Tízmilliárd dollár értékű nemesfém, így arany és platina kerül hulladéklerakókba az elektronikai cikkekkel – olvasható az ENSZ legújabb, globális e-hulladékokat vizsgáló jelentésében.

„Az elektronikai hulladék komoly problémát jelent, mert olyan gyors tempóban növekszik a mennyisége, amivel az újrahasznosítás jelenleg nem tudja tartani a lépést. Fontos, hogy be is árazzuk a szennyezést, főleg, hogy jelenleg ingyen lehet szennyezni” – mondta Kees Baldé, a jelentés egyik szerzője a The Guardiannek.

Tavaly 53,6 millió tonna elektronikai hulladékot – például telefont, hűtőt vagy éppen sütőt – dobtak ki világszerte. Ez annyi, mintha minden egyes nő, férfi és gyerek fejenként 7,3 kilogramm elektronikai hulladéktól szabadult volna meg. A gond pedig a kutatók szerint az, hogy az előző évek adatainak tükrében háromszor több elektronikai hulladékot termelünk, mint amilyen arányban a Föld népessége növekszik.

Továbbá ezeknek a veszélyes hulladékoknak csak a 17 százalékát hasznosították újra 2019-ben.

Ez pedig nagy baj, hiszen egyrészt környezetszennyező és jelentős ökológiai lábnyommal jár a nemesfémek kitermelése, bányászata, másrészt a hulladéklerakókba kerülő e-szemét mérgező az egészségre és a környezetre nézve is. Maria Neira, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik munkatársa azt is hozzátette, hogy

az elektronikai hulladékokhoz köthető szennyezés tehető felelőssé mostanra négyből egy korai gyermekhalálozáshoz.

A tudósok teljesen megelőzhetőnek tartják az elektronikai hulladékokból eredő szennyezést, így szorgalmazzák a megfelelő szabályozást, az újrahasznosítás fejlesztését, amely munkahelyeket is teremtene, és azt is, hogy tartósabb termékeket gyártsanak a cégek.

A napokban jelent meg a nonprofit szervezet, a Swedwatch riportja is, ami azt mutatta be, hogy a Fülöp-szigeteken az elektronikai cikkeket összeszerelő üzemekben dolgozók körében a vegyi anyagok miatt rendkívül gyakori a rák és a nők esetében a vetélés.