A konkrét részletek kidolgozása az év során folytatódik az ENSZ égisze alatt.
Az ENSZ környezetvédelmi találkozóján 173 ország képviselői döntöttek arról, hogy közös erőfeszítéseket tesznek a bolygónkat elárasztó műanyagszennyezés megállítására – írja a Greenpeace közleményében.
Nairobiban kimondták, hogy globális tárgyalások kezdődnek egy kötelező érvényű – azaz nem csak ajánlásokat tartalmazó – műanyagegyezményről. Az országok közötti megállapodás olyan nagyságrendű lehet majd, mint a klíma védelméről szóló párizsi egyezmény. Ha megszületik ez a megállapodás, akkor annak értelmében a műanyagok teljes életciklusán keresztül vissza kell fogni a szennyezést, kezdve az alapanyagként használt olaj- és gázkitermeléstől a műanyag legyártásán, majd felhasználásán át a hulladékkezelésig. A konkrét részletek kidolgozása az év során folytatódik.
A döntés világos üzenet a nagy olajcégeknek és más nagyvállalatoknak, hogy csökkenteni kell a műanyaglábnyomukat. Az egyetlen jó megoldás az egyszer használatos műanyagok kivezetése, ezzel párhuzamosan pedig az újrahasználatra és az újratöltésre való mielőbbi áttérés.
– mondta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője.
Fontos, hogy a megállapodás konkrét tilalmakat és szigorú előírásokat tartalmazzon, például kötelezze a cégeket is arra, hogy jelentősen visszaszorítsák az olyan eldobható műanyagok gyártását és használatát, mint például a PET-palackok és műanyag zacskók.
A Greenpeace és más civil szervezetek az egyezmény végleges aláírásáig közösen dolgoznak azon, hogy az valóban egy műanyagszennyezéstől mentes világhoz vezessen.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
A műanyagok tíz százalékát sem használjuk újra
Mit tehetünk, hogy ne árasszanak el a nedves törlőkendők?
Össznépi cinkossággal húzta le milliárdokkal az ügyfeleket a Schadl-időkben a végrehajtói szakma
Korrupciós bűncselekményt gyanítva tett feljelentést egy ez idáig rendszerhű végrehajtó, aki azt állítja: a Schadl-érában a végrehajtói kar és a végrehajtók több milliárd forinttal gazdagodtak jogosulatlanul. A vitatott pénzszerzési módszert időközben sajátosan legalizálták.