Teljesen át kellene alakítanunk a társadalmi és gazdasági rendszereket ahhoz, hogy megelőzzük a katasztrófát. Az előrejelzések alapján ha nem változtatunk gyorsan és radikálisan, akkor 2050-ig ugyanígy pusztul majd a Föld.
Ma jelent meg magyarul az az IPBES (Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatások védelmével foglalkozó Kormányközi Platform) jelentésének vezetői összefoglalója, melyet a Greenpeace Magyarország tett közzé.
A jelentés az elmúlt 50 évet tekinti át és a világ ökológiai állapotát mutatja be. A tudósok az egész földi életet végveszélybe sodró folyamatokat írják le, és arra a következtetésre jutnak: teljesen át kell alakítanunk a társadalmi és gazdasági rendszereinket, mert
a jelenlegi irányokkal egyáltalán nem tudjuk megőrizni a természetet és elérni a fenntarthatósági célokat.
Ehhez az IPBES közreadta az élővilág összeomlásának elkerüléséhez szükséges politikai forgatókönyveket is.
Az IPBES jelentés elkészítésén három évig dolgoztak a tudósok, és összesen 15 ezer tudományos és kormányzati forrást dolgoztak fel hozzá. Ötven szakértő koordinálta a munkát, és 310 tudós vett részt benne a világ 145 országából, köztük magyarok is. Az 1800 oldalas dokumentum az elmúlt öt évtized változásait értékeli, átfogó képet nyújtva a gazdasági fejlődés irányairól és a természetre gyakorolt hatásukról.
A jelentés vezetői összefoglalóját a Greenpeace azzal a céllal tette közzé, hogy segítse azokat, akik szeretnének megbízható forrásból ismereteket szerezni, kutatnak, szakdolgozatot írnak vagy szakpolitikai döntéseket megalapozó dokumentumokat állítanak össze a benne szereplő témákról.
A jelentés legfőbb tényei és megállapításai:
- Az elmúlt 50 évben megduplázódott az emberiség. A globális gazdaság eközben közel négyszeresére, a globális kereskedelem pedig tízszeresére nőtt. Ezek együttes hatása jelentősen megnövelte a világ energia- és anyagszükségletét is.
- A szárazföldi területek 75, és a tengerek és óceánok 66 százalékát alakította át az emberi tevékenység.
- Az emberi tevékenység miatt minden eddiginél több, körülbelül egymillió fajt fenyeget a kipusztulás.
- 2016-ra az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban használt 6 190 háziasított emlősfajtából 559 kihalt (ez több mint 9%), és legalább további ezret fenyeget a kihalás veszélye.
- 47 százalékkal csökkentek az ökoszisztémák kiterjedését és állapotát jelző globális mutatók a becsült természetes alapvonalhoz képest, és évtizedenként további 4 százalékot meghaladó csökkenés várható.
- 28 százalékra zsugorodott az őslakos népek tulajdonában lévő, vagy általuk kezelt területek mérete, beleértve ebbe a védett természeti területek 40 százalékát, valamint a 37 százalékát az összes fennmaradó, kevés emberi beavatkozással terhelt területeknek.
- 60 milliárd tonna megújuló és nem megújuló erőforrást nyerünk ki évente a természetből. Ez a 1980-as értékhez képest 100 százalékos növekedést jelent.
- 1980 óta 15 százalékkal nőtt minden évben az egy főre eső anyagfelhasználás.
- 1700 és 2000 között a vizes élőhelyek 85 százaléka tűnt el. A fogyatkozásuk üteme jelenleg háromszor gyorsabb, mint ahogyan az erdők fogyatkoznak.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Újabb kutatás állítja: visszafordíthatatlannak tűnik a klímaváltozás
Elmondták, mi jelenti a legnagyobb kockázatot az emberiségre
Ilyen az összeomlott infláció Magyarországon: 16 százalékkal fizettük többet a boltban ugyanazért, mint januárban
Drágul a tojás és a sokáig ugyanolyan árban értékesített gyorsfagyasztott zöldség is. Mi az oka? Ennek is utánajártunk, miközben november végén néztük meg az alapélelmiszerek árát a hazai kiskereskedelmi láncoknál.