Washington 2022 óta több mint 50 milliárd dollár értékű katonai segélyt nyújtott Ukrajnának, de a fegyverek használatát ukrán területre és a védelmi célú határon átnyúló műveletekre korlátozta.

„Az ukrán égbolt megtisztítása az orosz irányított légibombáktól egy erős lépés, amely arra kényszeríti Oroszországot, hogy törekedjen a háború befejezésére és az igazságos békére” – mondta Zelenszkij esti videóbeszédében.

Az Egyesült Államokhoz, Nagy-Britanniához, Franciaországhoz és Németországhoz fordulva kijelentette: „Szükségünk van a képességekre, hogy valóban és teljes mértékben megvédjük Ukrajnát és az ukránokat. Szükségünk van mind a nagy hatótávolságú képességek engedélyezésére, mind az önök nagy hatótávolságú lövedékeire és rakétáira.”

Az államfő anélkül, hogy konkrétumokat közölt volna, azt mondta, képviselői „minden szükséges részletet” eljuttattak Ukrajna partnereihez.

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter, aki ukrán küldöttség élén pénteken és szombaton Washingtonban amerikai tisztviselőkkel és szakértőkkel találkozott, a CNN hírtévé által sugárzott interjúban azt mondta, Kijev megmutatta, az ukrán városok elleni csapásokhoz használt orosz repülőterek a mélységi csapások hatótávolságán belül vannak.

Korábban megírtuk, amerikai kormányzati források szerint az amerikaiak nem tekintik sürgősnek az ügyet. A forrás szerint az ATACMS és a brit Storm Shadow ballisztikus rakéták leszállítása óta az oroszok ki is vonták a légierejük 90 százalékát a fegyverek hatótávjából, így nem lenne lényegi hatása az ATACMS-rakéták bevetésének, és helyette azt javasolta az ukránoknak, hogy használják továbbra is azokat a drónokat, amikkel már korábban is sikereket értek el orosz területen.

Ezt az amerikai álláspontot azonban megkérdőjelezi az a térkép, amit az Institute for the Study of War nevű katonai agytröszt hozott nyilvánosságra. Eszerint a légierő kivonása után is marad bőven még elérhető célpont a rakéták számára.