Harminchárom évvel ezelőtt, 1991. augusztus 24-én Ukrajna kikiáltotta függetlenségét. A modern, szuverén Ukrajna születéséről való megemlékezés különös jelentőséggel bír most, amikor a függetlenségének megőrzéséért küzd.

Lassan három éve annak, hogy Oroszország teljes körű háborút indított Ukrajna ellen, és ezzel tovább fokozta az akkor már nyolc éve tartó hibrid háborút, amely addig a Donbaszra és a Krímre korlátozódott. Az egykori Szovjetuniótól való függőség béklyói letörésének eufóriája egy szükségtelen háború zord brutalitásával párosult. A békés városok válogatás nélküli bombázásával, a bucsai, irpinyi, mariupoli, kramtorszki, kremencsuki, dnyiprói, csernyihivi atrocitásokkal és borzalmakkal, de a megtapasztalt szolidaritással, ellenállóképességgel és áldozatokkal együtt minden élesebbnek és mélyebbnek tűnik, a veszteségek keserűsége és a túlélés öröme is.

Ukrajna egzisztenciális fenyegetéssel néz szembe, és újra és újra áldozatot hoz a szabadságáért. A győzelem nemcsak a hősiességen vagy az erőn múlik, hanem a stratégián és az erőforrások bölcs felhasználásának képességén is. A világ jobban, mint valaha, megismerte az ukránok bátorságát és kitartását, megismerte Ukrajna sajátos történelmét és identitását, nyelvének egyediségét, népének sokszínűségét.

Függetlenségünk évtizedeiből különösen jó szívvel emlékezünk a rendszerváltás miniszterelnökére és Magyarország államfőire. Antall József, akinek kézjegye a magyar-ukrán alapszerződésen áll, úgy gondolta, hogy Magyarországnak érdeke, hogy keleti határánál egy szabad, független, európai állam fejlődjék, és hogy Európa befogadja Ukrajnát. A köztársasági elnökök is megtartották ezt a nézetet. Göncz Árpád úgy vélte, Magyarországnak érdeke, hogy Ukrajna minél szorosabban kapcsolódjék Európához. Mádl Ferenc úgy gondolta, Magyarországnak érdeke az Európai Unió további kiteljesedése és azt mondta, Magyarország támogatást nyújt Ukrajnának európai integrációs törekvései megvalósításához. Sólyom László hangsúlyozta, hogy Ukrajna fejlődése Magyarország stratégiai érdeke. Schmitt Pál arra buzdított, hogy‍ Ukrajna soha ne adja fel a teljes jogú EU-tagság megszerzése érdekében tett erőfeszítéseit, hiszen Ukrajna földrajzi helyzete, történelme, kultúrája révén ugyanúgy európai ország, mint az EU-tagállamok bármelyike.

Nem feledjük el, hogy Áder János az invázió kezdetekor arról beszélt, orosz részről egy előre eltervezett program végrehajtása zajlott, amelyet a nemzetközi partnerek tudatos félrevezetése kísért, az orosz támadás a nemzetközi jog súlyos megsértése és a Moszkva által eddig vállalt nemzetközi kötelezettségek megcsúfolása. 1956-ban Magyarország is kénytelen volt hasonlót elszenvedni, mutatott rá az államfő, ebben a kontextusban éli át országa mindazt, ami most Ukrajnát érte.

A történelmünk része, hogy a magyar köztársasági elnökök részt vesznek a Krími Platformon. Áder János elnök úr még 2021-ben, az alakuló ülésen többek között azt hangsúlyozta, hogy a magyarok tudatába mélyen beleégett mind a nagyhatalmi agresszió, mind pedig Trianon traumájának emléke, ezért pontosan meg tudják érteni, hogy Ukrajna népe számára miért annyira érzékeny seb a Krím orosz megszállása. Novák Katalin pedig 2023-ban arról beszélt a fórumon, hogy Ukrajna Magyarország tiszteletét és szolidaritását élvezi, és Ukrajnának joga van azt mondani: ahol a háború kezdődött, a Krímben, ott is kell véget érnie, vagyis a Krím felszabadításával.

