Az emberi tevékenység hatása 2040 után jelentkezik erőteljesebben: még a klímamodellek optimista jövőképe szerint is csökkennek a hazai havazások a század végére.
A jelenlegihez képest kétharmadával csökkenhet a havas napok száma, és 5 nap alatti országos éves átlagok lehetnek majd a század vége felé, amennyiben a jelenlegi ütemben folytatódik a kibocsátás. A területi eloszlás változékonysága miatt ez azt is jelentheti, hogy egyes országrészeken akár évekig nem lesz jelentős havazás – derül ki a Másfélfok tanulmányából.
A havazások a 2010-es éveket megelőzően országos éves átlagban, közel változatlanul 14-15 nap körül voltak, azonban ez napjainkra 11 napra csökkent. A legtöbb havas nap általában észak-északkeleten fordul elő, ahol szintén harmadával csökkent a havas napok száma. Jelentős havazásokból országos átlagban jóval kevesebb van, néhány évben egyáltalán nem fordult elő az országot érintő nagy havazás, ilyenre legutóbb 2011-ben volt példa.
Alapvetően két tényező befolyásolja a havazások alakulását: a téli felmelegedés és a csapadék várható növekedése. A melegedés várhatóan erőteljesebb hatást gyakorol a havas napokra, ugyanakkor a téli nagyobb csapadékösszegek miatt egy-egy jelentősebb havazásra – vagyis 10 cm-t meghaladó hóra – továbbra is számítanunk kell. Tehát továbbra is csökkenni fog a havas napok száma, de időszakosan lehetnek még nagy havazások.
A drasztikus változást a közeljövőben még nem érzékeljük, azonban 2040 után már érezteti hatását az emberi tevékenység: még a klímamodellek optimista jövőképe szerint is – vagyis amennyiben jelentősen csökkentjük a kibocsátásainkat – a század végéig mérsékelt csökkenésre számíthatunk a havazások számában. Viszont a pesszimista forgatókönyv szerint az ország egyes területein akár évekig nem esik majd jelentős hó, így 2081-2100-ra az Északi-középhegységben és a Bakonyban – ahol egyébként is a legtöbbször fordult elő havazás – évente átlagosan 10-15 nappal kevesebbszer havazik majd.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
És akkor januárban Novák Katalin a mozgás évének nyilvánította 2024-et, aztán történt egy s más
Egész véletlenül tökéletesen beletrafált egykori köztársasági elnökünk, amikor elrendelte, hogy 2024 legyen a mozgás éve: mozgott idén a pártrendszer (egész váratlan irányokba), a GDP-növekedési előrejelzés (magasból a nulla közelébe), a forintárfolyam (hajaj), a világpolitika, és maga Novák Katalin is, jó messzire. Megnéztük a gazdaság és a vállalkozás rovatunkból az év legolvasottabb cikkeinek listáját, és most megmutatjuk, mi érdekelte idén önöket a legjobban.