Egészségtelen élelmiszereket termelünk a környezet túlterhelésével, így egészségügyi kiadásokból és betegségek okozta termelékenységi kiesésekből tevődnek össze a masszív, negatív rejtett költségek.
Napjaink élelmezési rendszerei hatalmas rejtett költségekkel terhelik az egészségünket, a környezetet és a teljes társadalmat, 154 országot vizsgálva az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szakértői 10 ezermilliárd dollárra, vagyis a globális GDP 10 százalékára becsülik a ráfizetés összegét.
A FAO az élelmezés és a mezőgazdaság helyzetéről szóló éves jelentése szerint a rejtett költségek listáját a többszörösen feldolgozott élelmiszerekben, zsírban és cukorban gazdag egészségtelen étrend vezeti, mely a rejtett kiadások több mint 70 százalékát generálja. Ez a táplálkozási mód hozzájárul az elhízás és a nem fertőző betegségek terjedéséhez és a gazdasági termelékenység csökkenéséhez, főként a magas és közepes jövedelmű országokban.
A rejtett költségek ötöde kapcsolódik a környezethez, leginkább a káros üvegházhatású gázok és nitrogén kibocsátásában, föld- és vízhasználati változásokban öltve testet. A probléma minden országban jelen van és a kiterjedése – elegendő adat hiányában – valószínűleg a jelenleg becsültnél is nagyobb lehet.
Az alacsony jövedelmű országok aránytalanul nagy részt cipelnek az agrár-élelmezési rendszerek rejtett költségeiből, ami a GDP-jük akár 25 százalékát is meghaladhatja, szemben a közepes jövedelmű országok 12 százalékos és a magas jövedelmű országok 8 százalékos arányával. Az alacsony jövedelmű országokban a szegénységgel és alultápláltsággal kapcsolatos rejtett költségek a legjelentősebbek.
A jelentés arra ösztönzi a döntéshozókat, hogy az agrár-élelmezési rendszerek teljes költségvonzatát vegyék figyelembe, a klímaváltozás, szegénység, egyenlőtlenségek és éhezés elleni megfelelő lépések érdekében. Egyúttal megjegyzi, hogy több innovációra lenne szükség a kutatás területén, illetve az adatgyűjtésbe és tudásátadásba való befektetésekbe, hogy a döntéshozók transzparens és egységes tájékoztatása megvalósulhasson.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
A kormány akkor tiltja be, amikor már magától is megdögleni látszik a műhús
Könnyen lehet, hogy végnapjait éli a piaci csodának indult mesterséges húspiac: amíg a műhúsoknál továbbra is várat magára az áttörés, a növényi alapú alternatívát gyártó cégeknél rövid időn belül töredékükre estek a részvényárak. A folyamatnak több oka van, a piaci szereplők ezzel együtt optimisták, és a bátor befektetőknek a mostani szintek akár jó belépési pontot is jelenthetnek, ha épp akad elkölteni való pénzük. Lehet, hogy hazai célpontokat nem találnak, mivel a kormány újonnan bejelentett tervei szerint a teljes szegmenst betiltaná.