Világ hvg.hu 2022. február. 21. 19:30

Független területként ismeri el Vlagyimir Putyin a lázadó ukrajnai régiókat

A döntés miatt mind a német kancellár, mind pedig a francia elnök csalódottságát fejezte ki.

Elismeri Vlagyimir Putyin a kelet-ukrajnai szeparatista köztársaságok függetlenségét – jelentette be hétfőn a Kreml az AFP beszámolója szerint, hozzátéve, hogy a döntésről tájékoztatták a francia és a német állami vezetést is. Putyin korábban azt mondta, hogy Oroszország a szóban forgó területek függetlenségének elismerését, nem pedig elcsatolását fontolgatja.

A közlemény szerint a döntéssel kapcsolatban Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár is csalódását fejezte ki.

A nyugati hatalmak Putyin lépését látva ugyanis attól tartanak, hogy Oroszország rá fog támadni Ukrajnára. Elemzők szerint Donyeck és Luhanszk régióba Oroszország így már katonákat, vagy ahogy ők hívják "békefenntartókat" küldhet, amiket úgy állíthat be, hogy saját polgárait védi csupán, hiszen a két régióban rendkívül sokan kaptak orosz állampolgárságot az elmúlt időszakban.

Boris Johnson Putyin bejelentését követően azt mondta, hogy Nagy-Britannia továbbra is kiáll Ukrajna mellett. A brit miniszterelnök kijelentette, hogy az Egyesült Királyság továbbra is gondolkodik, hogy hogyan tudja az ukránokat segíteni a ebben a „nagyon sötét és nehéz időszakban”.

Putyin közben beszédet tart, ebben azt mondta, hogy „Ukrajnát Oroszország hozta létre”. Az elnök Lenint is bírálta, akit Ukrajna építészének nevezett, amivel szerinte „hátrányos helyzetbe hozta” Oroszországot. „Oroszországot meglopták, amikor összeomlott a Szovjetunió” – jelentette ki Putyin. Az orosz elnök még korábban „geopolitikai katasztrófának” nevezte a blokk összeomlását, hozzátéve, hogy Ukrajna "ősi orosz föld".

Putyin szerint Ukrajnában sosem volt valódi hagyománya a valódi államiságnak. Mint mondta, Ukrajna sosem volt elég stabil ahhoz, hogy önálló államiság alakuljon ki, ezért mindig külföldi nagyhatalmakra, például az Egyesült Államokra támaszkodott. Az orosz elnök beszédében arra panaszkodott, hogy miközben Oroszország mindig nyitottan és együttműködően állt Ukrajnához, a poszt-szovjet Ukrajna ellenségesen viselkedett Oroszországgal.

Az orosz elnök azt mondta, büntetés vár azokra, akik oroszokra lőttek Odesszában 2014-ben. Egyúttal kijelentette azt is, hogy Ukrajnát külföldiek irányítják, akik mára a hatalom minden szintjén jelen vannak.

Putyin szerint az ukránok elnyomják az oroszokat, erre pedig példát is hozott: mint mondta, az orosz nyelv Ukrajnában marginálissá vált, meglátása szerint pedig az ukránok célja az orosz ortodox egyház felszámolása.

Putyin kijelentette, hogy Ukrajna saját nukleáris töltetek létrehozásán dolgozik, amit Oroszország nem hagyhat, hiszen a globális rendet borítanák fel a tömegpusztító fegyverekkel. Sőt: az orosz elnök odáig merészkedett, hogy szerinte Ukrajna az atomtöltetekkel Oroszország megtámadására készül. „Ha Ukrajna a NATO tagja lesz, azzal közvetlen fenyegetést fog jelenteni Oroszország számára” – mondta Putyin, hozzátéve, hogy Ukrajnában az amerikaiak akarnak katonai bázisokat létrehozni.

Kremlin Press Office/AFP

Beszédében az orosz elnök panaszkodott is egy sort: szerinte az oroszoknak korábban garantálták, hogy a NATO nem fog kelet felé terjeszkedni, ennek viszont pont az ellenkezője történt: NATO-tagállam lett Románia, Lengyelország, de még Magyarország is. Az orosz elnök Lengyelországot és Romániát is az amerikai érdek megtestesítőjének nevezte.

„A Nyugatnak az a baja velünk, hogy létezünk, önmagában ezért vetnek ki szankciókat” – mondta Putyin, aki ezzel támasztotta alá azt az állítását is, hogy a nyugati szankcióknak szerinte nincs köze Ukrajnához. Putyin közel több mint negyven perces beszéde végén elismerte a két, szakadárok által uralt terület függetlenségét.

