Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Van, aki nemrég még Putyin-pólóban feszített a Vörös téren, más a háború előtt ment hozzá békemisszióra, és nem Orbán Viktornak hívják. A jobboldali populista politikusok hirtelen Putyin-ellenesekké váltak, vagy egyszerűen a békepártiságot hangsúlyozzák, szerte a világban.
„Nem szerelmi, hanem érdekkapcsolata volt Vlagyimir Putyinnal”
– ezekkel a szavakkal mosta kormánya és kormányfője kezeit Gulyás Gergely a múlt heti Kormányinfón, amikor arról kérdezték, még mindig partnere-e Magyarországnak az orosz elnök.
Tény, van mit tisztára mosnia a Fidesznek és Orbán Viktornak. Legyen szó ködös hátterű orosz bankberuházásról, Paks II-ről, a rezsicsökkentés miatt egekbe magasztalt orosz gázról, és általában a közös jobboldali, nacionalista, (fél)autoriter macsópolitikáról, a kormánynak Ukrajna megtámadása után percek alatt és elég határozottan kellett lefordulnia a Kreml számára kedves vonalról.
Így kerültünk oda, hogy a teljes politikai karrierjét végigháborúzó Orbán most a béke, vagyis a stratégiai nyugalom leghangosabb nagykövete lett, miközben Vlagyimir Putyin nevét nemhogy mint egyértelmű agresszor, de sehogyan sem veszi a szájára.
Az orosz politika a nyugati világ több autoriter hajlamú, szélsőjobbos-radikális politikusának szolgált mintapéldaként a hanyatló woke Nyugat elleni harcban, és nem Orbán Viktor az egyetlen, akinek most azzal kell szembenéznie, hogy ha eddig együtt is cimborált a világ egyik legveszélyesebb rosszfiújával, innentől többé nem hívhatja el őt semmilyen buliba.
Aki még várna azzal, hogy elítélje Putyint
Volt például egy vezető, aki egy héttel a háború kitörése előtt Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyinnal, hangsúlyozva, hogy az orosz elnök a béke híve, támogatói pedig megdicsérték a sikeres békemisszióért, miközben a nyugati világ nem győzte hangsúlyozni, mennyire rossz időzítéssel és mennyire rossz konklúziókra sikerült jutni.
Félreértés ne essék: itt Jair Bolsonaróról, Brazília elnökéről beszélünk. A dél-amerikai országot 2019 óta vezető politikus a 2010-es években felerősödő jobboldali, társadalmi konzervativizmust és nyugatszkeptikus politikát (a gyakorlatban radikális szélsőjobboldali populizmust) képviselve olyan vezetőket igyekezett lemásolni, mint Donald Trump és Vlagyimir Putyin, a Washington Post által megszólított szakértők szerint azért, mert megrészegítette az olyan hatalomkoncentráció gondolata, ami a Kremlben látszik. 2020-as találkozójukon Putyin például azt mondta neki, hogy „a legjobb maszkulin tulajdonságokkal rendelkezik”, mert mindig olyan megoldásokat keres, amelyek a népnek kedveznek, félretéve a személyes dolgokat.
Emmy Eklundh populizmuskutató: Nem a bizonytalan szavazók megnyerésével lehet megverni a Fideszt
Emmy Eklundh svéd populizmuskutató a hvg360-nak adott interjúban arra hívja fel a figyelmet, hogy - mintha csak Orbán Viktor emlékezetes mondatát idézné - a Fidesznél nem azt kell figyelni, amit mond, hanem amit csinál: bár a pozitív családpolitika üzenete cirógatja a lelket, valójában a patriarchátusért vívott harcról szól, arról, hogy az erős férfiak megvédjék azt, ami az övék - a nőket, a gyerekeket és a nemzetet.
Bolsonaro a februári látogatása előtt még azzal hergelte a Nyugatot, hogy „szolidaritással van Oroszország felé”, és ettől csak egy lépést tett hátra azután is, hogy az oroszok rátámadtak szomszédjukra, és az egész világ utóbbiak mellett állt ki. Bár brazil politikai közélet felszólalt Putyin ellen – beleeértve Bolsonaro alelnökét, Hamilton Mourãot –, az elnök végül annyit közölt, hogy
az ország neutrálisan szemléli a háborút, és békét szeretne.
