Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egy hete nyomul előre Oroszország területén belül az ukrán hadsereg, a művelet célja sejthető, ahogy a végső kimenetele is. Helyszíni tudósítások alapján bemutatjuk, milyen az ukrán csapás és az orosz válaszcsapás a betörésben résztvevő katonák és a határvidék mindkét oldaláról menekülni kényszerülő civilek szemszögéből.
Egy héttel ezelőtt, augusztus hatodikán lépték át az ukrán fegyveres erők az orosz határt Kurszk megye szudzsai járásában. A több forrás szerint is ezres nagyságrendben kivezényelt katonák akciója saját magukon kívül mindenkit meglepett, komolyabb ellenállás nélkül nyomultak be Oroszországba.
Hogy az ukrán támadás során az Oroszországba betörő csapatok mekkora területen vették át az irányítást Moszkvától, az nem világos. Alekszej Szmirnov Kurszk megyei kormányzó szerint az ukránok 12 kilométer mélyen és mintegy 40 kilométer széles sávban nyomultak be, és 28 települést foglaltak el, Kijev ezzel szemben azt közölte, hogy már ezer négyzetkilométernyi orosz területet kontrollál a határ mentén. Független forrásból egyelőre lehetetlen megerősíteni, melyik félnek van igaza, vagy melyikük állításának van több köze a valósághoz.
A menekültek számáról talán megbízhatóbbak a közlések. Szmirnov szerint mintegy 121 ezer orosz kényszerült elhagyni a lakóhelyét a régióban, az ukrán támadások 12 civillel végeztek és 121 továbbit megsebesítettek. Hétfőn bejelentették, hogy kiterjesztik az evakuációs területet a 14 ezer lakosú Belovszkij kerületre is, és összességében további 59 ezer fő kimenekítése van folyamatban. A Kurszkkal szomszédos Belgorodi terület szintén közölte, hogy evakuálják a határ menti Krasznojaruzsszkij kerületet, itt 11 ezer civilt menekítenek ki. Ukrajna pedig még korábban jelentette be, hogy a borítékolható válaszcsapások miatt 20 ezer embert menekítenek ki az orosz határ 10 kilométeres körzetéből.
Több nyugati és orosz lap tudósítója is eljutott a harcok dúlta határterületre, hogy megnézze, hogyan boldogulnak a két nemzet menekültjei, és olyan riport is megjelent, mely a betörő ukrán katonákat szólaltatta meg. Ezek alapján bemutatjuk, mit élnek át a műveletben érintett felek.
Benyomulás kimerülve
Hadi elemzők szerint Kijev akciójának célja az, hogy reményt adjon az ukrán embereknek, emellett arra kényszerítse Moszkvát, hogy a védekezési miatt katonákat vezényeljen át a harkivi frontról, ahol a honvédők már csaknem megroppantak. Ukrajna számítása ez utóbbit illetően csak részben jött be: egy ukrán biztonsági tisztviselő azt nyilatkozta az AFP-nek, hogy az orosz támadások intenzitása egy kicsit csökkent, az Economistnak nyilatkozó másik ukrán forrás szerint viszont Moszkva nem olyan gyorsan vonja vissza a csapatait, ahogy azt ők szerették volna.
Az AFP-nek nyilatkozó tisztviselő arról is beszélt, hogy Kijev a kurszki betörés ellenére nem vonja vissza csapatait a donyecki területről. Ez abban az értelemben biztosan igaz, hogy nem fújtak ott visszavonulót, de az orosz határon készült minapi tudósítás szerint viszont a betöréshez innen is vezényelnek át – a végkimerülés szélén álló – katonákat.
Ilyen katonákkal is beszéltek a Wall Street Journal újságírói Szumi városában járva. Két fegyverest szólítottak meg, akik épp a parancsra várakoztak, hogy csatlakozzanak a kurszki területen harcoló társaikhoz. Ők arról beszéltek, épp akkor érkeztek meg a Pokrovszk melletti frontvonalról, ahol az ukrán erők iszonyatos nyomás alatt vannak. Az, hogy már eleve megfogyatkozott egységekből vezényelték át őket, arra mutat, hogy Kijevnek már most kihívást jelent fenntartani a betörés eddig látványos lendületét.
