Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
De mindegy, mert kevesebb is. A hószagkutatás legfrissebb eredményei.
A globális felmelegedés a hó szagát is befolyásolja - írja a Washington Post több hószagkutató eredményei alapján.
A hó illatát nehéz meghatározni, alapvetően a tél illatokban szegényebb, mint a virágokat hozó tavasz, a gyümölcsöző nyár vagy a bomló anyagokkal átitatott ősz. Télen a biológiai folyamatok nagy része szünetel, a hideg levegő pedig egyébként is rosszabb hordozója a szagoknak.
Ettől függetlenül a hónak van illata, amit részben a levegő, részben a talaj befolyásol. Így természetesen a földrajzi hely is meghatározza, de a Föld levegőjének általános állapota is. A melegebb környezet felgyorsítja a szagmolekulák áramlását a hóban, így intenzívebbé válik annak az illata - állítják a lapnak nyilatkozó vegyészek.
Nemcsak maga a melegedés, de az abban szerepet játszó légszennyezés is beleszól a hószagba: az ipari és a közlekedésből származó gázok kimutathatók a hópelyhekben, és természetesen érezhetők is.
Ez természetesen a kevésbé fajsúlyos fejlemények közé tartozik már csak azért is, mert a felmelegedéssel a hó mennyisége is csökken, nemcsak Európában, de az Egyesült Államokban is, ahol a meteorológiai állomások 80 százaléka egyre csökkenő hómennyiséget regisztrált az elmúlt években.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is
Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.