Bolsonaro tehát nem emelte fel a szavát az orosz agresszió ellen, egy sajtótájékoztatón annyit mondott, hogy „gyakorlatilag két testvérnemzet harcáról beszélünk”, és Putyint nem fogja elítélni addig, amíg nincs egy végső összegzés a háborúról. A február utolsó napján tett nyilatkozatában hozzátette: az orosz elnök nem akar embereket gyilkolni, Volodimir Zelenszkijről viszont csak annyi mondanivalója volt,
hogy egy humorista kezébe adták az ukránok az országot.
Aki rájött, hogy a medve nem játék
Nem mindenki volt rest azonban belátni, hogy rossz irányba kacsintgatott, amikor Putyint ajnározta.
Franciaország – csakúgy mint Magyarország – választási évben jár. Emmanuel Macron elnök - Orbánhoz hasonlóan - a béketeremtő pózával próbálkozik, ám - Orbánnal ellentétben - neki nem kellett erőltetett és bizonytalan valóságalapú narratívákat kitalálnia az ellenfeleiről, ugyanis a francia szélsőjobb a putyinizmussal saját magát intézte el.
Marine Le Pen (aki hasonlóan Jair Bolsonaróhoz nemrég Orbán Viktorral találkozott) ékes példája ennek. A szélsőjobbról középre igyekvő Nemzeti Tömörülés például 2014-ben 9 millió eurót vett fel egy orosz banktól a kampányára, 2017-ben, az előző választások előtti évben személyesen látogatta meg Moszkvában az orosz diktátort, 2022-es kampányának szóróanyagában pedig büszkén mutatta a találkozójukon készült fotót. Ezt 1,2 millió példányban osztották szét az országos pártirodák között, majd egyes hírek szerint a háború kitörése után arra kérték az aktivistákat, hogy semmisítsék meg azokat - bár a párt szerint ez álhír.
Putyin offenzívája előtt Le Pen még azt mondta, hogy Macron a NATO küldönceként tárgyalt Moszkvában, és a NATO-tagság jelenleg csak arra jó, hogy belerángassa a franciákat más nemzetek konfliktusaiba. Korábban arról is beszélt: nevetséges, hogy Putyin veszélyt jelentene Európára, és már elmúlt az az idő, amikor a NATO-ra szükség volt.
Bár Ukrajna lerohanása párton belüli nézeteltéréseket is okozott (az alelnök David Rachline például azt mondta, nem tagadják meg azt a világpolitikai pozíciót, mely szerint együtt kell dolgozni az oroszokkal is), Le Pen élesen kiállt Putyinnal szemben. Az elnökjelölt azt mondta: teljességgel védhetetlen és nemzetközi jogot sért Putyin támadása, és nem lehet felmenteni. Azt mondta, ez nem az a Putyin, akivel ő öt éve találkozott, és az orosz elnök Ukrajna megtámadásával átlépte a vörös vonalat a nemzetközi politikában.
Ennyire nem lett kritikus, de egyet hátrébb lépett az újságíróból radikális szélsőjobboldali elnökjelöltté váló Éric Zemmour is, aki korábban még azt mondta, Franciaországnak szüksége lenne „a saját Putyinjára”, és hasonlóan Le Penhez, ellenezte a NATO működését. Zemmour a háború kitörése után azt mondta:
Putyin a bűnös fél a konfliktusban – de a NATO terjeszkedése váltotta ki a lépését.
Aki levetette a Putyin-pólót, de csak félig
Az olasz Matteo Salvini, a Liga párttitkára és a Draghi-kormány koalíciós partnere egy darabig Orbán Viktor fontos cimborájának tűnt Európában – emlékezzünk, együtt küzdöttek a migráció ellen, a keresztény értékek mellett, és - ellentétben Orbán lengyel szövetségeseivel - a Vlagyimir Putyin iránti rajongásban is osztoztak. Salvini 2017-ben a Liga vezetőjeként partnerségi szerződést kötött Putyin pártjával, a Vörös téren és az Európai Parlamentben is Putyin arcképét viselte pólóján, éppen ezt a pólót nyomta most a látogatóba érkező Salvini orra alá a lengyelországi Przemyśl városának vezetője, azt javasolva neki: vegye fel és úgy menjen ki a menekültek elé.