Egy másik ukrán katona azt mondta a WSJ-nek, hogy meglepődött, amikor megtudta, áthelyezik a szumi határvidékre, mert az egységében olyan szintű volt az emberhiány, hogy a gyalogosoknak szünet nélkül akár 45 napot is le kellett húzniuk a lövészárkokban. Ez a 25 éves katona egy héttel a betörés előttig Csasziv Jarban állomásozott, a frontvonal egyik legforróbb pontján.
Ő azt mondta, már nagyobb az ukrán csapatok koncentrációja Kurszkban, és a keleti fronthoz képest sokkal kevesebb drón cirkál a levegőben, így az ukrán csapatok mozgásai könnyebben rejtve maradnak. Azt is elmondta ugyanakkor, hogy egysége problémákkal küzd, mert régi, szovjet gránátvetőiket nehézkesen lehet felszerelni, így a fürge kurszki csapásokban kevésbé lehet hasznukat venni.
A WSJ olyan katonákkal is beszélt, akiket nem most, hanem már jó előre átvezényeltek a szumi régióba. Az offenzívában részt vevő egyik osztag parancsnokhelyettese arról beszélt a lap tudósítóinak, hogy egységét körülbelül két hónappal ezelőtt küldték a helyszínre, de ők is csak röviddel azelőtt értesültek a kurszki offenzíváról, hogy az megindult volna.
Kétséges, meddig lehet sikeres az előrenyomulás Kurszkban. Miközben Moszkva egyelőre a vártnál kevesebb egységet vezényel át, és továbbra is szorongatja Csasziv Jart, egyre jelentősebb lesz a betörés folytatásának ember-, felszerelés- és logisztikai igénye, pláne, ha az ukránok meg is akarják tartani az elfoglalt területeket.
De nem csak kimerült ukrán katonák harcolnak Kurszkban. A WSJ hétfőn egy 33 éves szakaszparancsnokkal is beszélt Szumiban, aki épp arra készült, hogy visszatérjen Szudzsába. A Janik hívójelet használó férfi a harcok közepette diadalmas videókat tesz közzé a közösségi médiában, hogy feltüzelje a társait és a követőit. Ezeken az orosz földön készített videókon az látható, amint Janik sötét, kihalt utakon halad, és időről időre megáll, hogy leszerelje, és trófeaként magához vegye – helyi szemszögből: ellopja – az elfoglalt orosz falvak névtábláit. “Mostantól a ti földeteken fogunk héderezni, ahogy ti is a miénken” – mondja Janik az egyik videóban. Hasonló videók terjednek más katonáktól is, ahogy bevonulnak a településekre, és leszaggatják a faluházakról az orosz zászlót. Ez emeli az ukrán morált, és még kínosabb helyzetbe hozza Vlagyimir Putyint.
“Mindenki többé-kevésbé elégedett azzal, ahogyan a helyzet alakul” – ezt már egy Pokemon hívójelet használó katona mondta a WSJ-nek. Arról beszélt, hogy a benyomuláskor keményebb ellenállásra számított. “Főleg gyerekek voltak, akik a kötelező szolgálatukat teljesítették” – mondta az orosz határőrökről. Osztaga három foglyot ejtett, a legfiatalabb közülük 19 éves volt.
Egy másik katona azt mondta a lap tudósítóinak, reméli, hogy az offenzíva hatására gyorsabban eljön a háború vége. Ő még nem csatlakozott a harcokhoz, de elmondta, hogy dandárjának más tagjai négy foglyot ejtettek egy orosz tüzérségi egységből. További két orosz meghalt az összecsapásukban, a többiek pedig elmenekültek.
“Ez az első alkalom, hogy Oroszország területén háború dúl a második világháború óta” – mondta. “Mindenki félt Oroszországtól, de mi megmutatjuk, hogy nincs mitől félni”.
Az orosz menekültek hitetlenkednek
Néhány nappal ezelőtt még azt sem lehetett biztosan tudni, hogy Moszkva szervezetten evakuálja a határmenti területeket. A Kommerszant tudósítását a 444.hu idézte, eszerint az orosz lapnak a megkérdezett helyiek zöme azt mondta, szó sincs szervezett kimenekítő akcióról, a legtöbben önerőből menekülnek el otthonaikból, állami segítséget nem kapnak, legfeljebb önkéntesek segítenek nekik.
