Az ország beépítettségével és területhasználatával foglalkozik a Másfélfok legújabb elemzése, amely megállapítja, hogy az elmúlt években egyáltalán nem csökkent a beépítési kedv Magyarországon.

A tanulmány a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) decemberben kiadott Ötödik előrehaladási jelentésére épül, amely megállapította, hogy “a mesterséges felszínborítottság alakulását vizsgálva a korábbi tendenciákhoz hasonlóan összességében továbbra is annak növekedése figyelhető meg. A területhasználatot hazánkban az urbanizációs folyamatok, az infrastrukturális és ingatlanpiaci, illetve az építőipari fejlesztések utóbbi években történő előtérbe kerülése, valamint a zöldmezős, illetve barnamezős beruházások arányának alakulása befolyásolja leginkább.”

Persze nem mindegy, az országnak melyik területét nézzük, hiszen 2010 és 2021 között öt megyében tapasztaltak jelentős növekedést:

• Jász-Nagykun-Szolnok (29%),
• Győr-Moson-Sopron (26%),
• Pest (17%),
• Fejér (16%) és
• Hajdú-Bihar (15%) megye.

Mindez azt is magával hozta, hogy folyamatosan csökken az önkormányzati tulajdonban álló zöldfelületek száma: amíg 2018-ban 28,2 négyzetméternyi zöldfelület jutott egy főre, addig 2022-re ez 27,5 négyzetméter alá csökkent.

Ugyanakkor településeink növekvő kiterjedése, elterülése még több embert kényszerít ingázásra, amit sokan autóval oldanak meg – olvasható a Másfélfok elemzésében, mely szerint ez tovább növeli a közlekedésből fakadó kibocsátásokat, a zaj- és légszennyezést, a dugókat és a zsúfoltságot. A beépítettség emellett tovább fokozhatja a városi hősziget hatást, ami akár már a hőhullámos időszakok elején vagy a nélkül is az egészségünkre veszélyes helyzeteket teremthet. Ezen felül arról is írnak, hogy a mesterséges felszínborítás, a vízzáró felületek kiterjesztése megnöveli a villámárvizek kockázatát is, különösen ha a nagycsapadékos időszakok száma is növekszik.

Jó hír ugyanakkor, hogy a hazai, jogszabállyal védett természeti területek (nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek stb.) aránya lényegesen nem változott az előző jelentés óta, ám a jelentés ezzel párhuzamosan azt is tartalmazza, hogy

Magyarországon tulajdonképpen már nem található a társadalmi-gazdasági tevékenység hatásaitól mentes táj.

Ez pedig óriási problémákat jelenthet, hiszen a fentieken túl a belterületek, beépített területek növekedésének mértéke veszélyt jelent többek között a különféle ökoszisztémákra, élőhelyekre, biológiai sokféleségre, továbbá a víz körforgását is zavaró mértékben befolyásolhatja.