A világ legnagyobb országának egyik sarkából a másikba érkeznek folyamatosan csapatok, felszerelés és rakéták, miközben a két nagy rivális a Földközi-tengeren egyidőben tervez gyakorlatokat. A nemzetközi helyzet fokozódik.
Oroszország több mint 6500 kilométerről dobott át csapatokat Ukrajna határaihoz és átfogó haditengerészeti gyakorlatokat jelentett be. Közben Moszkva kibővíti az Ukrajna elleni potenciális támadásra való felkészülést, mivel a tárgyalások holtpontra jutottak - áll a Guardian elemzésében.
Hat darab partraszállásra és páncélozott harcijárművek szállítására is alkalmas hadihajó haladt át a Földközi-tenger felé a múlt héten egy olyan bevetésen, amely egy partraszálló invázió lehetőségére világít rá Ukrajna déli partjain, ha Vlagyimir Putyin támadást rendel el. Az ukrán katonai hírszerzés azt állította, hogy Oroszország zsoldosokat alkalmaz a Donyeck és Luhanszk régiókban, valamint üzemanyaggal, tankokkal és önjáró tüzérséggel látja el a szakadár erőket, a harcok fellángolására előkészülve.
További aggasztó fejlemény, hogy rövid hatótávolságú Iskander ballisztikus rakéták, az elit Szpecnaz-alakulat egységei és légelhárító ütegek is érkeztek Fehéroroszországba Oroszország keleti katonai körzetéből.
„Ha a nagy képet nézzük, az aggodalomra ad okot” – mondta az amerikai külügyminisztérium egyik magas rangú tisztviselője a múlt heti tájékoztatón. „100 000 katona Ukrajna határai mentén és a hétvégén Fehéroroszországban történt csapatösszevonások… ezek a számok jócskán meghaladják azt, amire egy sima gyakorlat esetén számítanánk” - tette hozzá.
A tisztviselő hozzátette, hogy az új fehérorosz erők „megnövelt képességet jelentenek Oroszország számára a támadás megindítására, újabb lehetőségeket, utakat és útvonalakat”.
Joe Biden amerikai elnök a múlt héten azt mondta, Putyin maga sem tudja, mit tervez.
"Fokozatosan tudatosult Putyinban, hogy ha marad a stabil és kiszámítható pályán, amit Biden felvázolt, akkor ő lesz a vesztes" - mondta Pavel Baev, az oslói Peace Research Institute kutatóprofesszora. „Valamit tenni kellett, ezért belevágott az eszkalációba” - tette hozzá a professzor.
A múlt heti diplomáciai erőfeszítések eredménytelenek voltak. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter „őszintének” nevezte az Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat. „Nem tudom megmondani, hogy jó úton járunk-e vagy sem. Ezt akkor fogjuk megérteni, amikor az amerikaiaktól választ kapunk javaslataink minden pontjára” – mondta Lavrov Genfben újságírók előtt.
Baev szerint viszont ami az elmúlt néhány hétben az orosz oldalon történik, az nem igazán diplomácia. "Ez a blöff, a zsarolás és a háborúskodás kombinációja” – mondta a szakértő egy pénteki kerekasztal-beszélgetésen.
Ahogy az orosz csapatösszevonás fokozódik az Egyesült Államok és az európai országok megerősítették Ukrajna katonai támogatását. Az Egyesült Királyság a múlt héten több mint 2000 NLAW, következő generációs könnyű páncéltörő fegyvert küldött az országba és 30 katonát küldtek kiképzői feladatok teljesítésére.
Észtország közölte, hogy Javelin páncéltörő rakétákat, míg Litvánia és Lettország Stinger légvédelmi rakétákat küld majd. Hollandia is közölte, hogy kész védelmi fegyverekkel ellátni Ukrajnát.
Egy orosz támadás hatóköre és végső célja továbbra is tisztázatlan. Egyes elemzők azt sugallják, hogy Oroszország formálisan annektálni akarja a Donbasz régiót, vagy egy szárazföldi összeköttetést akarnak létrehozni a Krímmel, az Oroszország által 2014-ben annektált ukrán félszigettel.
Mások azonban Moszkva elsődleges célját abban látják, hogy rákényszerítse az ukrán kormányt, engedelmeskedjen Oroszország feltételeinek és ezzel ténylegesen visszaállítsa az orosz befolyási övezetet Kelet-Európában. Ez az ambiciózus cél pedig azt jelentheti, hogy egy orosz támadásnak rendkívüli nyomást kell gyakorolnia az ukrán kormányra.
„Ha a cél Ukrajna vezetésének kényszerítése, akkor a szárazföldi inváziónak csak akkor van értelme, ha tarthatatlan vagy helyzetbe hozza Ukrajnát. Sem egy szárazföldi híd, sem egy odesszai hadművelet nem érné el valószínűleg ezt az eredményt, de egy Kijev felé irányuló offenzíva igen” – írta elemzésében Rob Lee, korábbi amerikai tengerészgyalogos, az amerikai Foreign Policy Research Institute Eurázsia programjának munkatársa.
Ennek érdekében igyekszik olyan helyzetbe hozni Ukrajnát, amely megfeszítené védelmét, és potenciális csapással fenyegetne Kijev ellen. Oroszország több mint 60 zászlóaljnyi taktikai csoportot telepített a régióba – a hadsereg teljes rendelkezésre álló erejének több mint egyharmadát –, és úgy tűnik, nem hajlandó leállítani az ukrajnai határokon való csapatösszevonásokat.
A csapatok a február közepére kitűzött közös hadgyakorlatra érkeznek Fehéroroszországba, ami az orosz Szuhoj Szu-35-ös vadászrepülőgépek és szinte a teljes fehérorosz fegyveres erők részvételével zajlik majd. Alekszandr Lukasenka úgy fogalmazott "Nem akartok velünk harcolni! Legyőzhetetenek vagyunk!".
Ezzel egyidejűleg Oroszország olyan átfogó haditengerészeti gyakorlatokat jelentett be, melyeken az ország haditengerészetének minden flottája, több mint 140 hadihajó részt vesz. A valószínűleg a Földközi-tenger felé tartó hat partraszálló hajón kívül egy orosz cirkálót és rombolót is küldenek a gyakorlatokat követően.
A NATO saját haditengerészeti gyakorlatait is bejelentette, egy amerikai repülőgép-hordozó csapásmérő csoport is részt vesz ezeken a Földközi-tengeren a következő két hétben. Vagyis a két rivális egy időben fog gyakorlatokat tartani a rendkívül feszült helyzetben.
Oroszország a jelek szerint befejezi az Ukrajna elleni csapásra való felkészülését, de elemzők szerint az orosz csapatösszevonások kezdte, 2021 áprilisa előtti időkhöz már lehetetlen lesz visszatérni.