A Kommerszant arról is írt, hogy Kurszkban a menekültek ellátását sem szervezték meg. A megkérdezettek pedig zúgolódtak, mert az adminisztráció nem áll szóba velük, és semmiről sem kapnak tájékoztatást. Volt aki felcsattant, hogy miért hazudtak nekik végig a tévében – utalva minden bizonnyal arra, hogy az orosz állami híradások az orosz területeket a háborútól védettnek mutatták. Egy megszólalásból kiderül, hogy az állami média az ukrán benyomulást “kisebb diverzáns akciónak” mutatja be, a helyzetet pedig stabilnak. „Azt üzenjük az államnak, hogy látni akarjuk. Mondjanak végre igazat. Mire számítsunk? Hazatérhetünk-e valaha, vagy elbúcsúzhatunk az otthonainktól? Legalább egy kis morzsát szeretnénk kapni az igazságból” – mondta a 444 fordításában az egyik orosz menekült a Kommerszantnak.
Azóta újabb helyi tudósítás is megjelent Kurszkból, ezt a Novaja Vkladka független hírportál közölte, és a Meduza osztotta meg az enyhén rövidített angol fordítását. Eszerint a határvidékről a régiós fővárosba érkező menekültek jövője egyelőre teljesen bizonytalan, Putyin nekik egyszeri, 10 ezer rubeles segélyt – keddi árfolyamon kb. 38 ezer forintot – ígért, ami persze csak tűzoltásra alkalmas, semmiféle jövőt nem lehet rá alapozni.
A városban több segélyezési pontot is kiépítettek, itt élelmet, vizet, takarót és párnát kapnak az érkezők. A riport szerint augusztus 10-én, a forgalom elől elzárt, golyóálló mellényes közlekedési rendőrök által őrzött Belinszkij utcán mintegy 50 méteres sorban kígyóztak adományokra várva a Szudzsából, Rilszkből, Korenevóból érkezett menekültek. Aki megkapja a pakkját, mehet az ideiglenes szállásra. A riport szerint volt, aki még humoránál maradt: amikor a segélyezők vezetője elkiáltotta magát, hogy megkezdődik az italosztás, egy hang azt rikkantotta vissza, hogy biztos kisüveges vodkát kapnak. Ehelyett egy-egy pohár vizet kaptak a sorbanállók.
Mások nem voltak ilyen vidámak, a tudósítás olyan beszélgetéseket hallott, melyből az derült ki, hogy volt, akinek nem volt ideje kocsiba szállni az érkező ukránok elől, és egy nagyobb csoporttal együtt gyalog érkezett Kurszkba, erdőn-mezőn át. Ez a férfi a családjával együtt Kurszkban marad: “Mihez kezdjünk 10 ezer rubellel?” válaszolta a mellette várakozó kérdésére.
A riport három idősebb férfi beszélgetését is feljegyezte:
“Mindenki tudta, hogy csapatokat vonnak ott össze. Már két hónapja!” – mondta a tudósítás szerint egy terepszínű baseballsapkát viselő férfi.
“Úgy tűnik, még egy mentőautóra is lőttek” – vetette közbe a társa.
“Lelőttek egy 24 éves terhes nőt is” – vette vissza a szót a sapkás férfi.
“Mit bombáztak a városotokban?” – kérdezte a harmadik.
“A vasútállomást és a városközpontot.”
A sapkás szerint az orosz hadsereg lelőtt három ukrán helikoptert, valamint több repülőt és rakétákat is, és azt mondta, ha Ukrajna tüzel, akkor lesz rá orosz válasz, legfeljebb 40 perccel később. “De akkor is legyőzzük őket” – mondta a társa.
Egy háztömbnyire az orosz vöröskereszt segélypontjától, Kurszk legnagyobb plázájában nyitva volt minden, mint rendesen, de a riport szerint kevesebb volt a vásárló. Itt a tudósítás egy fiatal lányt idézett, aki arról beszélt, hogy negyedóránként adnak ki rakétariasztást, a buszokra most egy órát kell várni, de van úgy, hogy hármat is.
A városközpontban, a Lenin utcán és a kurszki Vörös téren azonban nem volt nyoma a háborúnak, itt a riport szerint egy közért két pénztárosa beszélgetett, és egyikük szkeptikusan fogadta, hogy már Szudzsát is elértre a háború:
“Van egy barátom Szudzsában, tegnapelőtt (augusztus 7-én – a szerk.) ment el. Azt mondta, hogy ott minden rendben van, az épületek egy darabban vannak, és senki sem pánikol. És ugyanezt mondják a tévében is” – így az egyikük.
“Ez mind hazugság” – mondta a másik.