Az önrendelkezés gondolata az első világháború óta benne volt a nemzetközi politikában. Nemzetközi jogi szintre emelése 1945-ben az Egyesült Nemzetek Alapokmányával kezdődött, majd megerősítették az ENSZ 1966-os emberi jogi egyezségokmányai, és végül a területi szuverenitáson alapuló európai biztonsági elvek alapját az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975-ben aláírt záródokumentuma, a Helsinki Záróokmány teremtette meg. Erről szól Ukrajna békekezdeményezése is, az ukrán Békecsúcs, amelyre első alkalommal idén júniusban került sor Svájcban. A Békecsúcson 101 ország és nemzetközi intézmény vett részt, amelyek közül több mint 80 írta alá azt a nyilatkozatot, amely minden állam, köztük Ukrajna szuverenitásának, függetlenségének és területi integritásának elveit támogatja. A dokumentum kimondja, hogy az Orosz Föderáció Ukrajna ellen folytatott háborúja továbbra is nagymértékű emberi szenvedést és pusztítást okoz, és globális következményekkel járó kockázatokat és válságokat teremt a világ számára. A résztvevők ezért hangsúlyozták elkötelezettségüket a nemzetközi jog, köztük az Egyesült Nemzetek Alapokmányának betartása mellett. Minden vitánk ellenére értékeljük, hogy a nyilatkozatot Magyarország részéről aláírta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is.

Az utóbbi időben gyakran elhangzanak különböző állitások az Ukrajna államhatárával szomszédos Kurszk térségében tett aktív erőfeszítéseinkről. Oroszországgal ellentétben Ukrajnának nincs szüksége senki más földjére. Célunk, hogy megvédjük népünk életét. A nyár eleje óta Oroszország több mint 2000 csapást mért Ukrajnára a kurszki régióból, többek között többszörös rakétarendszereket, tüzérséget, gránátvetőket, drónokat, 255 irányított légibombát és több mint száz rakétát lőttek ki. Ennek eredményeképpen kénytelenek vagyunk katonai műveleteket végrehajtani a határainkkal szomszédos régiókban, hogy felszámoljuk az Ukrajnát támadó vagy a népünk elleni terrort fedező katonai kontingenseket. Ukrajna célja, hogy biztosítsa országunk biztonságát, megvédje népünk életét, és megvédje területünket az orosz támadásokkal szemben. Ukrajna az ENSZ Alapokmányával összhangban gyakorolja jogos önvédelmi jogát. Minél hamarabb elfogadja Oroszország, hogy helyreállítsa az igazságos békét és békén hagyja Ukrajnát, ahogyan azt a békeformulánk előírja, annál hamarabb megszűnnek az Ukrán Védelmi Erők támadásai orosz területen.

Ha Ukrajnának lehetősége lett volna csapást mérni Oroszország háborús infrastruktúrájára, beleértve a katonai repülőtereket is, nem lett volna szükség arra, hogy erőinket orosz területen vessük be. Minél bátrabbak a partnerek döntései, annál közelebb az igazságos béke. Továbbra is várjuk az partnereink és szövetségeseink vonatkozó döntéseit a nagy hatótávolságú csapásokkal kapcsolatban.

Az Ukrajna védelmének és békediplomáciájának egyidejű támogatása fellépés Oroszország imperialista elképzeléseivel szemben, amely a hidegháború utáni idők legnagyobb fenyegetése egy olyan világra nézve, amelyet nem a nyers erő, hanem a jog szabályoz.

Isten adjon erőt nekünk a jövőre nézve. Amit emberileg lehetséges, erőn felül is megtesszük.

Balog István, Ukrajna Magyarországi Nagykövetsége ideiglenes ügyvivője