Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az Európai Bizottság javaslata szerint a jelenlegi 45 százalékos begyűjtési arányt 2030-ig 70 százalékra kell emelni.
Az elemekre és akkumulátorokra vonatkozó uniós jogi korszerűsítését javasolta az Európai Bizottság. Az új szabályozás magában foglalná a minőséggel és forgalmazással kapcsolatos kötelező érvényű követeléseket.
Az Európai Bizottság azt szeretné, hogy az uniós piacon forgalomba hozott elemek és akkumulátorok teljes életciklusuk során fenntarthatóak, nagy teljesítményűek és újrahasznosíthatók legyenek, és hogy az előállításuk során tartsák be az emberi jogokat és környezetvédelmi standardokat.
A testület szerint az előírások betartatása versenyképesebbé teheti az akkumulátoripart, illetve hozzájárulhat, hogy 2050-ig elérjék a klímasemlegességet.
A javaslat szerint 2024. július 1-jétől csak olyan újratölthető ipari és elektromosautó-akkumulátorok kerülhetnek forgalomba az uniós piacon, amelyekre kiállítottak egy szénlábnyomára vonatkozó nyilatkozatot. A bizottság célértékek megállapítását is javasolja a termékek újrafeldolgozottanyag-tartalmára, valamint a kimerült elemek újrafeldolgozására vonatkozóan.
A testület hangsúlyozta, hogy az újrafeldolgozás fokozása érdekében a használaton kívüli elemek és akkumulátorok jelenlegi 45 százalékos begyűjtési arányát 2030-ig 70 százalékra kell emelni.
A javaslatban megemlítik, hogy az akkumulátorok iránti kereslet gyorsan nő, és 2030-ra várhatóan a 14-szeresére fog ugrani, az elektromos meghajtású közlekedés elterjedése nyomán. Az akkumulátorok iránti kereslet globális növekedése a nyersanyagok iránti kereslet megugrásához vezet, ezért kell a környezeti hatásukat minimálisra kell csökkenteni.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Elkészült az új akkumulátorfajta, amellyel 5 napig bírja a mobil
Komoly tüzet okozhatnak a kidobott akkumulátorok
„Elájult, és akkor jött rá, hogy valami nem stimmel” – Kösz, jól: kiégés és stressz a magyar munkahelyeken
<strong>Milyen személyiségjegyek jellemzik a munkamániásokat, és mi lehet az oka, hogy Magyarországon a civil szférában dolgozik a legtöbb munkafüggő</strong>? Mennyire az egyén, és mennyire a munkáltató felelőssége, ha a munkamánia eluralkodik, és függőséggé, kiégéssé válik? <strong>Mi a közös Karácsony Gergelyben és Donald Trumpban?</strong> A Kösz, jól vendége volt Kun Bernadette pszichológus és Merész István, az Allianz-Trade vezetője.