“Peeersze, csak az internet mond az igazat” – felelte szarkasztikusan az első nő.
Ukrán menekültek: diadalittasság, elégtétel, remény
A betörés annyira titokban készülődött, hogy Ukrajna polgári hatóságai nem kaptak hivatalos figyelmeztetést róla. Amikor aztán megindultak Kurszk felé a csapatok, Kijev bejelentette, hogy 6000 embert kötelezően evakuálnak az orosz határtól 5-10 kilométerre lévő falvakból, és nem világos, hogy a lakók mikor térhetnek vissza.
Nem késlekedett sokat az orosz válaszcsapás múlt kedden, a betörésre szinte azonnal óriási erőkkel kezdték el bombázni a határmenti településeket. Ezekből nagy tömegek érkeztek Szumiba, ahol szintén zsúfolt menekültszállás működik a városközpontban – a Guardian innen közölt tudósítást.
“Délelőtt 9 óra volt, amikor az első bomba eltalálta a falut. (A csapás) kegyetlen volt, nagyon ijesztő, sokkal nagyobb”, mint amit megszoktak, és azonnal tudták, hogy menekülniük kell, mondta a lapnak egy evakuált, aki a határtól mintegy 11 kilométerre fekvő faluból menekült el.
Más, a regisztrálásra sorban álló ukránok is hasonlókat meséltek a lapnak. Arról beszéltek, hogy bár az oroszok időnként korábban is átlőttek a határon, ezúttal más volt a helyzet. “Ami a múlt héten volt, az most a százszorosára nőtt” – mondta a 69 éves Mikola, akit feleségével együtt vasárnap evakuáltak a határtól nyolc kilométerre fekvő Junakivkából.
Viszont a megkérdezettek közül senki sem hibáztatta az ukrán kormányt. Egybehangzóan mindenki azt mondta, a kurszki támadás a védekezés szükséges formája volt. A Hotin nevű faluból származó 54 éves Ljudmila borzasztóan félti a férjét, aki a határmenti farmjukon maradt, de amikor a Guardian megkérdezte tőle, helyes volt-e, hogy az ukrán csapatok arról a területről támadtak Oroszországra, ahol ő él, és ezzel ilyen veszélybe sodorták a családját, azonnal megváltozott a hangulata. “Eufóriát, eufóriát éreztem” – mondta. “Abszolút, 100 százalékosan. Ezt már korábban meg kellett volna tenni. Bárcsak én magam is megtehettem volna!”
Mikola pedig azt mondta: “Tennünk kellett valamit. Valahogyan fel kell szabadítanunk a területünket. Tavaly kudarcot vallottunk az offenzívában, de idén úgy tűnik, hogy a nyugati segítséggel jobban állunk.” A férfi még Boris Johnson volt brit miniszterelnök támogatását is megdicsérte. “Reméljük, sikerrel járnak továbbra is. Úgy tudjuk, ha így lesz, akkor még több segítséget kapunk Európától és Amerikától” – tette hozzá.
Putyin válasza
Kedden az ukrán kormány bejelentette, hogy egy 20 kilométeres zónán belül korlátozza a civilek mozgását az Oroszországgal határos északkeleti régióban. A vezérkar azzal indokolta a lépést, hogy “növekedik az ellenséges cselekmények intenzitása,” emellett az orosz szabotőr- és felderítő csoportok is aktivizálták magukat.
Az ukrán légierő pedig azt közölte kedden, hogy Oroszország hétfő éjszaka 38 támadó drónt és két ballisztikus rakétát indított Ukrajna ellen. Kedden kora reggel rövid időre az egész országban légiriadó volt érvényben, de ezeket azóta lefújták.
Az ukrán hadsereg azt is közölte, hogy az orosz erők az elmúlt 24 órában fokozták támadásaikat a kelet-ukrajnai Pokrovszk frontján. A vezérkar szerint a térségben hétfőn dúlt a legtöbb ütközet az elmúlt egy hetet figyelembe véve. A napi jelentés szerint a pokrovszki fronton 52 ütközet zajlott, múlt héten a jelentett napi számok 28 és 42 között ingadoztak. Ennél többről legutóbb augusztus első napjaiban jelentettek, még a kurszki betörés megindulása előtt. Amikor Vlagyimir Putyin a Kurszkban indított ukrán akciót kommentálta, “méltó választ” ígért. Minden bizonnyal ennek látjuk most az első jeleit.
* * * Támogatott hitel vállalkozások számára
A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.
