István Balogh, Ukrajna budapesti képviselője: Békét csak Ukrajna győzelme hozhat

A világ arra ébredt 2022. február 24-én, hogy Oroszország teljes körű támadást indított Ukrajna ellen. Maga a háború 2014 óta tart. Kilenc éve, hogy egy ország provokálatlan agressziót indított egy másik ország ellen, és a nemzetközi jog minden alapelvét megsértve elfoglalta területének egy részét.

Az invázióval a háború új szakaszába lépett. Az első hetekben a nemzetközi partnereink bármilyen végkifejletet számba vettek. Ukrajnának nem voltak illúziói, főleg a keleti, a háború által korábban is sújtott területeken, ahol közelről látták, mi történik. Légitámadások, ágyúzások, csonkítások, gyilkosságok, nemi erőszak, kínzások, deportálások – mindezek ukránok millióinak életét fenyegetik.

A hadsereg átszervezése meghozta az eredményeket, Oroszországnak a gyors győzelembe vetett reménye szertefoszlott. Nem számítottak arra az összefogásra, amit az ukrán nemzet az agresszió hatására mutatott. Nemcsak az a front létezik, amelyről nap mint nap olvassuk a híreket, hanem a civil társadalom óriási ereje, amely erősíti az állam önvédelmét, segíti a katonaságot és az egyszerű embereket. Ukrajna politikai és katonai vezetésének döntéseit a társadalmi összefogás hitelesíti, alulról építkezik, nem fentről kényszerítik.

Az elmúlt egy évben számtalanszor elhangzott: „Miért nem adja meg magát Ukrajna?” „Az ukránok nem akarnak békét?” „Ha Ukrajna feladja a megszállt területeket, már régen béke lenne.” Viszont ma Moszkva kizárólag a kapitulációról hajlandó tárgyalni. A békés polgárok minden illúziója elveszett az oroszbarátsággal kapcsolatban, a politikusaink pedig 2014 óta folyamatosan figyelmeztették a világot, hogy Oroszország étvágya kielégíthetetlen.

Ukrajna mindenkinél jobban akarja a békét!

Számunkra minden elvesztett élet pótolhatatlan, leírhatatlan fájdalom, gyász. A háború elmúlt nyolc évében, sőt az invázió első hónapjai alatt is hittünk a helyzet diplomáciai rendezésében, ám Kijiv felszabadított külvárosai megmutatták az „orosz világ” valódi arcát. A Bucsában történtek jelentették a fordulópontot. A társadalom számára a háború ettől kezdve már nemcsak általános veszteséget, tragédiát jelentett, hanem többet: az ellenállás személyes üggyé vált. Abban a pillanatban mély és fájdalmas felismerés ért bennünket: hogy a túlélés egyetlen módja a harc.

Spiró György: Idézetek - az ukrajnai háború első évfordulójára

A hvg360 arra kérte fel Spiró György írót, hogy az ukrajnai háború első évfordulóján ossza meg velünk érzéseit, gondolatait. Íme, a végeredmény, benne a szerző mondatai mellett idézetek szakrális szövegekből és a huszadik század legnagyobb magyar íróinak, költőinek műveiből.

Ennek a háborúnak a fő oka nem területszerzés, nem is a gazdasági érdek, még csak nem is a fenyegetettség a nyugati katonai szövetség kiterjesztésétől, hanem az orosz világ, a „ruszkij mir” kiterjesztése. Oroszország célja Ukrajnában egy újabb genocídium, az ukrán nemzet, kultúra, identitás eltörlése. Oroszország az állami ideológia szintjére emelte állítását, hogy nincs ukrán nép, nincs Ukrajna. Ukrajna számára a békét csak a győzelem teremtheti meg, a megszállt ukrán területek teljes felszabadítása. Ha letennénk a fegyvert, az kapitulációt, a független ukrán állam és az ukrán nemzet halálát, a megszállás legitimációját jelentené.

A győzelemhez segítségre van szükségünk, és nem lehetünk eléggé hálásak a külföldi segítségért.

Bármilyen csekély orosz győzelem olyan Oroszország fennmaradását jelenti, amely a maga autokratikus rezsimjével, erőforrásaival és neofasiszta ideológiájával a folyamatos erőszak és gonoszság terepe marad, amely további fenyegetést jelent az egész civilizált világra.

Egy ország, amely senkivel sem számol, és minden birodalmi vágyát fegyverrel elégíti ki. Nem hiszem, hogy bárki szeretne ilyen szomszédot.

A történelem megtanított bennünket, hogy a gonosz, ha nem kezelik, rákos daganatként növekszik. Az egyetlen garancia arra, hogy a jövő nemzedéke békés és szabad Európában éljen, ha most megfékezzük Oroszországot. Putyin győzelme jelzés lenne a világ más tekintélyelvű államai számára, hogy céljaik érdekében erőszakot is alkalmazhatnak.

Ukrajna győzelme az egyetlen módja annak, hogy valódi, nem illuzórikus békét teremtsünk Európában, és az egyetlen garancia arra, hogy az ilyen háborúk ne ismétlődjenek meg. Míg az invázió első heteiben ez irreálisnak tűnt, most egyre több vezető politikus érti és mondja, hogy Ukrajnának nyernie kell. Ezért kapunk ilyen hathatós segítséget partnereinktől, mert ez közös befektetés mindannyiunk békéjébe. És minél erőteljesebb lesz ez a befektetés, annál gyorsabban érünk célt.

Sajnálatos, hogy Magyarországgal, azzal a szomszédunkkal, amelyikkel Ukrajna 1991-ben az első nemzetközi szerződést írta alá, olykor igen éles nézetkülönbségeink vannak.

Mi vagyunk a Grund. Levél Tóta W. Árpádnak Ukrajnából

Az ukránok és a magyarok olyanok, mint Nemecsek Ernő Molnár Ferenc regényéből. Akárcsak ti 1956-ban, ma mi is a vörösingesekkel állunk szemben, és ez a megnevezés szimbolikusabb, mint valaha. Dmitro Tuzsanszkij, a The Institute for Central European Strategy kutatóintézet igazgatójának írása.

A politikai viták természetes velejárói a kapcsolatoknak, de közös a platform, hogy mindkét ország a szuverenitást alapértékként határozza meg a maga számára. Felbecsülhetetlen értéke van annak, hogy Magyarország megszavazta az eddigi összes szankciós csomagot. Már az is segítség, ha kevesebb elutasítást tapasztalunk, főleg azoktól, akik befolyással vannak a közhangulatra.

A háború mindenképp vízválasztó abban, hogy az átalakuló világrendben ki hová helyezi el magát. A változásnak nem lehet ellenállni, de azt mindenki befolyásolhatja, hogy hogyan fogja érinteni. A demokratikus világ Ukrajna mellett áll.

A szerző Ukrajna Magyarországi Nagykövetségének ideiglenes ügyvivője

A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét szeretteiddel is, és ajándékozz hvg360 előfizetést!