Az egyre gyakoribb hőhullámok idején egy jó kondíciójú faállomány a leghatékonyabb és legfenntarthatóbb módja a hőterhelés csökkentésének. A Főkertnél azonban úgy látják: mindenki addig nagy favédő, amíg a személyes érdeke nem mond ennek ellent.
Párologtatással hőt vonnak el, árnyékolással csökkentik az átmelegedést, szenet, port kötnek meg, zajt szűrnek – a fáknak rengeteg ökológiai hasznuk van. A város vízháztartás javításában is fontos szerepük van, hiszen „egy kisebb zápor szinte teljes egészében »fent ragadhat« a lombkoronában, ahonnan nagyjából 48 órán át párologva javítja a tér vagy az utca mikroklímáját” – mondta a hvg.hu-nak Lékó-Kacsova Csenge geográfus, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének doktorandusz hallgatója.
Nagyobb csapadékmennyiséggel járó viharok idején a villámárvizekkel szemben is hatékonyan képesek felvenni a harcot a fák, részben a lombkoronájuk lefolyást csillapító hatása révén, részben pedig úgy, hogy a környezetük és a gyökérzetük segíti a lehulló csapadék talajba szivárgását. Ehhez fontos, hogy ne betonozzuk le a fatükröt, vagyis a fa ültetésére szolgáló zöldsávot, hanem használjunk a beszivárgást elősegítő természetes felszíneket, például mulcsot vagy élő növényzetet, ahogyan plédául az Andrássy úton is – magyarázta a szakértő.
A főváros már megtelt
Budapesten a fák ültetését az nehezíti meg, hogy kevés élettér áll rendelkezésre, a talajban és a levegőben futó közművek, valamint az utak ugyanis a potenciális életterükben találhatók – válaszolták lapunknak a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. Főkert Kertészeti Divíziójának Faállományi főosztályáról. Mivel a fák normál esetben a felszín felett és alatt is terjeszkednek, a közművek telepítésekor általában védőtávolságot írnak elő a szabályozások. A közműveket pedig speciális műszaki megoldásokkal – például gyökérzárral, gyökértereléssel, védőcsövek alkalmazásával – védik a fáktól.
A fatelepítés ezért is nagyon komplex procedúra:
harmincnál is több hozzájárulás szükséges ahhoz, hogy egyetlenegyet is el lehessen ültetni egy budapesti utcán. Ezek beszerzése pedig igen drága, és sokszor nincs is rá lehetőség.
Bár a Főkert így is 12-15 ezer fát ültetett az elmúlt hat-nyolc évben, ezek nagy részével kötelezettségüknek tettek eleget: ha ugyanis kivágnak egy fát, azonnal pótolniuk kell.
Szerintük a város mostanra megtelt a közterületekre ültethető fákkal, új fahely csupán néhány van, főként olyan barnamezős területeken, amelyeket átépítenek, vagy ahol megszűnik az infrastruktúra. Például a Blaha Lujza téren vagy a margitszigeti kaszinónál megszűnt, leburkolt parkoló helyére.
A fák segítségével javul a mikroklíma |
A fák a mikroklíma javítását leginkább a lombkoronájuk árnyékoló hatásával segítik. Ez akár 90 százalékkal (az arány fajonként eltérő mértékű) csökkentheti a felszínt elérő rövidhullámú sugárzási energiát, nagyságrendekkel mérsékelve az alatta álldogálók szervezetére közvetlenül ható hőstresszt. Emellett akadályozzák a mesterséges felszínek felmelegedését is.
Párologtatással hozzájárulnak a komfortosabb termikus környezethez; a megkötött energia jelentős részét erre használják fel. Az így lehűtött légtömegek és a város többi, melegebb területe közötti légcsere is a nyári kánikula leküzdésében segítheti a városlakókat. |
A lényeg, hogy óvjuk őket
A Főkert szerint nem is az ültetés a legfontosabb kérdés, hiszen ha most elültetünk egy fát, az csak 30-50 év múlva lesz jelentős ökológiai tényező, a kora előrehaladtával pedig a hasznossága exponenciálisan növekszik.
A lényeg az, hogy megóvjuk őket és megfelelő életteret biztosítsunk nekik.
Problémát jelenthet, ha például egy vezetéket felújítani vagy cserélni kell, ilyenkor ugyanis elvághatják a gyökereket. Ha a sebet nem kezelik megfelelően, nyolc-tíz, vagy akár 25 év múlva belső korhadást fog okozni a fában úgy, hogy addig kívülről semmi sem látszik rajta. Hogy ezt elkerüljék, a közműszolgáltatók gyakran együtt működnek a Főkerttel: a szervezet favédelmi hatásvizsgálatokat készít, amelyek alapján akár át is lehet helyezni a közműveket. Emellett a Fővárosi Önkormányzat 2021-ben rendeletbe foglalta, hogy a fővárosi tulajdonú területeken minden egyes építésnél favédelmi tervet kell készíteni, és meg kell óvni az adott területen lévő fákat.
