Heiko Maas külügyminiszter, bár nem nevezte meg, vélhetően Magyarországra is gondolt, amikor azokról beszélt, akik vétókkal bénítják az európai külpolitikát.
Meg kell szüntetni a tagállami vétó lehetőségét az Európai Unió külpolitikai döntéshozatalában – jelentette ki a német külügyminiszter hétfőn Berlinben. Heiko Maas a tárca 19. nagyköveti konferenciáját megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy Németország nem kíván új hidegháborút, de úgy véli, szorosabbra kell fűzni a liberális demokráciák szövetségét, és észre kell venni, amikor „mások” megkérdőjelezik ezt a fajta berendezkedést, például azzal, hogy „a rendszerek közötti versengéssé stilizálják a maszk-, vagy vakcinaszállításokat”.
A liberális demokráciák ellenálló képességét meg kell erősíteni, és ehhez az is szükséges, hogy a vétó intézményének felszámolásával megerősítsék az EU „külpolitikai cselekvőképességét” – közölte.
„Nem tarthatnak minket tovább túszként fogva azok, akik vétókkal bénítják meg az európai külpolitikát” – fogalmazott Maas az AFP beszámolója szerint. Szerinte akik így tesznek, Európa kohéziójával játszanak.
Így aztán nyíltan kimondom: a vétónak mennie kell, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy minket is leszavazhatnak”
– közölte, hozzátéve: az utóbbi hónapokhoz képest „nagyobb egység” szükséges az emberi jogi kérdésekkel kapcsolatban napirendre kerülő szankciók ügyében is.
Az AFP híre szerint Maas nem említett országokat, de vélhetően Magyarországra gondolt, amely az utóbbi időben több közös uniós nyilatkozat kiadását is megvétózta.
Magyarország ismét megvétózta a Kínát elítélő uniós állásfoglalást
A hírügynökség emlékeztetett, hogy Miguel Berger német külügyi államtitkár a múlt héten Twitter-bejegyzésben kelt ki Budapest legutóbbi ilyen lépése ellen, amikor ismételten elutasította a Hongkong ügyében Kínának szóló közös nyilatkozat elfogadását. Berger felidézte, hogy néhány héttel korábban Magyarország a közel-keleti helyzettel kapcsolatban tett így. A politikus hangsúlyozta, hogy a közös kül- és biztonságpolitika így működésképtelen. „Komolyan meg kell vitatnunk az eltérő vélemények kezelésének módjait, köztük a minősített többségi szavazást” – írta.
Hungary again blocked an EU-Statement on #Hongkong. Three weeks ago it was on Middle East. Common Foreign and Security Policy #CFSP cannot work on the basis of a blocking policy. We need a serious debate on ways to manage dissent, including qualified majority voting. @eu_eeas
— Miguel Berger (@MiguelBergerAA) June 4, 2021
Az AFP felidézte azt is, mivel indokolta a magyar külgazdasági és külügyminiszter a magyar vétőt az izraeli–palesztin konfliktus ügyében. Az a nyilatkozat tűzszünetre szólította fel a feleket. Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy általánosságban van problémája az Izraellel kapcsolatos európai nyilatkozatokkal, amelyek általában egyoldalúak, a bennük foglaltak pedig nem segítenek. A tárcavezető később azt is közölte, hogy Izrael meg is köszönte a vétót.
Orbán elmagyarázta, hogy miért vétózta meg Magyarország az EU nyilatkozatát az izraeli-palesztin konfliktusról
A magyar miniszterelnök szerint a nyugat-európai országok döntő része belépett egy "posztnemzeti és posztkeresztény életfelfogás korszakába".
Korábban Magyarország és Lengyelország ugyancsak vétóval fenyegetett a helyreállítási alap és az uniós költségvetés ügyében, mondván, azok egyes részeinek kifizetését jogállamisági feltételekhez kötni politikai zsarolás.