Komoly megrökönyödéssel vették tudomásul az amerikai hírszerzőszerveknél, hogy Donald Trump az ezeket felügyelő posztra Tulsi Gabbardot jelölte – írja a Reuters.

A volt katona Gabbard korábban demokrata színekben volt képviselő, majd 2022-ben kilépett a pártból, és két évvel később már Trump mellett tűnt fel. Sem a katonai szolgálata idején, sem a politikai pályája során Gabbard nem került mélyebb kapcsolatba a hírszerzéssel, így nélkülözi a gyakorlati tapasztalatokat. Ez már önmagában is fura, különösen, ha hozzávesszük, hogy a hírszerző szolgálatokat most felügyelő Avril Haines korábban a CIA igazgató-helyettese volt.

A Gabbard tapasztalatlansága fölötti megütközést súlyosbítja, hogy korábban meglehetősen fura dolgokat nyilatkozott, tagadta például, hogy Kína nemzetbiztonsági kockázatot jelentene az Egyesült Államokra nézve, ami a rendszeres kínai hekkertámadások ismeretében legalábbis sajátos meglátás. 2017-ben ellátogatott Szíriába, ahonnan Aszad-párti elképzelésekkel tért haza.

Az orosz–ukrán háború kitörését követően az Oroszországban szárnyaló sajtószabadságról nyilatkozott figyelemreméltó dolgokat, és azóta is elszánt kritikusa Ukrajna támogatásának és előszeretettel szajkózza az orosz propaganda állításait Oroszország jogos nemzetbiztonsági aggodalmairól. De, hogy egy a nyugati értékekkel összhangban lévő álláspontjáról is beszámoljunk, legalább az Iszlám Államot nem szereti.

Gabbard jelölése ismét csak megerősíti azt, amit az új Trump-kormány alakuló összetételével kapcsolatban már többen is jeleztek, hogy az új elnök a személyes hűséget többre értékeli, mint a szakértelmet.

Ez azonban egy nagyon kockázatos választás, mivel a Reutersnek nyilatkozó egykori hírszerzők és független szakértők szerint Gabbard tájékozatlansága megkönnyíti számára, hogy a valóság helyett inkább azt mondja az elnöknek, amit az hallani akar, ez pedig a hírszerzés területén különösen veszélyes.

A vállalhatatlan nyilatkozatairól ismert politikus ilyen felelős pozícióba való felemelése azt is eredményezheti, hogy csökkenhet a külföldi szövetséges szakszolgálatok (elsősorban az Öt szemnek nevezett, amerikai–brit–kanadai–ausztrál–új-zélandi együttműködésen belül) információmegosztási hajlandósága.

Gabbard kinevezésének hírére még a republikánusok körében is felszaladt jó pár szemöldök, így minden bizonnyal nem lesz sima menet a szenátusi meghallgatása sem.

Gabbard megosztó kijelentéseiről ugyanakkor egyelőre nem tudni, hogy egyszerű tájékozatlanságból, vagy mély meggyőződésből fakadnak-e.

Egy európai hírszerzőszerv magas rangú tisztviselője szerint az öreg kontinensen ennek ellenére nincs pánikhangulat. Az uniós országok pragmatikusan járnak majd el, és alkalmazkodni fognak a változásokhoz – mondta. „De nagyon fogunk figyelni” – tette hozzá.

Persze Washingtonban sincs veszve minden, az amerikai hírszerző közösség például abban bízik, hogy Gabbard vadhajtásait képes lesz lenyesegetni az a John Ratcliffe, aki a hírszerző szervek fölötti felügyeletet Trump korábbi ciklusa végén betöltötte. Ratcliffet jelölte most ugyanis Trump a CIA élére.

A 18 amerikai hírszerzőszervezet munkáját összehangoló felügyeleti irodát a 2001-es terrortámadást követően hozták létre. „Nem azért jelölték erre a pozícióra, hogy elvégezze a munkát, vagy, hogy egyáltalán értsen hozzá, hanem azért, hogy Donald Trump érdekeit szolgálja” – jelentette ki a Képviselőház Fegyveres Erőket Felügyelő Bizottságának vezető demokrata képviselője, Adam Smith.