A fagykár okozza a legnagyobb kárt a gyümölcsösökben. Hiába jön azonban hamarabb a meleg idő, és csökken a fagyos napok száma, ezek nem múlnak el teljesen, és fokozott veszélyt jelentenek az egyre korábban virágzó gyümölcsfákra.
Hogyan tapasztaljuk már most a klímaváltozás hatásait Magyarországon és miért nem érdemes az alkalmazkodóképességünkre, vagy Elon Muskra bízni a megoldást? Fenntarthatósági podcastunkban a klímaszorongás, klímakommunikáció és klímacselekvés háromszögét jártuk körbe.
Magyarországon tulajdonképpen már nem található a társadalmi-gazdasági tevékenység hatásaitól mentes táj.
Az új napelemes elszámolási rendszer visszafelé sülhet el - figyelmeztetnek klímaszakértők.
Az indián nyár helyét átveszi a nyár. Eddig is azt tapasztalták a meteorológusok, hogy egyre inkább kitolódik a nyárias időszak, de idén már bő három héttel tovább tartott. Ha ez így megy tovább, a teljes szeptember, sőt október eleje is nyárias maradhat, de nem örülhetünk felhőtlenül annak, hogy kevesebbet kell fűteni.
A kutatók szerint lehet tenni azért, hogy a 2012-es és 2022-es extrém tüzek ne váljanak az új normává a század végére Magyarországon.
A megújuló energiatermelés terjedésének gyors üteme tartja nyitva a lehetőséget, hogy képesek legyünk teljesíteni a párizsi klímacélokat.
Gyorsan kiszárad a talaj, nehéz előrejelezni, súlyos károkat okoz, és egyre gyakoribbá válhat. Ismerkedjen meg a villámaszállyal!
Nem túl optimisták az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársai, akik összefoglalták azt, hogy mire számíthatunk a jövőben. A kockázatok világosak és fenyegetőek, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint a megoldások a kezünkben vannak, azonban az érvényben lévő klímapolitikák ezeket jelenleg figyelmen kívül hagyják.
A pesszimista jövőkép szerint a század közepétől nagy területen jelentősen több napon fog 40 mm feletti extrém csapadék hullani.
Az egyre gyakoribb hőhullámok idején egy jó kondíciójú faállomány a leghatékonyabb és legfenntarthatóbb módja a hőterhelés csökkentésének. A Főkertnél azonban úgy látják: mindenki addig nagy favédő, amíg a személyes érdeke nem mond ennek ellent.
1990-hez képest 90-95 százalékkal kellene csökkenteni a káros gázok kibocsátását már 2040-re, hogy esélyünk legyen tartani a párizsi klímacélokat. Ezt nem akárki mondja, hanem azok a tudósok, akikre az Európai Bizottság hallgatni fog, amikor kidolgozza a 2030 utáni klímacélokat.