pedig kiszárították a kapszulákat, azok egy speciális gépbe kerülnek, amely kisebb darabokra vágják őket.
Innen egy rázódobba érkeznek, amely szétválasztja az alumíniumot és a kávézaccot. Utóbbi tárolókba kerül, míg az alumíniumot összepréselik vagy zsákokba gyűjtik, és alumíniumkohóba szállítják, ahol beolvasztják őket. A kohóban az alumínium olvadáspontja 500 fokos, ezután különböző használati tárgyak formájában születik újjá, a kávézaccot pedig komposztálás során hasznosítják.
A Magyarországon visszagyűjtött kapszulákból származó kávézacc egy részéből speciális termőközeget fejlesztett a cég, melyet a Pannonhalmi Főapátság levendulamezőinek talajjavítására használnak fel. A kávézacc többi része Debrecen környékén komposztként hasznosul.
(null)
(null)
A kapszulák újrahasznosítása nem elég a fenntarthatósághoz
Évente több mint 9,5 milliárd kilogramm kávét termelnek világszerte, amelynek teljes kereskedelmi értéke 30,9 milliárd dollár. Ráadásul a kávé iránti globális kereslet 2050-re várhatóan háromszorosára nő, ami növeli az erdőkre és más élőhelyekre nehezedő nyomást azokban a trópusi régiókban, ahol a kávét termesztik. A gazdák egyszerűen kifogynak a földekből, így nem tudják majd kielégíteni a keresletet.
Bár a kapszulák újrahasznosítása fontos része a körforgásos szemléletnek, de nem elég a környezet védelméhez, hiszen egy csésze kávé környezetre gyakorolt hatása a csomagolásnál jóval többől áll:
Az egy csésze Nespresso kávéra számított környezeti hatás 41 százalékát a felhasználási szakasz teszi ki, ezt követi a zöldkávé-ellátás 32 százalékkal, a csomagolás csupán a harmadik helyen áll a maga 13 százalékával.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Lovas Rozi: Forgattam még egy nagyjátékfilmet, nulla forint gázsiért. Úgy fogom fel, ez a mi lázadásunk
Kiugróan jót csinálni nem lehetőség, hanem az életben maradáshoz szükséges feltétel – mondja a barátaival független színházat, a Loupe Színházi Társulást alapító Lovas Rozi, aki Herendi Gábor állami támogatás nélkül készült, Futni mentem című filmjében szerepel.