Már több mint 14 ezer ember vesztette életét

Az orosz alsóház még február 15-én szavazott meg egy, Putyinhoz intézett felhívást arról, hogy Oroszország ismerje el a nyolc éve orosz támogatással Kelet-Ukrajnában a kijevi hadsereg ellen harcoló területek függetlenségét.

Korábban hétfőn az orosz elnök arról is beszélt, hogy egy, Ukrajna NATO-tagságára vonatkozó moratórium nem fogja megoldani az Oroszország és a Nyugat közötti feszültséget. "Azt gondoljuk, hogy ez nem engedmény számunkra" - fogalmazott.

Kelet-Ukrajnában 2014 óta rendszeresek az összecsapások a kormányerők és a szakadárok között. Az ENSZ becslései szerint a konfliktusban eddig több mint 14 ezer ember vesztette életét.

Az ENSZ BT-hez fordult Ukrajna

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hivatalos megkeresést küldött az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) tagállamaihoz azzal a kéréssel, hogy folytassanak azonnali konzultációkat az Ukrajna körül kialakult feszültség csökkentése érdekében. Ezt a kijevi diplomácia vezetője hétfőn közölte a Twitteren.

"Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nevében a budapesti memorandum 6. cikke alapján az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagállamaihoz hivatalos megkeresést küldtem, amelyben azonnali konzultációt kértem a feszültség csökkentését célzó sürgős intézkedésekről és gyakorlati lépésekről Ukrajna biztonságának szavatolása érdekében" - fogalmazott a miniszter.

Kuleba egy másik Twitter-bejegyzésében cáfolta azokat a - szavai szerint - álhíreket, amelyeket Oroszország terjeszt, igazolandó saját agresszív fellépését Ukrajna ellen. "Ukrajna nem támadta meg Donyecket, sem Luhanszkot, nem "dobott át" sem diverzánsokat, sem páncélosokat az orosz határon, nem lőtte Oroszország területét, sem ellenőrző pontot a határon, nem követett el szabotázst, és a fent felsoroltak közül egyet sem tervez végrehajtani" - szögezte le a miniszter. "Követelem, hogy az Oroszországi Föderáció azonnal állítsa le a hamis hírek gyártását" - hangsúlyozta.

Putyint korábban az Európai Unió figyelmeztette, hogy Oroszország elleni szankciókat vezethetnek be, ha függetlenként ismeri el a két régiót. Putyin ezen szankciók lehetőségét hagyta figyelmen kívül döntésével.

Csalódott az EU és a németek is

Olaf Scholz német kancellár hétfőn telefonon tiltakozott Vlagyimir Putyin orosz elnöknél, amiért Oroszország a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségének elismerését tervezi, és felszólította, hogy vonja vissza az orosz csapatokat az ukrán határ térségéből.

Olaf Scholz szerint a függetlenség elismerése "szöges ellentétben állna a kelet-ukrajnai konfliktus békés rendezéséről szóló minszki megállapodásokkal, és Oroszország részéről a megállapodások egyoldalú megszegését jelentené”.

"Felszólítjuk Putyin elnököt, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot és a minszki megállapodásokat, továbbá elvárjuk, hogy ne ismerje el Luganszk és Donyeck megye függetlenségét" – ezt már Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője mondta Brüsszelben, a tagországok külügyminisztereinek tanácsülését követően.

Borrell arra is figyelmeztetett, hogy az EU példátlan megszorító intézkedéseket fog bevezetni Moszkvával szemben, ha megtámadja Ukrajnát, miután Moszkva - mint mondta - a becslések szerint mintegy 150 ezer katonát telepített az Ukrajnával közös határára.

A szakadárok Ukrajnát vádolják azzal, hogy támadásra készülnek, Putyin várja a „menekülteket"

Az oroszok által korábban annektált Krím vezetése kész minden segítséget megadni az Ukrajnából „menekülő", az oroszok által támogatott szakadároknak.

Hirdetés
hvg360 Tornyos Kata 2025. január. 07. 12:00

Vészesen terjednek a légúti fertőzések, de honnan tudjuk, hogy coviddal, influenzával vagy megfázással van-e dolgunk?

A téli időszak minden évben egyet jelent az influenzaszezonnal, és ez idén sincs másként. Magyarországon fokozódik a járványhelyzet, szinte mindenki talál a környezetében olyan embert, aki lázra vagy köhögésre panaszkodik, de még nem késő beadatni az influenza elleni védőoltást a HVG által megkérdezett szakértők szerint. Mi a különbség tünet és tünet között, és melyik légúti megbetegedés lehet igazán veszélyes? Erről is beszélt Várdi Katalin pulmonológus és Kemenesi Gábor virológus.