Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Már a koronavírus-járvány kitörése előtt is rohamosan nőtt az éhezés, amelyet a konfliktusok mellett a klímaváltozás és a gazdasági változások is befolyásolnak. A járvány pedig új fenyegetést jelent a sérülékeny lakosságnak.
Megjelentette új, éves elemzését az élelmezési válságokról egy a súlyos éhínségekkel foglalkozó ENSZ ügynökségekből, kormányzati és civil szervezetekből álló nemzetközi csoport. A 2020-as élelmezési válságokról szóló globális jelentés alapján 2019 végére
a 135 milliót is meghaladta az akut élelmiszerhiányban szenvedők száma, és az érintett 55 országban 17 millió gyerek volt alultáplált.
| Fogalmak |
| Akut élelmiszerhiányról akkor beszélünk, ha valaki nem jut elegendő élelemhez, megélhetése és túlélése veszélyben van. Ez nem azonos a krónikus éhezéssel, amikor valaki hosszabb ideje nem jut a normál, aktív élethez szükséges ételhez. |
További 75 millió gyerek növekedése volt elégtelen a krónikus alultápláltság következményeként. Nem volt ilyen rossz a helyzet az akut élelmiszerhiány szempontjából az első jelentés 2017-es megjelenése óta. Tavaly továbbá 183 millióan voltak nehéz körülmények között – ők azok, akiknél egy válság vagy sokk könnyedén súlyos éhezést generálhat.
A jelentésben szereplő 135 millió ember nagy része (73 millióan) Afrikában él, 43 millióan a Közel-Keleten és Ázsiában, és 18,5 millióan Latin-Amerikában és a Karib-térségben. Az elemzés által feltárt negatív trend mögött számtalan ok áll: az egyik legfontosabb tényezőnek a konfliktusok számítanak, ezek miatt 77 millió ember éhezik, de a klímaváltozás (34 millió ember) és gazdasági turbulenciák (24 millió) is jelentősen befolyásolják.
A helyzet már eddig is rossz volt, és a koronavírus-járvány ezt még tovább ronthatja. A riport szerint az év végére megduplázódhat, több mint 250 millióra emelkedhet az éhezők száma a krízis hatására.
A 2016-ban alapított élelmiszerválságok elleni globális hálózat (Global Network Against Fight Food Crises) az élelmezési válságok gyökerét fenntartható módon kezelni igyekvő törekvések, programok, partnerségek és kezdeményezések összekapcsolására, integrálására és támogatására jött létre. A jelentés egy konszenzuson és partnerségen alapú elemzés eredménye, ami 15 nemzetközi humanitárius és fejlesztési szervezet összefogásában jött létre: száhili aszályellenőrzésért felelős állandó államközi bizottság (CILSS), Európai Unió, Éhínség Előrejelző Hálózat (FEWS NET), ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), globális élelmiszerbiztonsági klaszter, globális táplálkozási klaszter, az integrált élelmezésbiztonsági skála (IPC) globális támogató egysége, Fejlesztési Kormányközi Hatóság, Nemzetközi Élelmezéspolitikai Kutató Intézet (IFPRI), Közép-amerikai Integrációs Rendszer (SICA), Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (SADC), UNICEF, USAID, Világélelmezési Program (WFP), ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (UN OCHA) és az UNHCR.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Éhínséggel fenyegetnek a világjárvány miatti exportkorlátozások
A járvány után minden megváltozhat az élelmiszeriparban is
„Könyörgöm, higgyétek el, hogy igaz!” – jéghideg dühvel örökítette meg a koncentrációs táborokat Lee Miller fotós
Kate Winslet főszereplésével film készült a modellből lett haditudósító, Lee Miller életéről, aki a frontról és a koncentrációs táborokról is tudósított, odanézett, amikor mindenki más elkapta a tekintetét.
