Látványos infografikán, ahogy Magyarország kicsúszik a világ legnagyobb sörfogyasztói közül
A rendszerváltás idején még több mint 100 liter sört ivott egy átlagos magyar évente.
A rendszerváltás idején még több mint 100 liter sört ivott egy átlagos magyar évente.
Egészségtelen élelmiszereket termelünk a környezet túlterhelésével, így egészségügyi kiadásokból és betegségek okozta termelékenységi kiesésekből tevődnek össze a masszív, negatív rejtett költségek.
Miközben az édesvízkészleteink egyre csökkennek, a vízfelhasználás megállíthatatlanul nő. Pedig amikor kidobunk egy ételt, akkor az előállításához felhasznált vizet is elvesztegetjük és a gazdák munkája is értelmét veszti – mondta Cseh Balázs, az Élelmiszerbank elnöke az Élelmezési világnap alkalmából tartott sajtóeseményen.
A rizs az egyik legkevésbé fenntarthatóan termeszthető haszonnövény, kirívóan érzékeny a klímaváltozásra, mely súlyosbodásához ráadásul a termesztése még jelentősen hozzá is járul. A termésátlagok zuhannak, ami azért nagy baj, mert a növekvő népesség élelmezéséhez elengedhetetlen ez a gabonafajta. A tudomány megteszi, amit megtehet, kutatócsoportok folyamatosan rukkolnak elő a legkülönbözőbb klímakihívásoknak ellenálló új rizsfajtákkal, de ezek elterjesztését a fő termesztő országokban sokszor elavult politikai intézkedések gátolják.
Az ENSZ mezőgazdasági szervezetének statisztikája szerint a cukor ára 6,9 százalékot ugrott februárban, amivel elérte az elmúlt hat év legnagyobb szintjét.
Hiába a búza termelésének várható történelmi csúcsa, a szemestermények kibocsátása akár 2,8%-kal csökkenhet.
Az ENSZ Élelemzésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) adatai alapján világszerte több mint 800 millió ember éhezik, és ez a szám a háborús konfliktusok következtében meredeken emelkedik. Ráadásul az sem segít a helyzeten, hogy az egekbe szökő élelmiszerárak a legkiszolgáltatottabb helyzetben levő társadalmi csoportokat érintik a legérzékenyebben. Sőt, az sem, hogy a bolygónkon még mindig a megtermelt élelmiszer 31%-a kárba vész - hívja fel a figyelmet a szervezet az élelmezési világnap alkalmából.
Ötödik hónapja csökken az élelmiszerek ára a világban az ENSZ szerint. Augusztusban 1,9 százalékkal volt alacsonyabb az átfogó árindex, mint egy hónappal előtte. A tavalyi áraknál azonban így is drágább szinte minden.
Idén először a rizs világpiaci ára is csökkent.
A FAO szerint a búza, a kukorica és a növényi olajok drágultak meg a leginkább.
Egy év alatt 30 százalékkal lett drágább az élelmiszer, részben a gyorsan növekvő kereslet, részben a gyenge termések miatt – írja a CNN az ENSZ friss jelentésére hivatkozva.
A mezőgazdasági támogatások 90 százaléka káros a környezetre és az emberek egészségére – állítja az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) jelentése.