A Főkertnél mindemellett úgy látják:
mindenki addig nagy favédő, ameddig a személyes érdeke nem mond ennek ellent.
Sok esetben például az átgondolatlan tervezés miatt szenvednek a fák. Divat például a napelemek telepítésekor megnyakaltatni meg a közterületen álló fákat. „A fák nem reklamálnak, nem írnak beadványokat és nem kötözködnek senkivel, így a mi feladatunk megvédeni őket” – figyelmeztetett a Főkert.
Lékó-Kacsova Csenge szerint is a közvetlen emberi ártalmaktól kellene megóvni a már meglévő fákat. Sokan nem is tudják, de akár egy rosszul sikerült parkolás is mély sebet ejthet a törzsön, ahol aztán a kórokozók könnyedén bejutnak a nedvkeringésbe, a fa pusztulását okozva. Ugyanez igaz akkor, ha belekarcolunk valamit a törzsbe vagy egy csemetéhez lakatoljuk a kerékpárunkat, az ágak letöréséről nem is beszélve. Aktívan is tehetünk a városi fák védelméért például azzal, ha kutyatartóként feltakarítjuk kedvencünk piszkát a zöldsávról.
Kihívást a tervezés jelent
A Főkertnél külön osztály foglalkozik fafajok tesztelésével, az elmúlt években például a ginko és a mezei juhar speciális kertészeti változatain keresztül sok fafajt vontak be a művelésbe. Ezek megfelelősége csak most ütközik ki, és mellettük folyamatosan keresik az újabb telepíthető fafajtákat. Nagy kihívást jelent azonban, hogy minimum 50 évre kell előre tervezni, ami a klíma mostani gyors változása mellett szinte lehetetlen. Az is nehézséget jelent, hogy Budapest három klimatikus övezetben helyezkedik el, és a tervezésnél a területén belül megtalálható különféle talajszerkezeteket is figyelembe kell venni.
A városban az 1880-tól az 1920-as évekig tartó időszakban a platán és a vadgesztenye ültetése volt nagy divat, később a hársé és a berkenyéé. A külső területek lakótelepeinek és az oda vezető utaknak a faállományát a Főkert a 60-80-as években ültette, amelyek cseréje most szintén nagy kihívást jelent. A lakótelepépítések során ugyanis gyorsan kellett a zöldfelületet kialakítani, így gyors növekedésű fafajokat tettek a környezetükbe, ezek állapota azonban ugyanolyan gyorsan romlik is. A nyolcvanas évek végétől kezdtek visszatérni a hagyományos magyar fafajokhoz: a kőrishez, a juharhoz.
A vízellátás létfontosságú
A fák túlélési esélyei nőnek, ha minél több csapadékot kapnak. Ezt segíthetjük, ha úgynevezett esőkerteket alakítunk ki a zöldsávban, ahová a környező épületek tetejéről vezetjük le a vizet. A vízháztartás javításának másik módja, ha megakadályozzuk a beszivárogtatott csapadék gyors elpárolgását. Ennek érdekében alkalmazhatunk vastag holt mulcs takarót, de aprított fakéreggel, szalmával vagy zöldmulccsal fedhetjük a talajt. Ez lehet erős talajtakarást biztosító egynyári vagy évelő borítás (például macskamenta, indás ínfű) vagy cserje (madárbirs, vagy télizöld meténg) – magyarázta Lékó-Kacsova Csenge.
A Főkert folyamatosan öntözi a fákat, s a tövüknél öntözőzsákokat helyeznek el, amelyek az első két évben folyamatos vízellátást biztosítanak. Ez azért létfontosságú, mert
a fák belseje egy teljes légmentes vízoszlop, amelynek az alja a gyökérzet, a felhasználó a levél. Légszárazság és nagy beeső fény esetén jóval több víz áramlik el, mint amit a gyökér pótolni tud, ezt egy-két nap visszapótolni. Amikor azonban nagyon alacsony a relatív páratartalom, akár egy-két óra alatt le tud száradni a lombkorona.
A Főkertnél arra is felhívták a figyelmet, hogy a járdák sózása is gondot okoz, a nátrium-klorid ugyanis bemosódik a fahelyekbe. A talajban havonta körülbelül 10 centimétert halad lefelé, így nagyjából mostanra jut el a gyökérzónába, lemarva a gyökérszőröket, amelyek fel tudnák venni a tápanyagot és a nedvességet. Így aztán hiába öntözik, a fa éppen a leginkább kritikus időszakban nem tudja felvenni a vizet.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Elillant történelem és babonamentes tűzvédelem – megnéztük a felújított Notre Dame-ot
Párizs székesegyháza fényesebben ragyog, mint valaha, de az évszázadok alatt felhalmozódott kosszal együtt mintha a történelmét is lemosták volna róla. Bár a felújítás még nem ért véget, ha a belső tér már nem változik, akkor az évtizedek múlva sebtében idelátogató turista azt se fogja tudni, mi történt az elmúlt öt évben a templom körül.