Zhvg hvg.hu 2020. május. 07. 11:02

Az Európai Bíróság mondhatja ki: az atomenergia fejlesztése nem rendelhető alá a környezetvédelemnek

Jogszerű a brit atomerőmű építéséhez nyújtott állami támogatás, az uniós közérdekre és a környezetvédelemre sem lehet hivatkozni ez ellen – ezt kellene az Európai Bíróságnak kimondania a főtanácsnoka szerint.

Egy brit atomerőmű-építési ügyben készült el az Európai Bíróság főtanácsnokának indítványa, és a döntés magyar szempontból is fontos lehet. Az osztrák kormány fordult a bírósághoz azért, mert az Európai Bizottság jóváhagyta a Hinkley Point erőműhöz nyújtott állami támogatást – a helyzet hasonló, mint a paksi erőműnél. A törvényszék 2018-ban elutasította az osztrák keresetet, ezt Ausztria megfellebbezte, erről a fellebbezésről született meg most az indítvány. Ez még nem számít hivatalosan a végleges ítéletnek, de általában az Európai Bíróság el szokta fogadni, amit a főtanácsnok indítványoz.

Az indoklás szerint

az atomenergia fejlesztése az Euratom-Szerződés alapján egyértelműen meghatározott elsődleges uniós jogi célkitűzés, nem rendelhető alá az Európai Unió működéséről szóló szerződés olyan más célkitűzéseinek, mint például a környezetvédelem.

Az egyes tagállamoknak joguk van arra, hogy megválasszák, milyen legyen az energiaellátásuk, tehát fejleszthetik az atomenergiát.

Ahhoz, hogy állami támogatást jogszerűen adhassanak, nem kell azt igazolni, hogy a támogatás közös uniós érdekű célt vagy közérdekű célt szolgál. Csupán arra kell figyelni, hogy a támogatásnak „elő kell mozdítania az egyes gazdasági tevékenységek fejlődését”, és „nem befolyásolhatja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben”.

A törvényszék azt is jogszerűen állapította meg a főtanácsnok szerint, hogy a piac nem volt hajlandó vagy képtelen volt finanszírozni a Hinkley Point C projektet a brit kormánygarancia és más állami támogatási forma nélkül.

tudatos mindennapok
Hirdetés
hvg360 Serdült Viktória 2025. január. 07. 09:30

Laczó Adrienn, lemondott bíró: Dermesztő hatás nyomja rá a bélyegét az egész bírói szervezetre

„Az ember csak akkor veszi észre, hogy nem kapott levegőt, amikor felbukkan a víz alól” – mondja Laczó Adrienn volt bíró, aki januártól egy ügyvédi irodában dolgozik tovább. A Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának egykori tanácselnöke szerint a bírák közül egyre többen érzik, hogy olyan nyomás nehezedik rájuk, ami nem megengedhető. Hogyan nyilvánul meg ez a nyomás, és volt-e bármilyen hatása a bírák kiállásának? Miért volt szerinte mélyen sértő az új OBT-elnök nyilatkozata a „zavaró hangokról”? HVG-portré.