2015-ben Salvini azt mondta, kétszer odaadná az akkori miniszterelnök Sergio Mattarellát, hogy egy fél Putyint kaphasson cserébe. Amikor kérdezték, azt mondta: nem pénzért beszél így, ingyen támogatja az orosz elnököt. Kérdés, ki hiszi ezt el neki, amikor egy korábbi ügyben kiderült, hogy egy ködös olajmegállapodásnak álcázva kapott volna pénzt az oroszoktól a 2019-es EP-kampányára.
Ukrajna lerohanása után Salvini végül le is fordult a putyinizmusról, meg nem is: bírálta a támadást, de egyszer sem ejtette ki az orosz elnök nevét. Elítélt mindennemű katonai agressziót, virágokat vitt az ukrán nagykövetségre, elismerte, hogy Oroszország az agresszor, és azt is kimondta, hogy csalódott abban az emberben, aki 2022-ben gazdasági és politikai problémákat háborúval old meg. Azt azóta sem árulta el, kiről beszélt. Kicsit persze mintha össze is beszéltek volna Orbánnal: békegalambbá változott, miközben az ellen hadakozott, hogy országa fegyvert szállítson az ukránoknak, ez utóbbi próbálkozása sikertelenül zárult.
A Putyin-barát populistákat leginkább most Donald Tusk, az Európai Néppárt lengyel elnöke osztja rendszeres Twitter-bejegyzéseiben. Csütörtökön Putyin hasznos idiótáinak nevezte őket, akik ha pénzért és tudatosan, ha nem, de az ő eszméit és tetteit támogatják, egyúttal a Nyugat deputyinizációjára szólított fel. A hasznos idióták közé sorolja nemcsak Orbánt és Salvinit, de Gerhard Schröder volt német kancellárt is, aki évek óta üzleti kapcsolatban áll a putyini Oroszország energetikai cégeivel.
Akik azt sem értik, mit nem értenek
A putyini agresszióra adott nemzetközi viszontválasz üde, de mégis elkeserítő színfoltja szokás szerint Donald Trump és a Republikánus támogatók konteókban elmélyült körei.
Az amerikaiak történelmi oroszellenessége kirajzolódott az ukrán válságban is, és a Trump óta polarizált politikai közéletben is egymásra tudtak találni a demokraták és a republikánusok, amikor arról volt szó, hogy a NATO legerősebb tagjaként hozzá méltó határozottsággal lépjenek fel a putyini agresszióval szemben.
Ebben a játszmában Trump mindig különutas volt: Trump-tornyot akart építeni Moszkvában, orosz üzletemberekkel bizniszelt, legitimálta a Krím megszállását azzal, hogy „az ottaniak úgyis inkább oroszok lennének”, nem támogatta az adminisztrációja által kivetett orosz szankciókat, és veszélyt jelentett a NATO-ra, hogy nem támogatta a transzatlanti szövetségeseit. És itt még nem is beszéltünk az állítólagos orosz beavatkozásról a 2016-os elnökválasztás idején.
Trump ezúttal sem okozott csalódást: egyenesen zseninek nevezte Putyint, hogy függetlennek kiáltotta ki Ukrajna egy részét, és szerinte az elnök okosságáról tanúskodik, hogy „két dollárnyi szankció” fejében bevonul egy nagy országba. Hozzátette: Joe Biden nem tett eleget, hogy megakadályozza a háborút, és minden, ami történik, az az adminisztráció alkalmatlanságát és hülyeségét fémjelzi. Jól látszik:
Trump nem képes nem szeretni Putyin keménykedését, és rajongóinak bőven elég, hogy az ellenkezőjét mondja annak, amit Biden állít.
(Reuters, Washington Post, New York Times, Guardian, France24, CNN, Wall Street Journal)
(Kiemelt képünkön: Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Matteo Salvini olasz szenátor, a Lega Nord (Északi Liga) párt elnöke sajtótájékoztatón beszél a budapesti tárgyalások után 2021. április 1-jén)
Hadházy: Lemondott Magyarország tiszteletbeli konzulja Orbánék ukrajnai háborús kijelentései miatt
