Zhvg hvg.hu 2020. november. 25. 16:09

Két és fél év múlva lehet kötelező az italospalackok visszaváltása

A palackok újrahasznosítását nem írják elő a kedden benyújtott törvénymódosításban, de betétdíj helyett lesz visszaváltási díj, és aki vállalja a fém-, műanyag és üvegpalackok visszaváltását, az mentesülhet a környezetvédelmi termékdíj alól is. A kormány már hét éve halogatja a döntést a kérdésben, most sem kapkodja el, mert az új szabályok majd csak 2023 közepén lépnek életbe. A Greenpeace a rendszer gyorsabb bevezetését és szigorúbb szabályokat szorgalmaz.

Kötelezővé válhat az italcsomagolások visszaváltása Magyarországon a kormány által a parlamentnek kedden benyújtott törvényjavaslata alapján. A javaslatban 2023. július 1-ét követően úgy módosítanák a környezetvédelemről szóló 1995-ös törvényt, hogy az abban szereplő 'betétdíj' kifejezést  'visszaváltási díj' kifejezésre cserélik, amit a termék forgalmazójának kell felszámítania a visszafogadás ösztönzésére. Ezen felül az italos csomagolások környezetvédelmi termékdíjáról szóló 2011-es törvényt is módosítják, úgy, hogy az ilyen díjak megfizetése alól mentesülnének azok a gyártók és forgalmazók, akik vállalják, hogy visszaváltásos rendszerben használják fel az adott csomagolóanyagokat.

A lépést üdvözölte a Greenpeace Magyarország környezetvédelmi szervezet, de arra is figyelmeztetett, hogy a visszaváltás lehetővé tétele önmagában nem elég, hanem elő kell írni a kötelező újrahasználatot és újratöltést, mert “ez jelentheti a valódi megoldást a pazarló és környezetszennyező eldobható kultúrával szemben”.

A Greenpeace szerint a kedden benyújtott javaslat nem rendezi elég gyorsan a kérdést, mivel a rendszer csak 2023 július 1-től lépne életbe. A környezetvédők ezzel szemben azt szorgalmazzák, hogy már 2022 január 1-től vezessék be, mivel addig is hatalmas mennyiségben kerülnek a lerakókba italosdobozok: például évente egymilliárd PET-palack, illetve az amúgy végtelenszer újrafelhasználható fémdobozoknak a kétharmada.

A Greenpeace szerint az emberek többsége is ezt szeretné, egy általuk megrendelt, november elején végzett reprezentatív felmérésből például kiderült, hogy a magyarok 85 százaléka támogatja a PET-palakok visszaválthatóságát, 86 százaléka szerint pedig 2026-ra már az italcsomagolások legalább 70 százalékának visszaválthatónak kellene lennie.

Az uniós irányelvek megvalósítását ígérő törvényjavaslat indoklásában elismerik, hogy az azokban kitűzött cél (2029-ig 90 százalékos visszagyűjtési arány) visszaváltási rendszer nélkül nem érhető el, ugyanakkor a javaslatban csak a csomagolások környezetvédelmi termékdíjáról szóló törvény módosítása vonatkozik az italospalackokra, illetve betétdíj helyett bevezetik a "visszaváltási díj" kifejezést. A hosszú javaslat emellett számos egyéb hulladékgazdálkodásra vonatkozó rendlekezést is tartalmaz, például, a kormányhivatalokhoz rendeli a hulladékgazdálkodási hatásköröket, elveszi az önkormányzatoktól a hulladégkazdálkodási feladatokat, vagy épp szigorítja az illegális hulladéklerakásra vonatkozó szankciókat.

A kormány évek óta halogatja a visszaváltással kapcsolatos döntést. Már hét éve, a második Orbán-kormány idején felvetődött, hogy kötelező betétdíjas rendszert vezessenek be az úgynevezett egyutas italcsomagolásokra – elsősorban a PET-palackokra – de később kiderült, hogy ezt abban a ciklusban már nem lépik meg, de a következőben sem lett belőle semmi, csak egy újabb nem megvalósult ötlet.

A kormány céljait idén februárban évértékelő beszédében vázoló Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt, hogy lehetővé teszik az üveg- és műanyag palackok, illetve fémdobozok visszaváltását, de betétdíjat nem említett, a mostani javaslatban is a visszaváltási díj elnevezés szerepel.

A HVG korábbi értesülései szerint nyáron még úgy tűnt, Áder János környezetvédelmi alapítványa sikerrel akadályozta meg, hogy koncesszióként osszák ki a baráti cégek számára az újrahasznosítás profittal kecsegtető lehetőségét, és piaci szereplők nyakába varrják az italospalackokra kiszabott betétdíjak újbóli bevezetésének 50 milliárd forintos költségét.

tudatos mindennapok
Hirdetés
hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.